Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-02-06 / 3. szám

Paksi Hírnök 10 2009. február 6. Brüsszelbe is elvitték a magyar kultúrát Tolna megyei művészetért ezüst plakettel gyarapodott a magyar kultúra napján a Tűz­­virág Táncegyüttes, illetve ala­pítója, Mádi Magdolna művé­szeti igazgató-koreográfus dí­jainak sora. A kitüntetést há­rom Tolna megyei civil szerve­zet, a Keresztény Értelmiségi­ek Szövetsége, a Kézjegy Tol­nai Toliforgatók Klubja, vala­mint a Bárka Művészeti Szalon ítélte négy másik művész mel­lett Mádi Magdolnának. — Néha kell ilyen lökés, ami­kor nyugtázhatjuk, hogy „ész­revették” minket. Jólesik, ha kapunk valamilyen kitüntetést, de nem különböző díjakért, ba­bérokért dolgozunk - fogalma­zott Mádi Magdolna. - Hogy mégis miért? - adódik a kér­dés. - Nagyon-nagyon fontos a gyerekekkel való találkozás, és az, hogy ők találkozzanak a magyar nép hagyományaival. Keressük az utat, hogy valami­január 26-án, a holocaust vi­lágnapján emlékezhettünk a XX. századi európai történe­lem egyik legszömyűbb tettére s annak mártírjaira, a haláltá­borokban megsemmisített zsi­dó áldozatok millióira. Az em­léknap kapcsán kerestem meg jegyzeteimet a paksi születésű, 1944-ben Szombathelyről el­hurcolt és Auschwitzban már­tírhalált halt Benedikt Márk fő­rabbinak a sorsáról, akinek nemcsak élettörténetét és nem elsősorban azt szeretném meg­osztani olvasóimmal, hanem utóéletét is. Lehetséges példá­ját annak, hogyan őrzi egy tele­pülés közössége mártírhalált halt polgárainak emlékét. Benedikt Márk, azaz Mor­­dechai Meir Binet a szombat­­helyi ortodox hitközség veze­tője és rabbija volt 46 éven át. Pakson született 1858-ban. Ősei a tudós nikolsburgi rabbi családjából származtak, ő a lyen módon a magyar néptán­cot továbbhagyományozzuk a következő nemzedékekre - vé­lekedik. Bartók a magyar nép­zenét beemelte a komolyzene világába, elrejtette benne a ma­gyar népzene gyöngyszemeit, ami tovább él. Ez megnyugtat­ja Mádi Magdolnát, az viszont aggodalommal tölti el, hogy mindennek nyomát nem látja a néptánc területén. Mint mond­ja, divat lett a hagyományőr­zés, de azt sokan rosszul értel­mezik. Az amatőr néptánc­együttesek jövőjét illetően is borúlátó kissé. Mint mondja, a Budapesten működő néhány hivatásos együttes a végered­mény. Az utánpótlás elapad, ha az amatőr együttesek léte elbi­zonytalanodik, hiszen nem lesznek olyan elhivatott embe­rek, akik „megfertőzik” a gye­rekeket a néptánc szeretetével. A Tűzvirág ezt az utat járja már negyed százada. Gyerekek szá­híres talmudista, Sevet Széfer tanítványa volt. Galántán és Mieván tanult. Tanulmányai befejeztével itt nősült meg, Bródy Bemát lányát vette fele­ségül, néhány évig Mieván laktak. Először Nagyjókán lett rabbi, majd Szombathelyen válasz­tották meg 1898-ban. Műkö­dése alatt a hitközség gyorsan gyarapodott, 150 főről a tíz­szeresére növekedett. Munkája során különösen nagy gondot fordított a fiatalokra, az ifjú­ság nevelésére. Fontos felada­tának tartotta, hogy a középis­kolások hitoktatását személye­sen lássa el, s a zsidó hittudo­mányok iránt érdeklődők szá­mára jcsivát tartott fenn. Nem­csak a zsidóság körében, ha­nem a városban is köztisztelet­nek örvendett. Az Ortodox Központi Iroda örökös tagja volt, nagy talmud tudós és ki­váló hitszónok. zait tanítják az együttes