Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-05-07 / 9. szám

2010. május 7. 7 Paksi Hírnök Biogáz erőmű épül Földespusztán Rövidesen újabb erőmű kezdi meg a villamosenergia-terme­­lést Paks közelében. A Földespusztán épülő biogáz üzem a tervek szerint évente 7 GWh villamos energiát termel majd. Ha a paksi atomerőmű tavaly megtermelt több mint 15 ezer GWh-ját nézzük, egy­értelműen látszik, hogy nem a teljesítménye miatt fontos a több mint egymilliárd forintos beruházás. Más okok miatt számít jelentős lépésnek a Mil-Power Kft. projektje - de­rült ki az április közepén Pak­son tartott projektnyitón. A biogáz erőmű zöld áramot termel majd, elsősorban mező­­gazdasági hulladékból. A Mil- Power a Milkmen Kft. szom­szédos tehenészetében keletke­ző híg-, illetve almos trágya, valamint a környező mezőgaz­dasági területen termesztett cu­korcirok és silókukorica fel­­használásával állít majd elő villamos energiát. A számítá­sok szerint az üzem évente több mint negyvenezer tonna nyersanyagot használ fel. Az üzem környékén keletke­ző mezőgazdasági hulladék tikailag nem jelent óriási volu­ment, inkább mintát ad, hogy miként lehet a veszélyes hulla­dékból környezetbarát módon energiát előállítani. Magyaror­szág vállalása az Európai Unió felé a megújuló energia fel­­használását illetően 2020-ra 13 százalék. Most hat százalék körül járunk, tehát bőven van feladatunk, mondta. Az államtitkár azt is kifejtet­te, hogy a mezőgazdaságból élők jövője miatt is nagy jelen­tőségűek az ilyen fejlesztések, mert tisztán csak agrártevé­kenységből foglalkoztatás­­bővitést vidéken nem lehet környezetbarát hasznosítása mellett alkalmas lesz a veszé­lyesnek minősülő éttermi és vágóhídi hulladék felhasználá­sára is. A gáz kinyerése után megmaradt szerves anyagot pedig talajjavítóként használ­ják majd. Három éve, 2007-ben indult el a projekt, amely keretében idén ősszel kezdi meg működését az új erőmű Pusztahencse határá­ban, Földespusztán. A közel 1,1 milliárd forintos költség majd­nem felét pályázaton nyerték el. Az Új Magyarország Fejleszté­si Terv KEOP 4.1 keretéből 496 millió forintos uniós támogatás­hoz jutott a beruházó Mil- Power Kft. A paksi atomerőmű által lét­rehozott Duna-Mecsek Terü­letfejlesztési Alapítványtól újabb 44 millió forintot nyer­tek el munkahelyteremtésre. Négy fő foglalkoztatását vál­lalták. A projektnyitón részt vett a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium államtit­kára, Gőgös Zoltán is, aki arról beszélt, hogy napjainkban csu­pán néhány, a jövő év végére akár száz ilyen biogáz erőmű működhet már Magyarorszá­gon. Ez - tette hozzá - energe­megvalósítani. Ezek az üze­mek nagyon jó felvevőpiacok, egymillió tonna kukorica fel­dolgozását vállalják, így csök­kentik az exportkényszert. Koncz Gyula, a Mil-Power Kft. ügyvezetője azt is el­mondta, hogy miután meg­újulóenergia-hasznosítást való­sítanak meg, az ezt ösztönző kötelező áramátvétel keretében az áramszolgáltatóval nyolc­éves szerződést kötöttek. Ez garanciát jelent arra, hogy gaz­daságilag megtérüljön a befek­tetés. A földespusztai biogáz üzem ez év őszén kezdi el a termelést, fűzte hozzá az ügy­vezető. -tünde-Ifjú környezetvédők az ESZI-ben Országos verseny házigazdá­ja volt az Energetikai Szak­­középiskola a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztéri­um felkérésére a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzé­si Intézet szervezésében. A 13. alkalommal megrende­zett Országos Környezetvé­delmi és Vízügyi Szakmai Ta­nulmányi Versenyt most elő­ször az új, moduláris képzési rendszerben hirdették meg a végzős diákoknak. A tudáspróba legnagyobb ho­­zadéka az volt, hogy aki az adott vizsgamodulnak megfe­lelő versenyrészen elért egy bi­zonyos pontszázalékot, jeles osztályzattal mentesült a vizs­ga letétele alól, akár a teljes szakképesítés megszerzését is elérhette. A végzős diákok szá­mára ez a verseny tulajdonkép­pen olyan volt, mint egy előre­hozott vizsga, a háromnapos tudáspróbán írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatok várták őket. A szóbelin tételsor volt, a feleletre tizenöt perc állt ren­delkezésükre. Itt az értékelés­ben elhangzott, hogy szép fele­leteket hallottak, a diákok kel­lőképpen tömören fogalmaz­tak, jól használták a szakmai nyelvezetet, az ábrák viszont lehettek volna kidolgozottab­bak. A gyakorlati részben, amelyet a házigazda iskola ál­lított össze, terepen és labor­ban is számot adtak tudásukról a versenyzők, akik többek kö­zött vízkeménységet mértek, illetve természetvédelmi gya­korlatot mutattak be az Ürge­mezőn. Amire felhivták a fel­készítők figyelmét a jövőre nézve, hogy a gyakorlatban el­terjedt gyorstesztek ismerete nem elegendő, a klasszikus la­bort is ismerni kell. Az orszá­gos szakmai tanulmányi ver­seny feladataiban egyre hang­súlyosabban jelenik meg a le­xikális tudástól az alkalmazni képes tudás irányába való el­mozdulás.- Az én feladatom volt megta­lálni és kijelölni a legmegfele­lőbb iskolát a döntő lebonyolí­tására - mondta Cserkutiné Illyés Ágnes. Az országos ver­senyfelelős hosszú évekig taní­tott az Energetikai Szakközép­­iskolában, vizsgaelnökként ma is visszajár, és úgy gondolta, hogy a paksi iskola kiválóan alkalmas a neves vetélkedés le­bonyolítására, ami beigazoló­dott. A versenyre országszerte nyolcvanhét diák jelentkezett, a legtöbb „dobogós” helyezést a szolnoki szakiskola tanulói szerezték meg. A házigazda is­kolából négyen jutottak be a döntőbe, Nyitrai Izabella ötö­dik, Okner Erika negyedik, Feil József hetedik, Pecz Ac­hilles Benjamin pedig a tizedik lett, mindannyian környezetvé­delem területen. Kohl Gyöngyi

Next

/
Thumbnails
Contents