Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-12-18 / 24. szám

Paksi Hírnök

18

2009. december 18.

Molnár György színész, színigazgató Világostól Világosig című emlékiratában felelevenít egy, még a XIX. század utolsó harmadából, az erdélyi színjátszás hőskorából származó anekdotát, mely a vidékjáró truppok „piackutatási módszereinek rejtelmeibe” vezeti be az olvasót. Eszerint a vándorló színtársulatok a hegytetőn megpihenve szemügyre vették a völgyben meghúzódó településeket, s minden tornyos helység háztetőit szemügyre véve, megolvasták a kőkéményes házakat, ebből kalkulálva, vajon hány nadrágos ember, reménybeli, leendő színházlátogató lakhat odalenn. (Fizető nézőként nem jöttek számításba a „gatyás” parasztemberek, akik ekkoriban még nem épitettek kőkéményt a házaikra.) Aztán ha a számlálás ígéretes nézőszámot eredményezett, rögvest elinditották a társulat kengyelfutóját, állapítsa meg, található-e megfelelő nagyságú terem, ahol Thália oltárát, a művészet sátrát fel lehet majd ütni. A vidéki nagyvárosokban megépült kőszínházakon kívül játszóhelyül szolgálhatott a fedett vagy nem ritkán fedetlen fa színkör, tanácsházi díszterem, a vendéglők nagyterme, de bármelyik olyan adottságú helyiség, ahová színpadot lehetett emelni.

AXIX.-XX. évszázad fordulóján ezekben az egyre szaporodó számú országjáró társulatokban több paksi származású színész is játszott. Schöpflin Aladár lexikonjában meg is nevezi őket, de a korabeli dokumentáció hiányosságai miatt közülük többek életrajzát, szerepeiket nem ismerjük. Nevük, születési adataik, első színpadi fellépésük időpontja megtalálható, de részletes pályaképet (nem tud) nem közöl róluk. Schöpflin adatai szerint közéjük tartozik Debreceni Margit (Kiss Lídia), aki 1854-ben született Pakson és

A kivételekhez, az ismertebbekhez tartozik még az előző lapszámokban bemutatott szinészpályákon kívül Katona Terézé is, kinek működését részletesebben megismerhetjük

mai képesítését az Országos Színészegyesület színi iskolájában szerezte meg 1905-ben. Karrierje gyakornokként indult Szalkay Lajos társulatában, 1908 tavaszán Miklósy Gáborhoz, majd 1911-12-ben Kunhegyi Miklóshoz szerződött. Pályafutásának nagyobb részét vidéki színpadokon töltötte, leghosszabb ideig 1921-től 1930- ig Radó Dezső társulatában játszott. Színpadi alakításait meghatározta kiváló hangja, énektudása. Eleinte énekes naivaként aratott sikereket, majd a zenés darabok szubrettjeit játszotta, s mint az lenni szokott, színi pályáját az anyatípusok megjelenítésével zárta. Emlékezetes alakításokat nyújtott többek között Honoria Bedford (Bérezik Árpád: Bálkirálynő), Mici (Lehár Ferenc: A drótostót), Selyem Cinka modell (Molnár Ferenc: Az ördög), Heléna hercegnő (Oscar Straus: Varázskeringő), Izidora (Katona József: Bánk bán), Rebeka (Davidson- Goldfaden: Szulamith) szerepeiben.

Katona Teréz 1958. augusztus 23-án halt meg Budapesten.

Kernné Magda Irén Forrás: Magyar Színművészeti Lexikon. Szerkesztette Schöpflin Aladár. Bp. 1930; Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona. Bp. 1999; Magyar színháztörténet II. 1873-1930. http:// mek.oszk.hu/02000/02065/html/ 2kotet/42.html

Tehetségesek, fiatalok

Weller Johanna

Weller Johanna a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola nyolcadikos tanulója. A város egyik középiskolájában szeretne továbbtanulni, nem utolsósorban azért, hogy négy testvérével, szüleivel együtt maradhasson. Az irodalom, a történelem áll hozzá közelebb, e tantárgyakból ér el jobb eredményt. Ennek ellenére olyan szakmát választott, amely nem épül a humán tantárgyakra. Mesterfodrásznak készül, s a szó valódi értelmében, hiszen ma már komoly szakmai kihívás a fodrászat. Johanna a zenetanulást is komolyan gondolja, pedig ez

csak hobbi, ám a család valamennyi tagja, kivéve az egy- és kétéves fiúkat, játszik hangszeren, szülei amatőr szinten, de testvérei több évig tanultak a művészeti iskolában. Nővérei a furulyát választották, Johanna gitározik, immár négy éve, tanára Szabados László. Nagyon kedveli hangszerét, könnyen tanul, szívesen gyakorol, örömmel zenél. Szorgalmas és tehetséges, az iskola gitáregyüttesének is tagja, akikkel számos kiváló eredményt ért el iskolai versenyeken. Szólóban o játszani nagy kihívás számára, « hiszen csak önmagára számít| hat, de az önkontroll így erő- J sebb. Az együttesben pedig a ^ csapat a lényeg, egymásra fi£ gyeinek, és egymásnak segítenek. Jó hangulatban telnek a próbák, és a sok gitár együtt különleges hangzást eredményez előadónak és hallgatónak egyaránt. A közeli ünnepekre nagyon készül a család, szűkebb és tágabb értelemben is. A legfontosabbak most a kicsi fiúk, egymást pedig apró meglepetésekkel ünnepük, ami mögött a szeretet a legfontosabb, -bzs-Katona Teréz

Állandó szerzőnk, Kernné Magda Irén új könyvvel jelentkezik. „Híres paksi elődeink” című életrajzi gyűjteményét 2010 januárjában ismerheti meg a nagyközönség.

A „Paks kultúrájáért” díjjal is elismert pedagógus számos helytörténeti munkát jegyez: társszerzője és szerkesztője a Várossá válni című könyvnek, a Városunk: Paks című tankönyv szerzője.

1880. március 20-án lépett először színpadra Jakab Lajos társulatánál; Horváth Irén, aki 1885. október 16-án született, és 1902-ben kezdte színészpályáját; Hermann Sándor 1884. szeptember 20-án született és 1925. június 8-án halt meg Budapesten, ő 1902 szeptemberében lépett föl először.

Enyedi Sándor könyvéből. (Nem találtam adatot arra, hogy testvérek lettek volna Katona Emmyvel, egyébként is a színésznők névválasztási szokásai szerint ebben az esetben is egymásétól különböző néven léptek volna föl.)

Katona Teréz 1882. március 24-én született Pakson. Szak-