Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-09-25 / 18. szám
2009. szeptember 25. 9 Paksi Hírnök Válságban a polgárőrség Rendkívüli közgyűlést tartott a Paksi Polgárőr Egyesület, ahol a vezetőség saját feloszlatásáról döntött. A szervezet október elejére újabb közgyűlést hívott össze, ahol szándékaik szerint új elnökséget választanak. Kun Sándor, az elnökség egyik tagja már korábban bejelentette lemondását, s az egyesületből is távozott. A városházán tartott rendkívüli ülésen Feil József titkár is lemondott. Ezek után Horváth Zoltán elnök azt mondta, a legjobb megoldás az, ha a teljes „vezérkar” feláll, s megadja a lehetőségét annak, hogy új emberek vegyék át az irányítást. A gondokat illetően kifejtette, hogy nem megválasztása után, azaz az utóbbi egy évben jelentkeztek, már korábban is problémát okozott a fogyó létszám. Ma már csak harmincötén vannak - volt, hogy száz fölött volt a létszám -, a közgyűlésre pedig a kétszeri meghívás ellenére is csak tizenkilencen mentek el. Horváth Zoltán szerint a létszámgondok mellett legalább olyan nagy hiba, hogy sokan nem tudják, hogy mire terjed ki a hatáskörük, azaz mit tehetnek, mit nem. A közgyűlésen is kiderült, hogy akadnak polgárőrök, akik ezt zokon veszik, s úgy gondolják, hogy az elnök túl szigorú, túlságosan magasra teszi a mércét, ezzel szemben, ha valakit atrocitás ér, nem áll ki mellette. Azzal is meg kell küzdenie a paksi polgárőrségnek, hogy ez egy jó közbiztonságú kisváros, hatékony rendőrséggel, ami kevesebb feladatot és sikerélményt jelent a polgárőröknek. Az sem tesz jót hangulatuknak, hogy a városi rendezvényeket - ahol szintén vállalnak feladatot a polgárőrök - ma már sok esetben nem „kalákában”, társadalmi munkában biztosítják, hanem biztonsági magáncégek vállalkozói alapon, így a polgárőrség sem érzi magáénak a feladatot. Ennek ellenére a lapunk által megkérdezettek mindegyike úgy gondolja, szükség van a polgárőrségre Pakson. Dr. Kuti István paksi rendőrkapitány szerint nem szabad általánosítani, a polgárőrség általában nincs válságban, de az tény, hogy Pakson újra kell gondolni az egyesület működését. Az vitathatatlan, hogy a nagyobb településeken nincs meg az az élmény, amit például a járőrözés a falvakban nyújt. A kistelepüléseken - ellentétben városunkkal - nincs állandó rendőri jelenlét, ezért erősebb a társadalmi összefogás iránti igény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lenne létjogosultsága a polgárőrségnek, húzta alá a kapitány. Szerinte Pakson is van feladat, hiszen fontos lenne, hogy ott legyenek, figyeljenek például a külterületeken, a tanyák környékén és a külső városrészeken. A rendezvénybiztosítás terén is akadhat teendő, hiszen a város nem nyereségorientált programjain sokkal inkább van helyük a városukért tenni akaró, hely- és személyismerettel rendelkező civileknek, felesleges biztonsági cégre költeni, vélekedett. Mint mondta, egy téveszmét viszont szeretne eloszlatni, a polgárőrök nem a rendőröknek segítenek, hiszen a rendőrség nem önmagáért, hanem a lakosságért dolgozik. Vida Tünde Időbeosztásunkra kíváncsi a KSH Több kutatás is folyt, illetve kezdődik Pakson, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) égisze alatt. Az időmérleg-vizsgálattal a lakosság időfelhasználását kutatják; a KSH-ban több évtizedes hagyománya van már ennek, tájékoztatott Grábics Ágnes, a statisztikai hivatal főosztályvezető-helyettese. Gyakran kiegészülnek a vizsgálatok, és van, amikor kifejezetten az időfelhasználásra fókuszálnak: egy napról készül interjú, hajnali 4 órától másnap hajnali 4 óráig. Mindebből kiderül egyebek között az, mennyi a főmunkával, közlekedéssel töltött idő, mennyi időt szánnak kulturálódásra; milyen a napi időritmus, mennyit töltenek holtidőben (várakozással, sorbanállással).-Az adatgyűjtés október 1-jével indul és 2010. szeptember 30-ig tart. Az előzetes mintatervekben Paksról 22 cím szerepel, országosan, éves szinten pedig tizenkétezres a minta. Széles a korsáv: 10-től 84 évesig terjed. Ezt a fajta gyűjtést - amely név nélküli - szeretik az adatszolgáltatók, hisz többnyire szívesen gondolják végig előző napjukat. Egy másik vizsgálat kapcsán Szabó István, a KSH osztályvezetője elmondta, az Európai Unió statisztikai szerve, az Eurostat pályázatot hirdetett a tagállamok statisztikai hivatalai részére egy viktimológiai kérdőív tesztelésére, amelybe paksi minta is került. (A viktimológia az áldozattá válással foglalkozó tudomány.)- A megszokottól eltérő kérdések voltak ezek, nem csak a klasszikus bűncselekményekre vonatkoztak. Nemi, érzelmi erőszakról is érdeklődtek. Erőszaknak minősült az is, ha disznó vicceket meséltek a megkérdezett előtt. Tíz bűncselekményfajtára kérdeztünk rá az elmúlt öt évre vonatkozóan, hogy mikor történt, milyen károk keletkeztek, tett-e az érintett feljelentést, foglalkozott-e vele a rendőrség és az áldozatban milyen pszichikai hatást váltott ki a cselekmény. Az unióban azt is áldozatnak tekintik, akit becsapnak, átvernek a boltban vásárlás közben, de azt is tudakolták, hogy az adatszolgáltató számítógépére került-e vírus, „belenyúltak-e” a gépébe. Az Eurostat a közeljövőben szeretne egységes társadalomstatisztikai kérdőívet az unió 27 tagországára összeállítani, ennek egyik blokkrendszere lenne a viktimológia. Abban kérték ki a tagországok véleményét, hogy melyek azok a kérdések, amelyekből megfelelő eredményeket lehet leszűrni valamennyi tagállamban. Sólya Emma Fotó: Szaffenauer Ferenc
