Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-02-20 / 4. szám

2009. február 20. 7 Paksi Hírnök Komor jövőképet festett „Ha az olvasó 1960 után született, nagyon jó esélye van rá, hogy erőszak, járványok vagy éhínség végezzen vele.” E megállapí­tás A felélt jövő című tanulmányban olvasható, melyről szerző­je, Hetesi Zsolt tartott előadást, aki a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a VMK könyvtár meghívására érkezett Paksra. Éghajlatváltozás, erőforrásvál­ság - két dolog, ami a fentebb vázoltakat eredményezi. Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE óraadó tanára több kollégájával együtt vizsgálja mindezt, a Fenntartha­tó fejlődés egyetemközi kutató­­csoport tudományos vezetője­ként. Az emberi beavatkozás hatásait illetően több példával élt előadása során. Az egyik sze­rint egy Atlanti-óceáni szigetre rénszarvasokat telepítettek, amelyek száma néhány évtize­den belül 29-ről 6000 ezerre nőtt, ám elfogyott a táplálékul szolgáló zuzmó, és mindössze 42 maradt. A másik a Húsvét­­sziget, amely valaha édenkert volt, ám a polinéz telepesek az utolsó fát is kivágták, ami éhín­séghez, háborúhoz, végül pedig kannibalizmushoz vezetett. Most a Föld a Húsvét-sziget, csak nehogy emberevés legyen a vége, hívta fel a figyelmet Hetesi Zsolt. Pandóra szelencéjét nyitotta ki az emberiség, mikor az első fát eltüzelte, amit aztán követett a szén, majd az olaj. Mindez a gazdasági fejlődés, és az ahhoz szükséges energia elengedhetet­len eszköze, s fogytával annak gátja is egyben. Közben pedig amit eddig eltüzeltünk, óriási károkat okozott a környezetben, amelynek már most tapasztalha­tó példája, hogy gyakran télen is tavaszias idő köszönt ránk. Ugyanakkor az energiahordo­zók végesek, ami erőforrás- és gazdasági válsághoz vezet, tag­lalta a fizikus a művelődési köz­pont zsúfolásig telt nagyklubjá­ban. Az olajkitermelés 2007- ben volt a csúcson, ám 2012 után nem lehet garantálni, hogy mindenhova jut, és az ellátás akadozni fog, hangsúlyozta. Hi­ába vannak még olajkészletek, ha a kitermelés eljut oda, hogy egy hordónyi olaj kitermelésé­hez ugyanennyi energiára lesz szükség, akkor már nem éri meg felszínre hozni a „folyékony aranyat”. (A 20. század elején 100 hordóhoz 1 hordónyi ener­gia szükségeltetett, ma ez az arány a fizikus szerint 8 az 1- hez.) A gázzal, véleménye sze­rint, 2015-ben lesznek ugyan­ezen okokból komoly gondok. Az atomenergia is terítékre ke­rült az est folyamán. Ha az urán­kitermelést a jelenlegi ütemben folytatják, akkor 2030 körül te­tőzik majd, és a 439 jelenleg működő reaktort még 50-60 évig lehet ellátni. Ha a fosszilis energiahordozókra épülő erő­műveket kiváltanánk atomerő­művekkel, akkor az uránkészlet mindössze hét esztendőre lenne elegendő, taglalta az előadó. Ugyanakkor hozzátette: támo­gatja újabb atomerőmű építését Magyarországon, ám hosszú tá­von ez sem megoldás az ener­giagondokra. A jelenleg szerény hányadot képviselő megújuló energiákkal pedig az a problé­ma, hogy a piac az utolsó pilla­natig halogatni fogja az áttérést, nem lesz elegendő idő annak felfutására, és a társadalom ösz­­szeomlik. Az