Paksi Hírnök, 2010 (19. évfolyam, 1-24. szám)

2010-01-08 / 1. szám

Paksi Hírnök 14 2010. január 8. Behr Blanka A Behr család nevével rendsze­res olvasóim már találkozhattak, a Behr testvérek: Jakab és Ármin a XIX. század második felében Paks jómódú, főként gabona- és borkereskedelemmel foglalkozó vállalkozói voltak. Gyermekeik közül országosan ismertté vált Berényi (Behr) László újságíró, a Pesti Hírlap, majd a Budapesti Hírlap alapító munkatársa, a köz­­gazdasági rovat vezetője (Behr Ármin fia) - róla, az ő pályájá­nak állomásairól már olvashattak sorozatomban - és Rosenákné Behr Blanka írónő, kinek irodal­mi munkásságát szeretném be­mutatni. Behr Blanka Pakson született 1881. május 7-én. Szülei Behr Jakab paksi nagykereskedő és Spitzer Karolin. Miután féijhez ment, Budapesten élt, félje dr. Rosenák (Rozenák) Miksa se­bészorvos, a budapesti izraelita kórház igazgató-főorvosa volt. Eleinte kisebb cikkekkel és el­beszélésekkel jelentkezett, me­lyeket közöltek a fővárosi lapok irodalmi mellékletei, majd vi­szonylag későn, negyvenéves korában kezdett regényeket írni és ismerjük egy drámáját is. Meglepő stíluskészséget eláruló novellái az Egyenlőség, a Múlt és Jövő és országos napilapok hasábjain jelentek meg. A kor di­vatos, a női egyenjogúsítás prob­lematikájáról szóló cikkét a Pesti Hírlap 1910. IX. 13-i száma kö­zölte A feminizmus túlkapásairól címmel. Regényei: Judith (1922); Éva (1923), Házasság (1928) a Pantheon kiadónál je­lentek meg, az utóbbiról több ko­rabeli lap is elismerő kritikákat közölt. Regényíróként a magyar zsidó­ság társadalmi helyzetének el­lentmondásai, beilleszkedési problémái foglalkoztatták, igye­kezett megbirkózni a tanácskor­mány bukása után megerősödött magyarországi antiszemitizmus jelenségével. (A bukott kormány vezetőinek több mint fele volt zsidó származású, s a kommün terrorját a lakosság többsége au­tomatikusan a zsidósággal azo­nosította.) Első regényében, a Judithban is ezeknek a számára igaztalan vádaknak a tisztázásá­ra, megszüntetésére próbál meg­oldást keresni, és megtalálni a súlyos társadalmi nyomás elvise­lésének módját, amely a zsidósá­got az 1920-as években sújtotta. A címszereplő zsidó tanítónő, Judith az ellenséges, gyűlölködő tömeghangulat elől nem hajlan­dó emigrálni, Palesztinába utaz­ni, úgy véli, az emberek többsé­ge az idő múlásával megismeri az ő, a vele együtt a hazájukban maradók tisztességes életének példáját és értékét, és meg fogja védeni őket az acsarkodóktól. íróként legnagyobb sikerét a Házasság című, a XX. századi „modem” házasság értékeit, a gyermeknevelés és a szülői ma­gatartásminták ellentmondásait, annak következményeit ábrázoló regényével aratta. A műnek nem­csak a témája keltett feltűnést, hanem a témakezelés módja, a nőírótól szokatlan őszintesége is, melynek hatását fokozta a dialó­gusokra épülő elbeszélésmód, amely a leírások szinte teljes el­hagyásával jelenítette meg a sod­ró lendületű történetet. Nyomta­tásban megjelent egy színműve is Fehér egér címmel, melyet 1930-ban írt, és csak jóval ké­sőbb, 1937-ben magánkiadásban jelentetett meg. Amint az előszó­ban megírta, és pontokba szedve bizonyította, elsősorban azért vállalkozott a kiadására, hogy igazolja, darabjának témáját, öt­leteit (feltehetően a kiadóban