Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-11-21 / 22. szám

2008. november 21. 13 Paksi Hírnök Evesi zavarok gyerekkorban Az egészséges táplálkozás gyermekkori megvalósításáról, korszerű konyhatechnoló­giáról, a gyermekétkeztetés helyzetéről és az evési zavarokról is szó volt a Bóbita Bölcső­de közelmúltban megrendezett gyermekélel­mezési konferenciáján. Utóbbi témában dr. Berényi Ü. Ildikó gyermekpszichiáter tartott előadást. Elmondta, hogy a három leggyak­rabban előforduló evési zavar a bulimia ner­vosa, amikor a falási rohamok és az önhány­­tatás váltják egymást; az anorexia nervosa, amelynek fő tünete az önéheztetés miatti fo­lyamatos fogyás és a testképzavar, a test­súllyal való állandó elégedetlenség; a harma­dik pedig az elhízás. Mindhárom betegség előfordulása emelkedő tendenciát mutat, és gyermekkorban is megjelenik. A bulimia, il­letve az anorexia kialakulásához leggyakrab­ban a fogyókúrázás vezet, amennyiben a dié­tázó már rendelkezik olyan pszichés háttérté­nyezőkkel, mint például az önértékelési za­var, kényszeres személyiség, tökéletességre törekvés. A terápiának figyelembe kell ven­nie a hajlamosító, kiváltó és betegségfenntar­tó tényezőket egyaránt, amelyek lehetnek bi­ológiai, pszichológiai és szociokulturális ere­detűek. Összetett betegségekről van szó, ezért nincsen egyetlen gyógyszer a gyógyu­láshoz. A terápiás repertoárt viselkedésterápi­­a, pszichoterápia, családterápia, pszichodrá­­ma és az önsegítő csoportok adják, valamint a betegség miatt kialakult egészségügyi problémák. A társuló betegségek is kezelést igényelnek, például a depresszió. Az elhízás oka lehet testi, biológiai vagy lelki-pszichológiai. A statisztikák szerint ma Magyarországon minden ötödik gyermek túlsúlyos vagy elhízott. Helyes gyermekkori táplálkozással az elhízás, illetve az annak kö­vetkezményeként kialakuló felnőttkori be­tegségek 30-40 százaléka megelőzhető, mint a szív- és érrendszeri betegségek, magas vér­nyomás, a 2. típusú cukorbetegség, bizonyos reumás és csontelváltozással, kopással járó betegségek, mondta el dr. Mészáros Zsuzsan­na gyermekorvos. Kiemelte, hogy három alapvető pillére van a megelőzésben a helyes táplálkozásnak, ami gyermek- és felnőttkor­ban egyaránt fontos: a magasabb rostbevitel, a nátriumsózás, illetve nátrium, valamint a telített zsírsavak bevitelének csökkentése, il­letve a telítetlen zsírsavak bevitelének emelé­se, például repce, kukoricacsíra vagy olíva­olaj használatával. A szakemberek egyetérte­nek abban, hogy az egyre romló statisztikák­nak a megelőzés lehet a gátja. Ez már mag­zati korban elkezdődhet és folyamatosan nagy hangsúlyt kell kapnia. Porcsalmyné Henter Izabella, az Országos Gyermek­egészségügyi Intézet főmunkatársa szerint összefogásra lenne szükség, olyan meghatá­rozott idejű programokra, amelyeknek van felelőse és megfelelő anyagi háttere. Hangsú­lyozta, hogy a felnövekvő nemzedék egész­ségének megőrzésében a családnak, az okta­tási intézményeknek, az étkeztetőknek, az egészségügynek és a médiának egyaránt nagy a felelőssége. -gyöngy-Halláskárosodás: a korai felismerés garantálja a leghatékonyabb eredményt Mindannyian kerültünk már olyan szituációba, amikor beszéltek hozzánk, de mi nem hallottuk tisztán, ami félreértésekhez vezetett. Vagy biztosan van olyan ismerősünk, akihez hangosabban kell beszélni, mint másokhoz, esetleg nekünk mondogatják a családtagjaink, hogy nem hallunk meg mindent - és itt nem a tudatos nem meghallásról van szó. A fül az egyik legfontosabb érzékszervünk, hiszen segítsé­gével kerülünk kapcsolatba környezetünkkel. Az életkor előrehaladtával a körülöttünk lévő világ fokozatosan, és észrevétlenül lecsendesedhet, elnémulhat. A halláskároso­dás kezdetben alig észrevehe­tő, általában lassan és foko­zatosan fejlődik ki. A hallás­­károsult ember a rádiót, tévét a megszokottnál hangosab­ban hallgatja, a beszélgetés során többször kéri, hogy egy­­egy mondatot ismételjenek meg, különösen erős háttér­zajok esetén. Míg a látás meggyöngülése esetén az ember szemüveget, vagy kon­taktlencsét használ, a hallás­­károsult ritkán keres azonnali megoldást. Eleinte nem is va­gyunk hajlandóak tudomásul venni, hogy valami nincs rendben a fülünkkel, inkább a stressznek, a kornak vagy va­lami egyébnek tulajdonítjuk az okát, esetleg oda sem fi­gyelünk, pedig a korai felis­merés és kezelés garantálja a leghatékonyabb eredményt. Sajnos a halláskárosodás fo­lyamata sok esetben nem megállítható, viszont megfele­lő gondozással, minimálisra csökkenthetjük a rossz hallás­ból adódó kellemetlen jelen­ségek számát. Minél idősebb korban kezdjük el a hallás­gondozást, annál nehezebben tudjuk megszokni az újra erő­teljessé, valódivá vált zajokkal teli világot. A halláscsökkenés melletti másik kellemetlenség a fülzú­gás, mely minden napunkat megnehezítheti. Sokan úgy gondolják, hogy a fülzúgás betegség, pedig egy tünet. Ennek ellenére ugyanolyan kellemetlen és sokszor elvisel­hetetlen, mint egy erős fájda­lom. A hallott zaj jellege sze­rint sokféle fülzúgás létezik, a panasz lehet csattogás, sípo­lás, morajlás, sistergés, stb. egyaránt. Ott van az élet min­den nehéz és szép pillanatá­ban, elkísér bennünket min­denhová. Statisztikai felméré­sek szerint a népesség 10-17 százalékánál előforduló pa­naszról beszélhetünk. így az orvoslásban is egyre nagyobb figyelem szentelődik a problé­ma enyhítésére szolgáló gyógymódoknak. (X) Amennyiben Ön paksi vagy környékbeli lakos, várjuk INGYENES HALLÁSVIZSGÁLATRA 2008. november 21-e és december 22-e között. Városi Rendelőintézet, I. emelet Audiológia. Rendelés: H, K: 8:00-12:00. 7030 Paks, Táncsics Mihály utca 13. Telefon: 06-75/519-425

Next

/
Thumbnails
Contents