Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-12-19 / 24. szám
Fotó: Molnár Gyula 2008. december 19. 15 Paksi Hírnök A boldogságot nem pénzben mérik Hol ínycsiklandó mézeskalácsból palotát épít, hol tortacsodákat varázsol, Barbist, lovast, autóst. Mikor milyet álmodnak a gyerekei. Borsiné Pataki Ágnes a Városi Múzeum kézműves programjainak rendszeres szereplője. A karácsonyi pályázatokra nem egyedül, hanem családja körében készül, s az eredményhirdetésre is csapatostól érkeznek. A munkában is támaszkodhat férjére, Gáborra, illetve a gyerekekre, akik koruktól és érdeklődésüktől függően kiveszik részüket a munkából. Idén is remekbeszabott darabokkal gazdagították a múzeum ünnepi kiállítását. A karácsonyi csillag ötletadója a tizennégy esztendős Krisztián volt. De ezt már a család Hidegvölgy utcai otthonában tudjuk meg, ahol hamisítatlan karácsonyváró hangulatba csöppenünk. A két nagy kutya ugatása sem barátságtalan, csak az idegen mihez tartására szolgál. A család pedig készségesen fogadja a faggatódzást. Gábor tősgyökeres paksi, Ági gyerekkorában került a városba. Tizenhét éve költöztek a Hidegvölgy utcai házba, amely évről-évre komfortosabb, szebb lesz, főként a családfő keze nyomának köszönhetően. A festés persze kalákában történik, mindenki részt vesz benne, még a legkisebb lány, Jusztina is, aki fittyet hányva az idegenekre, folyamatosan csicsereg. A család többi tagja belenyugvóan mosolyog, a hatesztendős kicsi lány már csak ilyen, mindig van mesélnivalója. Az asztalt hatan ülik körbe. A legidősebb, Lidia az ESZI-be jár. Építészmérnöki pályáról álmodik, mert hogy kézügyessége neki is van, s ő legszívesebben egy ilyen hivatás során hasznosítaná. Hogy lesz-e az egyetemből valami, az kérdéses, hiszen kisvárosi lány, nem szívesen menne nagyvárosba. Ha mégis úgy döntene, nehéz helyzet elé állítaná szüleit, nem lenne egyszerű előteremteni a szükséges pénzt. Gyors fejszámolást követően Gábor árulja el, hogy 100-110 ezer forint a fix bevételük havonta. A pénzügyminiszter Ági, de a szószóló a férj, merthogy a felesége öröklött hallássérülése miatt rosszul hall, és az átlagosnál nehezebben beszél. Ezért mindenhova elkíséri és, hogy megelőzze a különféle gondokat és feltételezéseket, gyorsan közli is a tényt, felesége hallássérült. Azt mondják a gyerekek nevetgélve, hogy így legalább nem veszi zokon, ha néha hangoskodnak. Annak, hogy négyen vannak testvérek, nagy hirtelen se előnyét, se hátrányát nem tudják megmondani. Azt viszont egybehangzóan állítják, hogy nem számítanak ritkaságnak, mindenki osztályában van soktestvéres példa. Ágiék úgy tervezték, hogy három gyermekük lesz, de amikor a most 11 éves Henrietta cseperedni kezdett, hirtelen úgy érezték, hiányzik egy kicsi a háztól. így született a cserfes Jusztina. Néha bűvészmutatvánnyal felér a pénz beosztása, hiszen Ági főállású anyuka, Gábor pedig le van százalékolva. Amit lehet, maguk csinálnak, saját sütésű kenyeret, zsemlét, süteményeket esznek, a veteményesnek köszönhetően primőr áru is kerül az asztalra, a tejet a kecskét adják. A nevüket - Bambi, Böske, Kajla és Ottó - a kislány sorolja készségesen. Van csirke is, meg disznó. Marhát már nem tartanak, nem nézték jó szemmel a szomszédok. Ugyanebből az okból nincs ló sem, pedig a gyerekek nagyon szeretnének. A Jézuskától Jusztina is, Henriett is szívesen fogadna egy hátast, a nagyok: Lidia és Krisztián számítógépnek meg internetnek örülnének leginkább. Ilyen értékes holmi valószínűleg nem kerül a Borsi család karácsonyfája alá, de ajándék lesz, ígérik a szülők. Karácsonyra vásárolni szoktak és nem készíteni, s arra törekszenek, hogy mindenkit váljon meglepetés Szentestén. Az ünnepet családi körben töltik, a nagyszülőknél vendégeskednek majd, ez persze nem jelenti azt, hogy az édesanya ne időzne sokat a konyhában, biztosan mindenféle csoda kerül ki kezei alól az ünnepekre is. Minket mindenesetre egy-egy fenyőalakú kenyérrel bocsát utunkra, amit hasonlóképpen ünnepi díszbe öltöztetett, mint a Hidegvölgy utcai ház minden zegét-zugát. Vida Tünde Reneszánsz vetélkedő Történelmi vetélkedővel emlékezett meg a Városi Múzeum a reneszánsz évéről, amelyre a kistérség általános iskoláinak, illetve gimnáziumainak hetedikeseit várták. A felhívásra hat csapat jelentkezett: öt paksi iskolákból, egy pedig Györkönyből. Felkészülésüket segítendő négyrészes előadássorozatot szervezett a múzeum, ahol hallhattak a diákok Mátyás király koráról, belpolitikai reformjairól, a korszak kultúrájáról, műveltségéről, zenéjéről. Az egyhónapos előkészítő szakasz után megtartott vetélkedőn szóban adtak számot tudásukról a fiatalok. A kérdésköröket elsősorban az előadásokon hallott ismeretekre támaszkodva állították össze a szervezők, de hasznosnak bizonyult, ha a háromfős csapatok az ajánlott irodalmat is szorgalmasan olvasgatták. Az általános iskolai tananyagnál magasabb szintű tudást igénylő vetélkedő győztese a Deák Ferenc Általános Iskola csapata lett, felkészítő tanáruk Poómé Heizler Györgyi, a második és harmadik helyezést a Bezerédj Általános Iskolából érkezett formációk szerezték meg, felkészítő tanáruk Valentini Zoltánné. A történelmi vetélkedő szervezése egyébként nem volt újdonság a múzeumnak, évek óta hirdetnek hasonló tudáspróbákat, mindig annak a korosztálynak, akik már tanultak az adott témáról az iskolában, mondta el dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna. A múzeum igazgatója hozzátette, ezek a programok komoly ismeretanyagot nyújtanak a tanulóknak, a szóbeli feladatmegoldás pedig, amelyhez ragaszkodik az intézmény, fejleszti kommunikációs készségüket, -gyöngy-