olajkitermeléssel együtt növekedett a bolygó né­pessége, ennek csökkenését az emberiség száma is követi majd, vázolt fel Hetesi Zsolt több milliárdos népességcsök­kenést. Az élelmiszert előállító mezőgazdaság is olaj függő, a műtrágya pedig tönkreteszi a földet, a vizeket, sorolta a kivál­tó okokat. A kutató meglehetősen pesz­­szimista a jövőt illetően, s a csökkenő erőforrások miatt ki­törő háborúkat vetíti előre. Van azonban másik út is, ami csak növekvő tudatossággal érhető el. Azaz: takarékoskodni kell az energiával, e mellett pedig szá­mos kis teljesítményű alternatív erőmű eltelj edését szorgalmaz­ná. (Mint mesélte, tíz éve Dáni­ában azt tapasztalta, hogy egy falu melegvíz-ellátását például egy szalmatüzelésű erőmű biz­tosította.) Ésszerűsítené a közle­kedést és a szállítást, továbbá bővítené a paksi atomerőművet. A mezőgazdaságból a műtrá­gyát ki kell vonni, és a termé­szetes tápanyag-utánpótláshoz visszatérni. A megújuló energiá­kat is előtérbe helyezné, például szívesen látna a panelépületek tetején napkollektorokat. Mind­ezeket azonban már több éve el kellett volna kezdeni, zárta elő­adását. Dávid Ildikó Az uránkészletek a jelenlegi felhasználási ütem és mód mellett kb. 80 évre elegendőek, tájékoztatott dr. Aszódi Attila, a BME Nuk­leáris Technikai Intézet igazgatója. További lehetőség a kiégett fű­tőelemek újrahasznosítása, reprocesszálása. Ekkor a kiégett üzem­anyagban maradt urán-235 és a plutónium kinyerhető, újra felhasz­nálható. Jelenleg nemzetközi összefogásban zajlik a 4. generációs atomerőművek fejlesztése, melyek között több úgynevezett gyors­reaktor is van. Ezek alkalmazásával 400-500 évre is elegendő lesz a nukleáris üzemanyag, mert a gyorsreaktorokban a közvetlenül nem hasadóképes urán-238 izotópból hasadóanyag tenyészthető. Ezen túlmenően a jelenleg nem használt, ám nagy mennyiség­ben bányászható tórium (amely ugyan nem hasadóanyag, ám hasadóképes urán-233 tenyészthető belőle) akár több ezer évre elláthatja az emberiséget energiával. Mindez nem csupán papí­ron létezik, Németországban sikeresen működött ilyen reaktor a 80-as években, és Indiában, ahol a tórium nagy mennyiség­ben rendelkezésre áll, gőzerővel dolgoznak ennek ipari léptékű megvalósításán, tudtuk meg az igazgatótól. HULLADÉK KOMMANDÓ Több intézmény és szer­vezet összefogásával 2008 őszén megalakult Paks város közigazgatási területén a HULLADÉK KOMMANDÓ Célja: lakossági összefogással feltérképezni és felszámol­ni azokat a helyeket, ahol oda nem illő hulladékot helyeztek el, helytelenül, közérdeket sértve, tör­vénytelenséget elkövetve illetéktelenek. A SZEMÉT MINDNYÁJUNK SZEMÉT BÁNTJA. NEM ÉREZZÜK MAGUN­KAT JÓL, FÖLHÁBORÍ­­TÓNAK TARTJUK, HA KÖZVETLEN KÖRNYEZE­TÜNKBEN ILLEGÁLIS LE­RAKÓT TAPASZTALUNK. Kérjük, jelzésével segítse a HULLADÉK KOMMAN­DÓ munkáját! ÖN IS SEGÍTHET ABBAN, HOGY NE LEGYEN ILLE­GÁLIS LERAKÓ. Észrevételeit jelezze! írásban: ÖKO Munkacsoport Alapítvány 7030 Paks Tolnai út 10. Telefonon: 30-43 89-561 E-mailben: okoalapitvany@gmail.com „A TERMÉSZET VÉDELME ÉS A TERMÉSZET TÖNK­RETÉTELE A FEJEKBEN KEZDŐDIK" (Werner)

Next

/
Thumbnails
Contents