Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-08 / 3. szám

MOZAIK 7 Sűrű Pakson a szociális háló (2.) Előző lapszámunkban a helyi ellátásokat vettük sorra. E kedvezmények mellett a törvényi előírásoknál kedve­zőbben szabályozott ellátásokra is találunk példát váro­sunkban. Az alanyi és a normatív közgyógyellátás feltétele törvényben meghatározott. A méltányos közgyógyel­látás esetében a helyi önkor­mányzat a törvényi korlát­nál kedvezőbb szabályokat is megállapíthat. A szociális törvény azt mondja, hogy az önkormányzati rendeletben az egy főre számított havi családi jövedelemhatárt úgy kell szabályozni, hogy az öregségi nyugdíj mindenko­ri legkisebb összegének 150%-ánál, egyedül élő ese­tén annak 200%-ánál alacso­nyabb jövedelmet, továbbá a havi rendszeres gyógyító el­látás költségének mértéke­ként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gének 25%-át meghaladó összeget jogosultsági felté­telként nem lehet előírni; a szociális rászorultság továb­bi feltételeit az önkormány­zat a helyi viszonyoknak megfelelően szabályozza. Pakson az alábbi kedvező szabály érvényes: egyéves időtartamra abban az eset­ben állapítható meg jogo­sultság, ha a családban az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 200%-át, egyedül élő esetén a 250%-át nem haladja meg, a gyógyító ellátás költsége viszont több mint a nyugdíjminimum 7%­­a. További kitétel, hogy a családtagok vagyonnal nem rendelkezhetnek. Városunk­ban 2007. december 31-én 390 fő alanyi, 93 fő normatív és 295 fő méltányos jogo­sultsággal rendelkezett. Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó ré­szére biztosított, szolgálati időnek számító ellátás. Az ápolási díj alanyi jogon a törvényben szabályozott módon kerülhet megállapí­tásra. A helyi szociális ren­deletben meghatározott szociális rászorultság ese­tén ápolási díj állapítható meg a 18. életévét betöltött, tartósan beteg ápolt esetén. Ebben az esetben az ápolási díj összege nem lehet keve­sebb a nyugdíjminimum 80 %-nál (ez jelenleg: 22.800 Ft). A törvényi ajánlás itt is szigorúbb, mint a helyi sza­bályozás. Paks város helyi rendelete az egy főre jutó jövedelemhatárt az öregsé­gi nyugdíj mindenkori ösz­­szegének kétszeresében ha­tározta meg, feltéve, hogy a családban nincs olyan ápo­lásra alkalmas személy, aki rendszeres pénzellátásban részesül, vagy kereső tevé­kenységet folytat és mun­kaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát nem haladja meg. Jelenleg 31 fő alanyi jogon részesül ápolási díjban (kö­zülük 17 fő az emelt összeget kapja), 42 fő részére pedig, méltányossági alapon része­sül ellátásban. A lakásfenntartási tá­mogatás esetében a kiegé­szítő támogatást a törvényi szintnek megfelelően szabá­lyozták, azaz a család egy főre eső havi jövedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 200%-át és az elismert lakásfenntar­tási költség pedig több mint az összjövedelem 30%-a. A törvényben meghatározott lakásfenntartási költség je­lenleg 425 Ft/négyzetméter, viszont a helyi rendelet alapján a kiegészítő támo­gatásnál a lakás bérleti dí­ját (az önkormányzat piaci alapú bérlakásaira megálla­pított bérleti díjak összege számolható el), valamint a lakásépítési-, vásárlási-, fel­újítási pénzintézeti kölcsönt törlesztést is figyelembe ve­szik. 2007-ben 959 háztartás számára folyósítottak la­kásfenntartási támogatást, átlagosan tíz hónapon át, tá­jékoztatott Badics István­ná, a szociális osztály veze­tője. Mindezek mellett létezik az úgynevezett helyi támo­gatás, amely hatszázezer forintig terjedő kamatmen­tes kölcsön. Ezt azok kérhe­tik, akik legalább egy éve lakóhellyel vagy öt éve tar­tózkodási hellyel rendelkez­nek Pakson, s megfelelnek jövedelmi, anyagi szem­pontból az előírásoknak. A támogatás lakótelekre, új vagy használt lakás megvá­sárlására, építésére, meglé­vő lakás felújítására, bőví­tésére, korszerűsítésére (gázfűtés), házastárs tulaj­donrészének megváltására, nagyobb lakás vásárlására nyújtható. Nagyobb lakás vásárlása esetén a megelőző öt éven belül értékesített la­kás árát saját erőként sze­repeltetni kell. Kivételesen a város területén kívül is felhasználhatja lakásgondja megoldására a helyi támo­gatást az igénylő, ha önkor­mányzati bérlakásáról az önkormányzat javára le­mond. A kérelmekről ne­gyedévente a szociális tár­sadalmi bizottság javaslata alapján az egészségügyi és szociális bizottság dönt. Az első lakáshoz jutó fi­atal házaspárok számára 200 ezer forint vissza nem térítendő támogatás nyújt­ható. Ezt azok a 35 év alatti házaspárok kérhetik, akik­nél legalább az egyik házas­társ egy éve lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, illetve nekik külön-külön vagy együtte­sen lakástulajdona, résztu­lajdona, illetve állandó la­káshasználati joga nincs és nem volt. A támogatás szo­ciális rászorultság alapján új lakás építésére, új vagy használt lakás vásárlására kérhető, ha a családban az egy főre jutó havi nettó át­lag jövedelem a nyugdíjmi­nimum 300%-át, azaz a 85.500 Ft-ot nem haladja meg. A támogatás csak a város területén használható fel, a kérelmekről negyed­évente a szociális és társa­dalmi bizottság javaslata alapján az egészségügyi és szociális bizottság dönt. Az adómenteségek, ked­vezmények tekintetében meg kell említeni, hogy mentesül a kommunális adó megfizetése alól minden 62. év öregségi nyugdíjkorha­tárt betöltött, kereső tevé­kenységet nem folytató ma­gánszemély egy - általa la­kott - ingatlan után, amennyiben a vele közös háztartásban élőket is fi­gyelembe véve az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíj­­minimum kétszeresét. Azo­nos elbírálásban részesül az I. vagy II. csoportú rok­kantsága alapján nyugellá­tásban, baleseti nyugellá­tásban részesülő magánsze­mély is. Külterületi, vala­mint Gyapa, Csámpa, Biritó, Cseresznyés és He­gyes-pusztai adótárgy ese­tén az adó évi mértéke az adott évre megállapított kommunális adó ötven szá­zaléka. A kommunális adó 2008-ban nem emelkedett, továbbra is évente négyezer forint, kaptunk tájékozta­tást dr. Török Erzsébettől, az adócsoport vezetőjétől.-kgy-

Next

/
Thumbnails
Contents