le­adott kéziratát felhasználva) pla­gizálták, más címen, jelentékte­len változtatásokkal, az ő enge­délye és szerzői jogainak elisme­rése nélkül jelentették meg és ad­ták elő az egyik pesti színházban. Életének utolsó éveiről, halálá­nak körülményeiről semmi biz­tosat nem sikerült kiderítenem, nevét a magyarországi temetői nyilvántartásokban, a holocaust áldozatainak névsorában nem ta­láltam meg, csak remélhetem, ta­lán sikerült az országból még időben elmenekülve külföldön túlélni a vészkorszakot. Forrás: Magyar zsidó lexikon, szerkesztette: Újvári Péter, Bp. 1929. http.V/www.zsidlex. extra, hu/belepes/htm; Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I­­VI. k.Bp. 1939-1944. Kernné Magda Irén Állandó szerzőnk, Kernné Magda Irén Híres paksi elő­deink című életrajzi gyűjte­ményét január 18-án 18 óra­kor mutatják be a Pákolitz István Városi Könyvtárban. A felújítás programjáról A megrendelő -a Városi múzeum javaslatát elfogadva- a volt kúriaépület földszintjén hagyományos régészeti-nép­rajzi, tetőterében természettudományos-néprajzi kiállítás, míg a volt postaépületben időszaki és XX. századi törté­neti kiállítás kereteinek megtervezését irta elő. Az épületek funkcionális kialakítására tett több tervezői tavaslat közül a megrendelő végül is annak kidolgoztatása mellett döntött, amely a volt posta épületében helyezi el a látogatók elsődleges fogadó tereit. A tervezett felújítás földszintje Tájékoztató táblákról érte­sülhetnek az arra járók a De­ák ház felújítási tervéről. Az épületegyüttesbe helyreállítá­sa után a tervek szerint a Vá­rosi Múzeum állandó kiállítá­sa költözik. A nemrég a hom­lokzatra kikerült táblák ösz­­szefoglalják az egykori Szeniczey-Kiss kúria történe­tét, bepillantást engednek a beruházás előzményeibe és ismertetik a felújítás koncep­cióját, illetve a távlati terve­ket. A Deák házon kiürítése után 2007-től több állagmegóvási célú munkát végeztek, a hely­reállítási munkák leghama­rabb idén kezdődhetnek el.-kg-Távlati elképzelések: A múzeum korszerű működéséhez az épületek tervezett felújítása után már csak a raktározás gondjainak megol­dása várat magára, mely kérdés azonban a jelenlegi beru­házás kereteit meghaladja, a tervezés viszont elvi kerete­ket biztosított a további fejlődéshez. A távlati elképzelések megvalósulásával visszaállhatna a Szentháromság tér felőli eredeti, zártsorú beépítési struk túra. A szomszédos gazdasági melléképületek tűzfalának adhatna a műemléki környezethez méltó lezárást a telek hátsó vonalán megjelenő új épületszárny. A raktározás gondjainak megoldása mellett a távlati ter­vekben szerepel a múzeum által őrzött, a meglévő terek­ben nehézkesen kiállítható tárgyak (pl. faragott kőanyag, kovácsműhely, szőlőprés) bemutatása is. A bővítés az addig elkészülő felújítások újabb megbon­tása nélkül hozzáépíthető az együtteshez. ALBÉRLET KIADÓ! Igényesen felújított, 2. emeleti, bútorozott lakás hosszú távon, számlaképesen kiadó. Telefonszám: 20/965-1540 Szeretettel várjuk minden kedves vendégünket Pakson, a Kinga Szépségszalonban! Kéz- és lábápolás, valamint fodrászat a Dózsa György út 48. szám alatt. Januári akció: minden melegollós vágásra 700 Ft kedvezmény. Bejelentkezés a 20/4291312 telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents