Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-20 / 4. szám
Paksi Hírnök 6 2009. február 20. Napirenden a kapacitásnövelés Üzemidő-hosszabbítás, teljesítménynövelés - két nagy projekt, amely meghatározó az erőmű történetében. Előbbi folyamatban van, utóbbi idén érkezik utolsó állomásához, számolt be Kovács József vezérigazgató az elmúlt év történéseiről, illetve az idei év terveiről a sajtónak. Minden idők legjobb termelési eredményét produkálta 2008- ban a paksi atomerőmű, ami a teljesitménynövelésnek is köszönhető. Ennek során az eredetileg 440, majd 460 MW-ra bővített reaktorok kapacitását 500 MW-ra növelték. Három blokk már igy működik, s idén, a főjavítást követően a 3-as blokkon is lezárul a program. A másik nagy projekt is fontos mérföldkőhöz érkezett: az üzemidő-hosszabbitás programját november közepén nyújtották be az Országos Atomenergia Hivatalhoz, ahol megkezdődött a dokumentumok és elemzések elbírálása, engedélyeztetési eljárása. Minden a tervek szerint halad, hiszen a 30 éves üzemidő lejárta előtt (ami az egyes blokk esetében 2012) négy évvel kellett benyújtani a programot, hogy megkapják a további húsz évre szóló működési engedélyt. Mindeközben a paksi atomerőmű termeli továbbra is legolcsóbban a villamos energiát, kWh-ként tíz forintért. (Tavaly a nagykereskedelmi ár 14-20 Ft között mozgott.) Az erőműben dolgozók létszáma mintegy 8 százalékos csökkenést mutat a 2007-es adatokhoz viszonyítva (2008- ban 2343 fő). Ez egyrészt a nyugdíjazásoknak tudható be, másrészt, ahogy azt a vezérigazgató elmondta, néhány feladat (például könyvelés, informatika), amely korábban az atomerőművön belül működött, most MVM cégcsoportként dolgozik. Az idei év kihívásai között szerepel a létszám, illetve munkaerő megtartása. 2025 végén 6000 MW-nyi kapacitás hiányzik majd a villamos energiatermelésből. Azért „csak” ennyi, mert a fosszilis energiahordozókra épülő, s elöregedő erőművekkel ellentétben, az atomerőmű (köszönhetően az üzemidőhosszabbításnak), továbbra is stabil pillére marad a termelésnek, melyből most 37 százalékban veszi ki részét. Ahhoz, hogy új atomerőmű épüljön, az országgyűlés jóváhagyása szükséges. Még nem késett el Magyarország ebben a kérdésben, felelősségteljes döntések fognak születni, mondta ennek kapcsán Kovács József. Az évente elvégzett közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 73 százaléka támogatja az atomerőmű működését hazánkban. Ezt az Európai Unió által végzett kutatások is alátámasztják, tudtuk meg a kommunikációs főosztályvezetőtől. Mittler István hozzátette: évente 30 ezren fordulnak meg az erőmű Tájékoztató és Látogató Központjában. Dávid Ildikó A kormány arra kéri az országgyűlést, hogy még az első félévben hozzon döntést a paksi atomerőmű kapacitásának megkétszerezéséről, jelentette be a héten Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tervezett reformintézkedések között. A nukleáris energia Achilles-pontja Manapság sok ország gondolja újra energiapolitikáját egyrészt az év elején ismételten tapasztalt gázkrízis, másrészt a klímaváltozás miatt. Újfajta gondolkodásra késztet az energiahordozók kimerülésének veszélye is. Az atomenergia a figyelem középpontjába került. A szakemberek új atomerőművi technológiák fejlesztésén törik a fejüket, és arra is keresik a megoldást, hogy a nukleáris energia Achillespontjának tartott radioaktívhulladék-kezelés terén előrelépjenek. Ormai Péter, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. főmérnöke szerint ezen a téren a 2020-as években jelentős áttörés következik be. Ekkor fognak üzembe lépni az első nagy aktivitású hulladéktárolók az Egyesült Államokban, Finnországban és Svédországban. Ezzel - mint mondta - ledől egy gát, hiszen cáfolatot nyer az, amit az atomenergia-ellenesek állandóan hangoztatnak: hogy a nukleáris iparnak nincs megoldása a nagy aktivitású hulladéktárolásra. Ha ezeket átadják, Ormai Péter véleménye szerint fényes bizonyíték lesz arra, hogy ez a kérdés is megoldható. - Ettől kezdve itthon is nyugodtabb légkörben lehet ezt a programot véghez vinni, mert lesz referencia, lesz mire mutatni, hogy tessék, meg lehet oldani ezt a feladatot is - tette hozzá. A nukleáris hulladékkezelés természetesen összefügg számtalan más kérdéssel: energiapolitikai elképzelésekkel, lakossági elfogadottsággal, húzza alá a szakember, aki szerint lényeges a hulladékkezelés megitélésében az, miszerint ma, ahogy mondani szokták, reneszánszát éli az atomenergia. Atomerőmű építését fontolgatják vagy döntötték el olyan országok, amelyek nem rendelkeznek atomerőművel, s újragondolják korábbi döntésüket azok is, amelyek korábban nukleáris moratóriumot hirdettek.- Hosszú távon azzal kell számolni, hogy a nukleáris ipar továbbra is termelni fogja nem csak az energiát, hanem a hulladékot is, aminek a biztonságos elhelyezése, kezelése továbbra is jelentős kihívás lesz- szögezte le a főmérnök. A legnagyobb kihívás a nagy aktivitású, hosszú felezési idejű hulladékok tárolása, ám a jelenleg zajló fejlesztési irányok- például a transzmutáció - jó esélyt adnak arra, hogy ez a kérdés is könnyebben megoldható legyen. A transzmutáció során a hulladékban található hosszú felezési idejű izotópokat rövidebb felezési idejűekké alakítják át, így lényegesen lerövidíthető a szükséges tárolási idő. A ma még fejlesztés alatt álló negyedik generációs erőművek pedig várhatóan olyan konstrukcióval működnek majd, mely kedvezőbb összetételű és kisebb mennyiségű nagy aktivitású és hosszú életű hulladékok keletkezésével jár. Vida Tünde
