Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-04-24 / 8. szám
Paksi Hírnök 10 2009. április 24. Az én lakótelepem Gyerekkoromban nem volt izgalmasabb a lakótelepi építkezéseknél. Máig emlékszem az egymás mellett sorakozó vasbeton csövekre, amiben bújócskáztunk, meg a munkagépek vájta gödrökre, ahol százával úszkáltak az ebihalak. Ha színes ceruzát fogtam a kezembe, folyton toronydarut rajzoltam. Ez volt számomra a leglenyűgözőbb alkotás. De emlékszem az egyérintőzésre is a sütkérező „paksi katicákkal ” teli panelek falán, és persze a favárra a Fenyves utcában. Akkoriban épülhetett a tízemeletes, ahol most lakom. A „ lakó ” azóta sokat változott - parkok és EU-konj'orm játszóterek nőttek a házak közé, megújultak a homlokzatok - nekem mégis ugyanaz marad: a hőközpontok keresztszemes mintáikkal, az ablakban magányosan cigarettázó alakokkal, a turbékoló galambhaddal és a fülkékkel, ahová annak idején telefonálni jártunk. Nem túl szép látvány, jegyezte meg egyszer vidéki barátom. Olyan hideg, személytelen, mondta, miközben a kigyúló kadmiumsárga lámpák fénye rávetült a tűzfalakra. Lehet, hagytam rá, aztán hozzátettem: mégis az otthonom. Fotó és szöveg: Kövi Gergő További képek a www.paksihirnok.hu oldalon.