tánc­pedagógusai. A felnőtt csapat létszáma nagyjából állandó, 25-30 fős. Ám miután amatőr együttesről van szó, el-elma­­radnak néhányan, hiszen a színpadi élet sok lemondással jár. Az elmúlt év vége ékes bi­zonyítéka ennek, szinte a kará­csonyt is színpadon töltötték a tűzvirágosok. Az egész eszten­dő „sűrű” volt, az áprilisi paksi gála és a már hagyományosnak mondható szereplések mellett egy portugál turné szerepelt az együttes naptárában. Júliusi portugáliai bemutatkozásuk és útjuk után, augusztusban ők láttak vendégül egy ottani együttest. Utána Brüsszelben szerepeltek a Say Pécs rendez­vényen. Ők voltak az Európa Kulturális Fővárosa 2010 program egyik megjelenítői. Eleget tettek egy német meghí­vásnak, és bemutatkoztak a Duna-menti népek konferenci­1944-ben, nyolcvanhat éves korában hurcolták el és ölték meg Auschwitzban. Benedikt Márk emlékét Szombathelyen egykori lakó­háza, a Thököly út 46. számú ház előtt a járdába illesztett kü­lönleges emléktábla, botlatókő (Stolpersteine) őrzi. Az ötlet Gunter Demnig né­met művészé, aki az elhurcol­tak nevét, születésének és halá­lának időpontját, valamint meggyilkolásának helyszínét egy betonkockára illesztett réz­táblácskába vési, s a macska­kőre emlékeztető művet az ál­dozat utolsó, szabadon válasz­tott lakhelye előtti járdába il­leszti. Mára több ezer német, osztrák és magyar ház bejárata előtt „botolhatnak bele” a vá­rosok és falvak lakói elhurcolt szomszédaik történetébe. Ezek a macskakövek elgondolkodta­tó mementóként hatnak a tele­pülések mindennapjaiban, ór­áján, majd hazafelé „beugrot­tak” Genfbe is. November a Magyar Állami Operaház 18. sztárgálája jegyében telt, és fergeteges sikert hozott. A há­rom profi együttes, a Honvéd Táncszínház, a Budapest Tánc­színház és a Magyar Állami Népi Együttes egy-egy, a paksi Tűzvirág Táncegyüttes öt tán­cot adott elő az operaház szín­padán. A produkciót a közön­ség vastapssal jutalmazta. így esett, hogy csak decemberben tudtak nekilátni a következő évad repertoárja összeállításá­nak, s az is ennek eredménye volt, hogy december 23-án éj­félkor mentek a színpadról ka­­rácsonyozni, hogy már 26-án újra ott álljanak. A munkát vendégkoreográfusok segítik. Karácsonykor a török szárma­zású Kadri Sonuk, a napokban Onódi Béla, a Magyar Állami Népi Együttes koreográfusa. Az eredményt az áprilisi gála­műsoron láthatja majd a paksi közönség. Vida Tünde zik az áldozatok emlékét, hatá­suk állandó és személyre sza­bott. Gunter Demnig ötlete egy folyamatosan növekvő, az egyes kövek hálójából összeál­ló „emlékmű”, melyet a művé­szi kezdeményezés indított út­jára, s amely kezdettől fogva teljes egészében civil kezde­ményezésként, állami támoga­tás nélkül, az elkötelezett pol­gárok munkájából él. A híradás szerint az érdeklődés óriási, a művész számára már 2010-re is van előjegyzett letételi idő­pont. Forrás: - A vasi zsidóság em­lékkönyve. Szerk:Löwinger Avraham Albert, Jaffa, Vasme­gyei Zsidók Emlék­­bizottsága, 1974.214.p. http://www.nyugat.hu -Botla­­tókövek Szombathely belváro­sában; www.macskako.net. - Köszönöm Bencze Eszternek, a szekszárdi PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar könyvtárosának segítségét Benedikt Márk élet­rajzának kiegészítéséhez. Kernné Magda Irén Benedikt Márk botlatóköve

Next

/
Thumbnails
Contents