Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-03-07 / 5. szám
14 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Kurcz György Az alábbi sorokban hadd idézzem fel egy napjainkra szinte teljesen elfelejtett paksi honvédtiszt alakját, aki nem tartozott az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vezéralakjainak sorába, de 1848 tavaszán tudta, ha hazája ügyét kívánja szolgálni, mi lesz a feladata, és mit kell tennie. Kurcz György földbirtokos 1808-ban született, feltehetően Pakson, felesége dercsikai Erőss Clementin, akivel 38 évig éltek boldog házasságban. Hat gyermekük született, köztük a paksi polgári fiúiskola évkönyveiben az iskola rendszeres támogatói közt említett Kurcz kisasszonyok: Ilka, Flóra és Lenke. Kurcz György tekintélyét jelzi, hogy őt választották meg a Tolna- Somogy-Baranya megyei evangélikus egyházmegye világi felügyelőjének. A Deák utcai egykori Kurcz-kúriában ma a Tüdőgondozó működik. Tolna vármegye 1848. május 1-jén megtartott közgyűlésének napirendjén az áprilisi törvények kihirdetése és a törvények által megszabott feladatok végrehajtása szerepelt. Egyebek közt megalakították a megyei országgyűlési választások lebonyolítására szervezett 60 tagú központi választmányt, melynek paksi tagjai közé megválasztották Kurcz Györgyöt is, és őt választották meg a „nemzeti őrseregek szervezése és rendezése ügyében” a paksi kerületben alakult választmány elnökévé, melynek feladata lett a Paks környéki településeken megszervezni a nemzetőrséget. (Öccse, Ferenc szintén tagja lett a megyei választmánynak.) 1848 nyarán mindketten részt vettek a tolnai nemzetőrség bácskai harcaiban, a zsoldjegyzékek tanúsága szerint Kurcz György mint Forster Antal alezredes Hz én városom FODOR MELINDA Az óvárosban cseperedtem fel, el sem tudtam képzelni, hogy valaha is elhagyom ezt a várost, még az osztálykirándulásokon is honvágyam volt. Aztán a főiskola éveiben Bajára kerültem. Nagyon jól éreztem magam, de tudtam, ha véget érnek a tanulmányaim, hazajövök. Nagy szerencsém volt, hisz az iskola befejezése után egy héttel már jelenlegi munkahelyemen dolgoztam a művelődési központban. Ez azért is öröm, mert kevés a munkalehetőség kezdők számára, sok ismerősöm kénytelen más városokban munkát keresni. Nagyon jó itt élni, itt dolgozni. Szinte minden megtalálható Pakson. Nem akarok telhetetlennek látszani, de amit sürgősen megváltoztatnék, az a cseresznyési tábor állapota. Hét éve járok ide táboroztatni határon túli gyerekeket, tanárokat. Akik először vannak, mindig meglepődnek az ottani állapotok láttán. zászlóalj-törzsének auditor (hadbíró) századosa, öccse pedig a tisztikar hadnagyaként. Az általam ismert forrásokban név szerint említve nem találtam több utalást Kurcz György szabadságharcban vállalt konkrét cselekedeteiről, egy internetes forrás anynyit közöl még, hogy miután végigharcolta a szabadságharcot, 1850-ben kényszersorozták az I. huszárezredhez, ahonnan 1859-ben szerelt le. A kiegyezési tárgyalások kezdeteként 1861-ben országszerte megkezdődtek az előkészületek az országgyűlés összehívására. Megtörtént a megyei önkormányzatok újjászervezése az 1848. évi áprilisi törvények alapján, megalakultak az országgyűlési választások lebonyolítására szervezett megyei bizottmányok, melynek tagjai közt Tolna megyében ismét ott találjuk Kurcz Györgyöt, akit a korabeli főispáni jelentés szerint „közfelkiáltással” választottak meg 1861. márciusában a paksi kerület országgyűlési képviselőjévé. Az országgyűlésben két cikluson keresztül képviselte a paksi választókörzetet. A kiegyezés utáni években Paks második legnagyobb adófizetőjeként éveken át a megyei törvényhatósági bizottság tagjaként vett részt a megye közéletében. KurczOyörgy Pakson, 1891. július 14-én agyszélhűdés következtében halt meg. A gyászjelentés szerint a paksi evangélikus temető családi sírboltjába temették el. A kripta ma már nincs meg, de a a jeles férfiú emlékét a gimnázium melletti utca neve őrzi. Forrás: - Dr. Horváth Árpád: A Tolna megyei 18j8-as szabadságharcosok nyomában, Tolna Megyei Tanács Levéltára, Szekszárd,1968. - Dr. Horváth Árpád: A megyei önkormányzat működése Tolnában 18^8-1872. között, Tolna Megyei Tárnics Levéltára, 1978. - Sólyom Károly: Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján, Paks, Paksi Evangélikus Egyházközség, 1991.Tolnavármegye, 1891. júl 19. 5. o. Kernné Magda Irén HEFNER ERIKA Gerjeni születésű vagyok, de négyéves koromban Paksra kerültem. Az óvoda, az általános iskola minden élménye az akkori kisvároshoz kötődik. A sikerek, hogy kisgyerekként már rengeteg rendezvényen léphettem fel. A kudarcok is a szereplésből fakadtak, mert kezdetben nehezen viseltem, ha megjegyzéseket tettek rám. Aztán jött egy hosszabb budapesti életszakasz, de mikor visszakerültem és a művelődési házban kaptam állást, rendkívül pezsgő idők következtek. Sok ember segítette a munkámat. Köszönet azoknak, akik erre a pályára állítottak, hogy küldetésként átadjam a fiataloknak a színjátszás és a vers szeretetét. E küldetésből fakad egyetlen szívfájdalmam is. Jó lenne egy stúdióméretű színpad, ahol felléphetnének a fiatalok. Ha lenne egy kamaraterem, az amatőr együttesek rendszeresen megmutathatnák tehetségüket, s ez végső soron hatással lenne Paks kulturális életére. dinó Fotók: Molnár Gyula (balra), Szaffenauer Ferenc (jobbra)
