Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-12-18 / 24. szám
Paksi Hírnök 4 2009. december 18. Folytatódik a disputa Újabb tudós költözött a Paksi disputába. Felavatták az atomerőmű bővítésére alakult projekt névadója, Lévai András szobrát a Tájékoztató és Látogató Központ előtti parkban. A „Paksi disputa” a magyar tudományos élet kiválóságainak állít emléket: Hevesy György, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Wigner Jenő bronzba formált mellszobrai mellett néhány hete Lévai András képmása is látható. A professzor a hazai energetika meghatározó személyisége, egyszerre volt ipari szakember, oktató és tudós akadémikus. Jelentős szerepet játszott az atomenergia hazai hasznosításában. Lévai András korán felismerte, hogy Magyarország nem rendelkezik az ország ellátásához elegendő mennyiségű energiahordozóval, ezért valamilyen alternatív megoldást keresett a hazai energiaigények kielégítésére. Ennek egyik eszközeként tekintett az atomenergiára. Kitartó munkájának köszönhetően 1966-ban aláírták az első kormányközi egyezményt a Szovjetunióval egy magyar atomerőmű építéséről. Az akkori helyzet, a közbejött politikai és gazdasági változások miatt az elképzelés megvalósítása évekkel későbbre tolódott, később a beruházás zöld utat kapott. Nehézipari miniszter helyettesként Lévai András volt a tárgyalódelegáció vezetője a szerződéskötéskor. - A professzornak köszönhető - hangsúlyozta Süli János -, hogy nem az eredetileg tervezett blokktípust építették meg Pakson, hanem annak egy továbbfejlesztett változatát. Ez tette lehetővé, hogy az európai uniós csatlakozást követően nem kellett a blokkokkal leállni. Ha nem Lévai András tervezési elvei szerint születnek meg a magyar blokkok, akkor ezek már nem üzemelhetnének - emelte ki a disputa legújabb tagjának érdemeit a Paksi Atomerőmű Zrt vezérigazgatója. A tudós munkássága előtt tisztelegve Lévai Andrásról nevezték el az atomerőmű bővítését előkészítő programot. A projektet július 8-án alapították az MVM cégcsoport tagvállalatainak részvételével. A program keretében végzik azt az előkészítő, tervezési és engedélyezési munkát, aminek eredményeképpen várhatóan négy év múlva megindulhat az ötös, majd a hatos paksi blokkok építése. Lévai Andás mellszobrát Farkas Pál készítette. Az alkotást Dénes József, a professzor által alapított erőműtervező iroda, az ETV-Erőterv elnök-vezérigazgatója, Süli János vezérigazgató és dr. Rádonyi László nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docens leplezte le a látogatóközpont előtti szoborparkban. -dallos-Elén járunk a véradásban Paks és környéke élen járó, főleg Tolna megyét tekintve, de országos viszonylatban is: a legutóbbi véradáson rekordot döntöttünk. - 306-an adtak vért és ebből tíz feletti volt azon polgárok létszáma, akiket először köszönthettünk. Reméljük, ez a lelkesedés a továbbiakban is kitart - mondta el dr. Csuta Tamás, a Vöröskereszt Paks városi vezetőségének elnöke azon az évértékelő vacsorán, melyen a többszörös véradókat is köszöntötték. A segítőkészség mindig is jellemző volt a település lakóira, a Vöröskereszt paksi szervezetének szakemberei a lebonyolításban segédkeznek. Sokan tudják, de nem árt hangsúlyozni, a véradás egyben szűrés is, mely komoly orvosi vizsgálattal jár. Wágner József (képünkön) 90 alkalommal adta vérét a nemes cél érdekében, reméli: tudott segíteni. A múlt idő jogos, mivel orvosai nem javasolják a további adakozást, pedig a paksi polgár mindenképp szerette volna elérni a bűvös 100-as határt. - Legelőször még inas koromban adtam vért, ami ugye már nem most volt - fogalmazott nevetve, de annál büszkébben a véradó. A családban lánya folytatja a hagyományokat, így nem maradnak Wágner-vér nélkül a rászorulók. A paksi szervezet karácsonyi gyűjtést is tartott, pénzadományt, tartós élelmiszereket, ruhákat, játékokat vártak, melyekből ajándékkosarakat készítettek a rászorulóknak. Faller Gábor Otthont a hazában „Ezt a keresztet azért állítottuk, hogy emlékeztessen bennünket tragikus megosztottságunkra, amely többszörös. Beszélhetünk az anyaországon belüli szellemi, politikai, ideológiai igen erős megosztottságról, és arról, hogy a nemzettesteket határok választják el egymástól.” Ezekkel a gondolatokkal kezdte beszédét Hajdú János polgármester a Kálvária temetőben álló keresztnél, ahol a Magyarok Világszövetsége Tolna Megyei Szervezete minden esztendőben megemlékezést tart december 5-én. A polgármester emlékeztetett, hogy az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum aláírása óta többször történt kísérlet a megosztottság megszüntetésére, utoljára 2004. december 5-én nyílt erre lehetőség, amivel nem éltünk. Mint emlékezetes, öt esztendővel ezelőtt ezen a napon ügydöntő népszavazást tartottak Magyarországon a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról, ám eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt. Pallya Gábor, Galánta főjegyzője beszédében kiemelte, „a másét nem kívánjuk, de a magunkét nem adjuk. Nem akarunk mást, mint otthont a hazában, hazát a szülőföldön, itt a magyar őshazában, a Kárpát-medencében. Nem akarunk könyöradományt, nem kéregetünk, mi igazságot, jogegyenlőséget követelünk.” Beszélt arról, hogy a kivezető út a határon túli magyar nemzeti közösség alkotmányos jogállására épülő önkormányzati intézményrendszer teljes kiépítése, az anyanyelv minden korlátozás nélküli, szabad használata, a hagyományok megőrzése, az évezredes kultúra fejlesztése. Az emlékező beszédek után gyertyát gyújtottak a megjelentek. Kohl Gyöngyi Fotó: Szoffenouer Ferenc
