Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)

2009-04-24 / 8. szám

Költségvetés 2009 Kiegyensúlyozott és biztonságos - így jellemezték a frakciók a város költségvetését, amelyre egyöntetűen bólintottak rá a városvezetők. Hogyan is áll össze a vaskos paksaméta, mi minden befolyásolja elkészül­tét? Erről kérdeztük Szántóné dr. Novák Esztert, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjét, aki összefogja és koordinálja az év legfontosabb számvite­li feladatát. A műhelytitkok után megismerhetik 2009 főbb számait, és ami mögöttük van. Ha azt gondolták volna, hogy a költségvetés készítése annyiból áll, hogy előveszik a tavalyit és leporolják, frissítik az adatokat, beépítik az inflációt és kész, ak­kor nagyot tévednek, ugyanis Pakson minden évben újult erő­vel kezdenek neki a feladatnak. Ez az úgynevezett nullabázisú költségvetés, tudom meg hiva­talos elnevezését a pénzügyi osztályvezetőtől. Alulról felfele haladnak, azaz minden feladatot átvizsgálva hozzárendelik a szükséges összeget. Ez egy parkfenntartás esetében azt je­lenti, hogy megnézik, mennyi park van, hány köbméter víz szükségeltetik a locsoláshoz, ez mennyibe kerül, hány közmun­kás dolgos keze kell mindehhez idén, mennyi az ideiglenes munkaerő - és még sorolhat­nánk. Program költségvetésnek is nevezik, hiszen nem a bevéte­li főösszegtől kiindulva osztják szét a pénzeket, hanem a felada­tokhoz rendelik a szükséges hát­teret. Ha kiderül, hogy valahova nem jut elegendő, akkor jöhet a „tili-toli”, azaz addig keresgél­nek a sorok között, amíg nem találnak átcsoportosítható ösz­­szeget - persze úgy, hogy ahon­nét lecsípnek, az a tennivaló se sérüljön. Minden évben márciusban dönt a képviselő-testület a város aktuális költségvetéséről, addig azonban hosszú út vezet. Ah­hoz, hogy egy település tervezni tudjon, elengedhetetlen, hogy tudja, mit rejt az ország „tarisz­nyája”. A tavaly kirobbant gaz­dasági világválság igencsak borzolta a pénzügyesek kedé­lyét, ugyanis kiszámíthatatlanná tette a prognózisokat, de végül decemberben megszületett a parlamentben a költségvetési törvény, s benne a 2009. évi ál­lami normatívák: milyen bevé­telekre számíthatnak a települé­sek és persze az infláció mérté­ke. Ennek nyomán az új év első napjaiban nagy erővel hozzá­fogtak, hogy átdolgozzák a vá­rosházán a novemberre testet öl­tött, még csak nyers számokat tartalmazó költségvetési irány­elveket. A tervezési csoport ve­zetője, Haáz Ádámné iránymu­tatásával az intézmények ága­zatvezetői nekiláttak a feladat­nak: ki mennyiből gazdálkodhat idén. Az óvodától az egészség­ügyön át a tűzoltóságig külön­­külön felelőse van egy-egy szakterületnek, akik pénzügyi­leg összefogják az azonos vagy hasonló kategóriába tartozó in­tézményeket. Legszerteága­­zóbb mindebből a polgármes­teri hivatal, ahova sok feladat tartozik, így a költségvetés összeállításánál nincs olyan osztály, aki ne venné ki a fel­adatát, sorolja Szántóné dr. Novák Eszter. A város bevétele főként a helyi adókból, az állami normatívák­ból és a saját bevételekből (térí­tési, bérleti díjak) áll össze. Ha ez nem elegendő, akkor kerül sor hitelfelvételre vagy köt­vénykibocsátásra. A kötvény hi­telviszonyt megtestesítő érték­papír. Az önkormányzat 2007- ben 13.500.000 CHF értékű köt­vényt bocsátott ki, hogy pályá­zatok önerejéhez, beruházások­hoz hátteret biztosítson. Ebből eddig 800 millió forintot hasz­náltak fel, a fennmaradó rész pedig olyan módon fial, hogy forintalapú befektetésekből ed­dig nem csak visszahozta a befi­zetendő devizakamat árát, ha­nem még nyereség is maradt rajta, osztja meg a kulisszatitko­kat a pénzügyi osztályvezető. A kiadások során először a kö­telező feladatokat tervezik, majd az önként vállaltakat, végül ami marad, az mehet fejlesztésre, be­ruházásra. A kötelező feladatok közé tartozik például az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, egész­ségügyi és szociális alapellátás, ivóvíz, közvilágítás, köztemetők és utak fenntartása és még szá­mos feladat. Nem kötelező töb­bek között az idősek otthona, a rendelőintézet, a középfokú ok­tatási intézmény, múzeum, haj­léktalanok átmeneti szállásának fenntartása, a művészetoktatás biztosítása. Olyan tevékenység nincs, amit az állam száz száza­lékig finanszírozna. Az úgyneve­zett láthatatlan feladatokat, tehát, hogy víz folyik a csapból vagy elviszik a szemetet, az állampol­gárok - amíg nincs probléma - természetesnek veszik. Látvá­nyos feladatok a beruházások és a felújítások, a képviselők is leg­inkább ezen a területen fejtik ki lobbitevékenységeiket: ilyenkor mindenki azon igyekszik, hogy a számára legfontosabb fejlesztés megvalósulhasson. A kiadások sorába illeszkedik még az önkor­mányzati intézmények fenntartá­sa, a két kisebbségi önkormány­zat támogatása, a polgármesteri hivatalhoz tartozó igazgatási feladatok ellátása, szociális ki­adások, városüzemeltetés, tá­mogatások egyházaknak és civil szervezeteknek, és a már emlí­tett beruházásokon túl tartalék képzése is, ami például a nem várt feladatokat vagy bevétel­­kieséseket fedezi. íme egy kis ízelítő, miből is áll össze Paks költségvetése, amit először februárban tárgyalt a képviselő-testület, majd a még kieszközölt módosításokat bele­­véve, márciusban végleg rábó­lintott. Bizonyára idén sem ke­rült bele minden járda, vagy „nem igaz, hogy erre nem jut pénz” dolog, belekerült azonban sok minden más - több mint másfél milliárd jut fejlesztésre. Dávid Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents