Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-05-29 / 10. szám
Paksi Hírnök 18 2009. május 29. Egy tanár a régi, szép időkből Pedagógusnap alkalmából ezúttal egy paksi polgári iskolai tanár életútját idézzük fel. Akit érdekel a paksi közoktatás története, most könnyű helyzetben van. Elsétál a Városi Múzeumba és megnézi Az óra alatt beszélgetni tilos című kiállítást, s gyermekkori emlékei és a kiállítás gazdag tárgy-, irat- és fényképgyűjteménye segítségével felidézheti az elmúlt évtizedek paksi iskoláinak életét. Az alábbi sorok is hasonló céllal íródtak. Kun Kálmán pályaképének megismerése bepillantást enged a XX. század eleji paksi polgári iskola egy évszázad elmúltával is korszerűnek és példamutatónak tekinthető pedagógiai módszereibe, egyúttal tisztelgés a pedagógus, a hétközna-pok átlagából kiemelkedő életművet teremtő tanár munkája előtt. Kun Kálmán Miskolcon született 1881. október 31-én, apja Kun János MAV-főintéző, anyja Éltes Ilona, a miskolci polgármester leánya. Iskoláit Szolnokon, Kaposváron és Csurgón végezte. 1904-ben kapta meg tanári képesítését a magyar nyelv, irodalom és történelem tárgyakból. Polgári iskolai tanárként Szigetváron kezdett dolgozni, majd 1906- ban Paksra került, és 1916- ig itt tanított szaktárgyain kívül földrajzot, éneket is. 1916-ban hívták a pécsi fiúpolgári igazgatójának, 1926-ban nyugdíjazták, Pécsett halt meg 1936-ban. Kun Kálmán nem elégedett meg a mindennapos tanórai, oktatási feladatainak példaszerű teljesítésével, hanem gondot fordított a tanulók iskolán kívüli elfoglaltságának megszervezésére is. A paksi polgáristák számára 1907- ben Széchenyi Kör néven önképzőkört szervezett, melynek célja az olvasás megszerettetése volt. Összejöveteleik számára külön „klub” helyiséget, s benne a kör tagjai számára saját könyvtárat alakíttatott ki a polgári iskola épületében. Kormos Tivadarnak, a Magyar Királyi Földtani Intézet geológus-paleontológus professzorának megbízásából tanítványaival régészeti kutatásokat is végzett. A vizsgálatok a dunakömlődi vasút menti löszfalon, a Sánchegy déli lejtőjén történtek, s mivel a felszíni kutatást a széles kultúrréteg megnehezítette, ezért a falat oldalról ásták meg, és számos római kori cserépedényt, pemyés földet, emberi csontok maradványait találták meg, feltehetően egy hamvasztásos temető egyik sírját bolygatták meg. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelőségéhez 1915 szeptemberében írt leveleiből, azok fényképmel-Tehetségesek, fiatalok Kovács János A Bezerédj Általános Iskola 6.a osztályos tanulója ötödik éve növendéke a Pro Artis művészeti iskolának. A hangszerválasztás idején a gitárt nézte ki, de véletlenek sorozatának köszönhetően végül is harmonika szakos lett. Az eltelt idő bizonyította, hogy a véletlen szerencsét és sikert hozott. János szorgalmas, sokat gyakorol és szép eredményekkel büszkélkedhet. Papp Olga tanárnőtől tudjuk, hogy a fiú számos versenyen szerepelt már, és nagyon sok városi rendezvényen szólóban és együttesben egyaránt. Az idei tanévlékleteiből tudjuk, hogy a dunakömlődi lösz partfalban feltárt római kori hamvasztásos temető urnáit, különféle fémeszközöket felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak, de a múzeum nem tartott igényt a tárgyakra, Kormos professzor pedig csak őslénytani leleteket gyűjtött. A tárgyak további sorsáról nem tudunk, valószínűsíthető, hogy az iskola Szelle-múzeumának gyűjteményébe kerültek. 1909-ben Pakson adták ki Tükördarabok a történelemből című tanulmánykötetét, 1906— 1916 között rendszeresen, évente több alkalommal tartott törtében fellépett a helyi Ki mit tud? versenyen, és ezüst minősítést szerzett. A paksi Országos Harmonika Fesztiválon állandó szereplő, és a közelmúltban Budapesten a III. Országos Harmonikaverseny döntőjében a zsűri dicséretben részesítette. Tanárnője szerint mostanra érett be a szorgalom és a tehetség, János ráérzett a harmonikázás és a verseny örömére. A fiú kedvenc tantár-Kun Kálmán százéves fotóján a tanítványok büszkén mutatják a Sánchegyen talált római kori leleteket. nelmi tárgyú ismeretterjesztő előadásokat is, amelyek közül több a paksi polgári értesítőiben is megjelent. Tudta, hogy a gyerekek életében nemcsak a szellemi gyarapodás a fontos, hanem a rendszeres testmozgás, a testkultúra fejlesztése is nélkülözhetetlen, ezért vezetésével telente az iskola udvarán korcsolya- és a Sánchegyen szánkópályát alakitottak ki. Pécsi iskolájában 1923-ban, az országban elsőként létesített fogászati szakrendelőt. Elsőként vitte színpadra a baranyai népszokásokat, népdalokat, népviseletet, előkészítve a baranyai gyöngyösbokréta mozgalom tevékenységét. Rendszeres előadója volt a pécsi Szabad Lyceumnak (ma népfőiskolának neveznénk). Gulyás lexikonja cím nélkül említi, hogy regényeket és dalokat is írt. Pedagógiai tárgyú írásai országos szaklapokban is megjelentek. Forrás: A paksi (1906-1916.) és a pécsi (1916-1927.) polgári iskolák értesítői; Deák Gyula: Polgári iskolai író-tanárok élete és munkái, Bp. 1942; Gulyás Pál: magyar írók élete és munkái; Prohászka Péter: Fényképek Dunakömlőd római emlékeiről, in: Kincsek a levéltárból. Martin Opitz K. Bp. 2005. 137-141. Kernné Magda Irén gya a matematika és a fizika, mindkettő könnyű számára, a fizikai kisérleteket különösen kedveli. A két tantárgy valamelyikének biztosan köze lesz továbbtanulásához s a választott szakmához, és komolyan érdeklődik az elektronika iránt is. A jó tanuló kis zenész a sportot sem hanyagolja, második éve kajakozik, előtte belekóstolt a judo és a futball világába, de kikötött a kajaknál. A barátokkal együtt töltött idő a vízen és a kondiedzéseken számára nagyon fontos a mozgás és a jó hangulat miatt. Elárulta, hogy a fizikai edzést, így a kötélmászást is legalább annyira szívesen végzi, mint az evezést a vízen. bézsé
