Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-02-20 / 4. szám
2009. február 20. 7 Paksi Hírnök Komor jövőképet festett „Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele.” E megállapítás A felélt jövő című tanulmányban olvasható, melyről szerzője, Hetesi Zsolt tartott előadást, aki a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a VMK könyvtár meghívására érkezett Paksra. Éghajlatváltozás, erőforrásválság - két dolog, ami a fentebb vázoltakat eredményezi. Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE óraadó tanára több kollégájával együtt vizsgálja mindezt, a Fenntartható fejlődés egyetemközi kutatócsoport tudományos vezetőjeként. Az emberi beavatkozás hatásait illetően több példával élt előadása során. Az egyik szerint egy Atlanti-óceáni szigetre rénszarvasokat telepítettek, amelyek száma néhány évtizeden belül 29-ről 6000 ezerre nőtt, ám elfogyott a táplálékul szolgáló zuzmó, és mindössze 42 maradt. A másik a Húsvétsziget, amely valaha édenkert volt, ám a polinéz telepesek az utolsó fát is kivágták, ami éhínséghez, háborúhoz, végül pedig kannibalizmushoz vezetett. Most a Föld a Húsvét-sziget, csak nehogy emberevés legyen a vége, hívta fel a figyelmet Hetesi Zsolt. Pandóra szelencéjét nyitotta ki az emberiség, mikor az első fát eltüzelte, amit aztán követett a szén, majd az olaj. Mindez a gazdasági fejlődés, és az ahhoz szükséges energia elengedhetetlen eszköze, s fogytával annak gátja is egyben. Közben pedig amit eddig eltüzeltünk, óriási károkat okozott a környezetben, amelynek már most tapasztalható példája, hogy gyakran télen is tavaszias idő köszönt ránk. Ugyanakkor az energiahordozók végesek, ami erőforrás- és gazdasági válsághoz vezet, taglalta a fizikus a művelődési központ zsúfolásig telt nagyklubjában. Az olajkitermelés 2007- ben volt a csúcson, ám 2012 után nem lehet garantálni, hogy mindenhova jut, és az ellátás akadozni fog, hangsúlyozta. Hiába vannak még olajkészletek, ha a kitermelés eljut oda, hogy egy hordónyi olaj kitermeléséhez ugyanennyi energiára lesz szükség, akkor már nem éri meg felszínre hozni a „folyékony aranyat”. (A 20. század elején 100 hordóhoz 1 hordónyi energia szükségeltetett, ma ez az arány a fizikus szerint 8 az 1- hez.) A gázzal, véleménye szerint, 2015-ben lesznek ugyanezen okokból komoly gondok. Az atomenergia is terítékre került az est folyamán. Ha az uránkitermelést a jelenlegi ütemben folytatják, akkor 2030 körül tetőzik majd, és a 439 jelenleg működő reaktort még 50-60 évig lehet ellátni. Ha a fosszilis energiahordozókra épülő erőműveket kiváltanánk atomerőművekkel, akkor az uránkészlet mindössze hét esztendőre lenne elegendő, taglalta az előadó. Ugyanakkor hozzátette: támogatja újabb atomerőmű építését Magyarországon, ám hosszú távon ez sem megoldás az energiagondokra. A jelenleg szerény hányadot képviselő megújuló energiákkal pedig az a probléma, hogy a piac az utolsó pillanatig halogatni fogja az áttérést, nem lesz elegendő idő annak felfutására, és a társadalom öszszeomlik. Az olajkitermeléssel együtt növekedett a bolygó népessége, ennek csökkenését az emberiség száma is követi majd, vázolt fel Hetesi Zsolt több milliárdos népességcsökkenést. Az élelmiszert előállító mezőgazdaság is olaj függő, a műtrágya pedig tönkreteszi a földet, a vizeket, sorolta a kiváltó okokat. A kutató meglehetősen peszszimista a jövőt illetően, s a csökkenő erőforrások miatt kitörő háborúkat vetíti előre. Van azonban másik út is, ami csak növekvő tudatossággal érhető el. Azaz: takarékoskodni kell az energiával, e mellett pedig számos kis teljesítményű alternatív erőmű eltelj edését szorgalmazná. (Mint mesélte, tíz éve Dániában azt tapasztalta, hogy egy falu melegvíz-ellátását például egy szalmatüzelésű erőmű biztosította.) Ésszerűsítené a közlekedést és a szállítást, továbbá bővítené a paksi atomerőművet. A mezőgazdaságból a műtrágyát ki kell vonni, és a természetes tápanyag-utánpótláshoz visszatérni. A megújuló energiákat is előtérbe helyezné, például szívesen látna a panelépületek tetején napkollektorokat. Mindezeket azonban már több éve el kellett volna kezdeni, zárta előadását. Dávid Ildikó Az uránkészletek a jelenlegi felhasználási ütem és mód mellett kb. 80 évre elegendőek, tájékoztatott dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. További lehetőség a kiégett fűtőelemek újrahasznosítása, reprocesszálása. Ekkor a kiégett üzemanyagban maradt urán-235 és a plutónium kinyerhető, újra felhasználható. Jelenleg nemzetközi összefogásban zajlik a 4. generációs atomerőművek fejlesztése, melyek között több úgynevezett gyorsreaktor is van. Ezek alkalmazásával 400-500 évre is elegendő lesz a nukleáris üzemanyag, mert a gyorsreaktorokban a közvetlenül nem hasadóképes urán-238 izotópból hasadóanyag tenyészthető. Ezen túlmenően a jelenleg nem használt, ám nagy mennyiségben bányászható tórium (amely ugyan nem hasadóanyag, ám hasadóképes urán-233 tenyészthető belőle) akár több ezer évre elláthatja az emberiséget energiával. Mindez nem csupán papíron létezik, Németországban sikeresen működött ilyen reaktor a 80-as években, és Indiában, ahol a tórium nagy mennyiségben rendelkezésre áll, gőzerővel dolgoznak ennek ipari léptékű megvalósításán, tudtuk meg az igazgatótól. HULLADÉK KOMMANDÓ Több intézmény és szervezet összefogásával 2008 őszén megalakult Paks város közigazgatási területén a HULLADÉK KOMMANDÓ Célja: lakossági összefogással feltérképezni és felszámolni azokat a helyeket, ahol oda nem illő hulladékot helyeztek el, helytelenül, közérdeket sértve, törvénytelenséget elkövetve illetéktelenek. A SZEMÉT MINDNYÁJUNK SZEMÉT BÁNTJA. NEM ÉREZZÜK MAGUNKAT JÓL, FÖLHÁBORÍTÓNAK TARTJUK, HA KÖZVETLEN KÖRNYEZETÜNKBEN ILLEGÁLIS LERAKÓT TAPASZTALUNK. Kérjük, jelzésével segítse a HULLADÉK KOMMANDÓ munkáját! ÖN IS SEGÍTHET ABBAN, HOGY NE LEGYEN ILLEGÁLIS LERAKÓ. Észrevételeit jelezze! írásban: ÖKO Munkacsoport Alapítvány 7030 Paks Tolnai út 10. Telefonon: 30-43 89-561 E-mailben: okoalapitvany@gmail.com „A TERMÉSZET VÉDELME ÉS A TERMÉSZET TÖNKRETÉTELE A FEJEKBEN KEZDŐDIK" (Werner)
