Paksi Hírnök, 2009 (18. évfolyam, 1-24. szám)
2009-04-24 / 8. szám
Költségvetés 2009 Kiegyensúlyozott és biztonságos - így jellemezték a frakciók a város költségvetését, amelyre egyöntetűen bólintottak rá a városvezetők. Hogyan is áll össze a vaskos paksaméta, mi minden befolyásolja elkészültét? Erről kérdeztük Szántóné dr. Novák Esztert, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályvezetőjét, aki összefogja és koordinálja az év legfontosabb számviteli feladatát. A műhelytitkok után megismerhetik 2009 főbb számait, és ami mögöttük van. Ha azt gondolták volna, hogy a költségvetés készítése annyiból áll, hogy előveszik a tavalyit és leporolják, frissítik az adatokat, beépítik az inflációt és kész, akkor nagyot tévednek, ugyanis Pakson minden évben újult erővel kezdenek neki a feladatnak. Ez az úgynevezett nullabázisú költségvetés, tudom meg hivatalos elnevezését a pénzügyi osztályvezetőtől. Alulról felfele haladnak, azaz minden feladatot átvizsgálva hozzárendelik a szükséges összeget. Ez egy parkfenntartás esetében azt jelenti, hogy megnézik, mennyi park van, hány köbméter víz szükségeltetik a locsoláshoz, ez mennyibe kerül, hány közmunkás dolgos keze kell mindehhez idén, mennyi az ideiglenes munkaerő - és még sorolhatnánk. Program költségvetésnek is nevezik, hiszen nem a bevételi főösszegtől kiindulva osztják szét a pénzeket, hanem a feladatokhoz rendelik a szükséges hátteret. Ha kiderül, hogy valahova nem jut elegendő, akkor jöhet a „tili-toli”, azaz addig keresgélnek a sorok között, amíg nem találnak átcsoportosítható öszszeget - persze úgy, hogy ahonnét lecsípnek, az a tennivaló se sérüljön. Minden évben márciusban dönt a képviselő-testület a város aktuális költségvetéséről, addig azonban hosszú út vezet. Ahhoz, hogy egy település tervezni tudjon, elengedhetetlen, hogy tudja, mit rejt az ország „tarisznyája”. A tavaly kirobbant gazdasági világválság igencsak borzolta a pénzügyesek kedélyét, ugyanis kiszámíthatatlanná tette a prognózisokat, de végül decemberben megszületett a parlamentben a költségvetési törvény, s benne a 2009. évi állami normatívák: milyen bevételekre számíthatnak a települések és persze az infláció mértéke. Ennek nyomán az új év első napjaiban nagy erővel hozzáfogtak, hogy átdolgozzák a városházán a novemberre testet öltött, még csak nyers számokat tartalmazó költségvetési irányelveket. A tervezési csoport vezetője, Haáz Ádámné iránymutatásával az intézmények ágazatvezetői nekiláttak a feladatnak: ki mennyiből gazdálkodhat idén. Az óvodától az egészségügyön át a tűzoltóságig különkülön felelőse van egy-egy szakterületnek, akik pénzügyileg összefogják az azonos vagy hasonló kategóriába tartozó intézményeket. Legszerteágazóbb mindebből a polgármesteri hivatal, ahova sok feladat tartozik, így a költségvetés összeállításánál nincs olyan osztály, aki ne venné ki a feladatát, sorolja Szántóné dr. Novák Eszter. A város bevétele főként a helyi adókból, az állami normatívákból és a saját bevételekből (térítési, bérleti díjak) áll össze. Ha ez nem elegendő, akkor kerül sor hitelfelvételre vagy kötvénykibocsátásra. A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Az önkormányzat 2007- ben 13.500.000 CHF értékű kötvényt bocsátott ki, hogy pályázatok önerejéhez, beruházásokhoz hátteret biztosítson. Ebből eddig 800 millió forintot használtak fel, a fennmaradó rész pedig olyan módon fial, hogy forintalapú befektetésekből eddig nem csak visszahozta a befizetendő devizakamat árát, hanem még nyereség is maradt rajta, osztja meg a kulisszatitkokat a pénzügyi osztályvezető. A kiadások során először a kötelező feladatokat tervezik, majd az önként vállaltakat, végül ami marad, az mehet fejlesztésre, beruházásra. A kötelező feladatok közé tartozik például az óvodai nevelés, alapfokú oktatás, egészségügyi és szociális alapellátás, ivóvíz, közvilágítás, köztemetők és utak fenntartása és még számos feladat. Nem kötelező többek között az idősek otthona, a rendelőintézet, a középfokú oktatási intézmény, múzeum, hajléktalanok átmeneti szállásának fenntartása, a művészetoktatás biztosítása. Olyan tevékenység nincs, amit az állam száz százalékig finanszírozna. Az úgynevezett láthatatlan feladatokat, tehát, hogy víz folyik a csapból vagy elviszik a szemetet, az állampolgárok - amíg nincs probléma - természetesnek veszik. Látványos feladatok a beruházások és a felújítások, a képviselők is leginkább ezen a területen fejtik ki lobbitevékenységeiket: ilyenkor mindenki azon igyekszik, hogy a számára legfontosabb fejlesztés megvalósulhasson. A kiadások sorába illeszkedik még az önkormányzati intézmények fenntartása, a két kisebbségi önkormányzat támogatása, a polgármesteri hivatalhoz tartozó igazgatási feladatok ellátása, szociális kiadások, városüzemeltetés, támogatások egyházaknak és civil szervezeteknek, és a már említett beruházásokon túl tartalék képzése is, ami például a nem várt feladatokat vagy bevételkieséseket fedezi. íme egy kis ízelítő, miből is áll össze Paks költségvetése, amit először februárban tárgyalt a képviselő-testület, majd a még kieszközölt módosításokat belevéve, márciusban végleg rábólintott. Bizonyára idén sem került bele minden járda, vagy „nem igaz, hogy erre nem jut pénz” dolog, belekerült azonban sok minden más - több mint másfél milliárd jut fejlesztésre. Dávid Ildikó
