Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)
2010-04-02 / 7. szám
Fotó: Kövi Gergő 2010. április 2. 17 Paksi Hírnök Hogy <!ott..J II. Számú * Általános Iskola „Épült 1979-ben, a Nemzetközi Gyermekévben” - ez a mondat olvasható az egykori II. Számú, ma II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola bejárati ajtaja mellett. ...A történészek a 70-es éveket szürkének nevezik, mert az 50-es, 60-as évek feketeségéhez képest javult a helyzet, ugyanakkor valódi megoldást nem hozott ez az évtized sem a szocialista rendszerben kialakult problémákra. Az ólomszürke évtizednek máig ható következményei vannak: ekkor indult meg a területi differenciálódás, és ekkor került bele hazánk a máig tartó demográfiai csapdába. 1970-ben 151.819 gyermek született, ma csupán alig több 90 ezernél... Pakson ennek a szürke évtizednek a végére, a helyi demográfiai helyzet figyelembevételével megépült az akkoriban modem, kiváló oktatási és tanulási feltételekkel rendelkező általános iskola. Az iskolaépítést az erőmű-beruházás indokolta: nyitáskor a paksi iskolák magas létszámú osztályaiból, az országból ideiglenesen vagy véglegesen Paksra költöző családok gyermekeiből alakultak az első osztályok, már az első évben minden évfolyamon. A ma is az is-Hat kirándulás - előre pontosan meghatározott időpontban -, hagyományos, zenés összejövetelek, találkozók más nyugdíjas csoportokkal - efifékolában tanító pedagógusok közül néhányan 1979-ben itt kezdték pályájukat. A tanítás 1979. szeptember 1- jén kezdődött, de a fiatal, lendületes pedagóguscsapat már augusztusban segített az iskola takarításánál. Az ország különböző részeiből érkező tanítók és tanárok éppen úgy ismerkedtek egymással, mint az iskolával vagy a gyerekekkel. Az első hónapokban együtt fedezték fel az iskolai szárnyakat, tornaterem hiányában a közeli kiserdőt - a hét hat napján, hiszen akkoriban szombale bejegyzések kerültek a Dunakömlődi Nyugdíjasok Érdekszövetsége idei naptárába. A „történelemkönyvébe” viszont az, hogy új elnök áll az élén. Tóth Zoltán lemondott tisztjéről, s ő, valamint a korábbi vezető is Ulbert Sándort „agitálta” a feladatra. Az új jelölt némi gondolkodás után azzal a feltétellel mondott igent, ha elődje is tagja marad a vezetőségnek. Ez - mint mondja - azért fontos, mert jól működik a csoport, érdemes annak értékeit továbbvinni. A gondolkodási időre pedig azért volt szükség, mert tisztában volt azzal, hogy egy közösség első ton is volt tanítás, utána pedig napközi... Oláh Mihály igazgatásával gyorsan közösség formálódott a pedagógusokból. Megalakultak a kisdobos őrsök, a 973. számú Marie Curie úttörőcsapat. Az iskolai programokat seregszemlék tarkították, nyaralás Sóstón, ahol még sátorban laktak a gyerekek, vándortáborok, tanárok és önkéntes szülők vezetésével. Külön termet kaptak a városban ideiglenesen tartózkodó orosz családok gyermekei, akik a magyar gyerekek legnagyobb csodálatára egyenruhászámú vezetőjének nagy a felelőssége. Ulbert Sándor tizenhét éve ment nyugdíjba a helyi termelőszövetkezetből, később feleségével közösen vendéglátóegységet működtettek. Miután ezt feladták, a család és a ház körül, kertben adódó munkák mellett a nyugdíjasklubé a főszerep. A klub, új elnöke szerint egy igazán jó csapat. Minden hétfőn összejönnek, együtt múlatják az időt. Ilyenkor többnyire a szűkebb mag gyűlik össze, alkalmanként húszharminc fő. Egyébként kilencvenheten vannak, folyamatosan szervezik, hogy csatlakozban jártak iskolába - csak úgy röpködtek a „nagymasnis”, fegyelmezett copfok a zsibongóban... A kilencvenes évek elején a rendszerváltás a nyolcvanas évek közösségeinek felbomlását eredményezte - a pedagógusok legnagyobb sajnálatára. Az úttörőmozgalom megszűnt, a korábbi közösségek felbomlottak és helyettük a hirtelen jött szabadság eufóriájában, az akkorra átértékelődő családpedagógus viszony kialakulásának következményeként nem sikerült új, a korábbihoz hasonló csoportokat kialakítani. A korábban a művelődési házban működő néptánccsoport, rajz- és bábszakkör nyújtotta lehetőségek számtalan más szabadidős tevékenységgel egészültek ki a városban... Az elmúlt évtizedben aztán gyökeres változást hozott a gyermekszületések alacsony száma: az iskola a paksi kistérség két iskolájából fogadja a felső tagozatos gyerekeket, akik számára sok esetben pontosan akkora élményt jelent a paksi lehetőségek között tanulni, sportolni, kulturális programokon részt venni, mint jelentett a kezdő évfolyamoknak 1979-ben új iskolában tanévet kezdeni. Teli Edit zanak azok a nyugdíjasok, akik ezt még nem tették meg. Sőt a működési szabályzat arra is lehetőséget biztosít, hogy családtagok, tehát gyerekek, unokák csatlakozzanak. Ilyen is van már körülbelül féltucatnyi. Az idei programok között van a már említett hat kirándulás, megtartják a hagyományos bálokat, sőt új is lesz közöttük, az Anna-bál. A paksiakkal kialakult kapcsolatot szeretnék továbbápolni, mert remekül érzik magukat együtt. És természetesen, ahogyan eddig is, ott lesznek és aktívan szerepet vállalnak a dunakömlődi rendezvényeken akár a faluház szervezi, akár a plébániahivatal vagy más civil szervezet. Vida Tünde Uj elnök a kömlödi nyugdíjasok élén
