Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-02-08 / 3. szám

8 VÁROS Valna a Vöröskereszt Válni készül és új kapcsolatot tervez a Vöröskereszt paksi városi szervezete. A mostani alárendelt szerep helyett mellérendelt viszonyt szeretnének kialakítani. Mindeközben nem a megyehatárokat nézik, hanem azt, hol találnak partnerre. Úgy tűnik, a hasonló terveket szövögető Dunaújvárosban együttműködő félre lelnek. A Vöröskereszt paksi elnök­sége szerint lépni kell, nem várhatják meg, amíg a több mint 125 éve jól csengő név megkopik. Megfogyatkozik a tagság, elmaradnak a szpon­zorok is. Az, hogy a paksi iro­dát bezárták, nem függ szoro­san össze a paksi elnökség szakítási elképzeléseivel, de megerősíti azt. A szervezet irodája az egykori MSZP székházban van - illetve volt - harminc esztendeje. Az irodát decemberben ellenőrizte a munkavédelmi felügyelőség, s kifogást emelt, mert az fű­­tetlen volt. A megyei szerve­zet erre hivatkozva január 7- én bezárta. A véradásszerve­zés, gépjárművezetői enge­délyhez szükséges elsőse­gély-tanfolyam és vizsga szervezés zökkenőmentes, adományokat viszont nem tudnak fogadni. Az irodakérdés is megoldó­dik, ha sikerül keresztülvinni az elképzelést, és leválhat a megyétől a városi szervezet. Erre dr. Csuta Tamás elnök és Köllő Imre, az öttagú el­nökség tagja szerint azért van szükség, mert, ha nincs önálló gazdálkodási lehetőségük, nem kapnak támogatást a he­lyi vállalkozóktól. Az önálló­Közel négyszáz fővel csök­kent a paksi és a környező kistérségi településeket, vala­mint DunaíÖldvárt magába foglaló Vöröskereszt szerve­zet tagjainak száma. Létszá­muk 1084 fő, annak ellenére, hogy az alapszervezetek szá­ma nem csökkent. Amint azt Ferencziné Vesztergombi Klára valószínűsíti, a tavalyi nagy mértékű tagdíjemelés okolható ezért. Igaz, az összeg még így is szinte jelké­pes: diákok és nyugdíjasok számára 200, a többieknek 500 forint évente, mégis ta­gadhatatlan, hogy ez két és félszerese az előző évi pen­zumnak. - A szervezet ennek ellenére nagy lendülettel vé­gezte tavaly is a véradások szervezését, és az eredmé­nyekben nem mutatkozott meg az önkéntesek csökkenő száma. A terv szerint a terü­leten 2555 véradással tudták volna a gyógyításhoz elen­gedhetetlen vérmennyiséget produkálni, ezzel szemben egy híján 2650 donort szám­lálhattak a harmincnégy ki­­szállásos véradás alkalmával. Százhatvankét fő először se­gített. A véradók közül im­már kettőszázhuszonldlencen értek el kerek számot: a tíz­szeres véradók hetvennyol­cán, a hússzorosak negyven­nyolcán vannak, ötvenszer huszonkét fő adott vért, míg a hetvenötszörös donorok szá­ma nyolc, sőt egy nyolcvan­szoros véradója is van a kis­térségnek. - Nagy szükség van a véradókra! Ezt fejezi ki a kormány gesztusa is, mely a harmincszoros vagy afeletti véradók számára eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíj at - fűzte hozzá Ferencziné Vesztergombi Klára. -s­önállóan gazdálkodik, egy­mástól független, de a közös célok érdekében együttműkö­dik, fejtegetik a paksi veze­tők. Most - mint rámutattak - lehetetlen pályázni, arra csak a megye jogosult. Ok viszont ezzel a lehetőséggel is szeret­nének élni. Úgy vélik, Paks képes lenne anyagilag meg­állni a saját lábán, hiszen a véradásszervezésért és az el­sősegélyvizsgákért, valamint a tagdíjakból kapott pénz ele­gendő bevételt biztosítana, s a szponzori támogatásoknak köszönhetően több Vöröske­resztet népszerűsítő progra­mot, adományakciót tudná­nak szervezni, de újabb fel­adatok ellátásától sem zár­kóznak el. Ötletüket az érin­tett települések vezetői, mind a paksi, mind a dunaújvárosi térségben támogatják. - A Vöröskereszt országos főigaz­gatója is érdeklődve fogadta, s úgy foglalt állást, hogy min­den jobbító ötletre nyitott - számolt be a paksi elnök. Azt is elmondta, Ercsitől Ger­­jenig települések tucatjai dol­goznának együtt. A modellt kidolgozták, hogy megvalósít­hatják-e, arról az országos ve­zetőség dönt márciusban.- Nem mások ellen, hanem azért dolgozunk, hogy vissza­kapja régi rangját a szervezet- szögezte le dr. Csuta Tamás.- A Vöröskereszt majd’ 130 éves szervezet, nagyanyám is ismerte, mi is, gyermekeink is ismerik. Azt szeretnénk, ha unokáink is tudnák, mi a Vö­röskereszt - tette hozzá Köllő Imre. A Vöröskereszt főigazgató­ja, dr. Czimbalmos Ágnes el­mondta, elvileg nem kifogá­solja a paksiak tervét, de er­ről nem ő, hanem a szervezet dönt. Az alapszabály módosí­tása napirenden van, az új rendszerben számolnak a ré­giós és kistérségi felépítéssel.- Amennyiben önállóvá vál­nak a városi szervezetek, biz­tosítani kell az ellenőrzést és felelősségvállalást - tette hoz­zá a főigazgató. Vida Tünde Fotó: Gottvald Károly ság pedig sokat csorbult az utóbbi időben, s több olyan módosítás is történt, ami ne­hezíti a munkát. A rendszer hibája dr. Csuta Tamás szerint az, hogy nincs garancia arra, hogy a helyben kapott támogatást ők hasz­nálhatják fel helyi célokra. A pénz a megyei kalapba kerül. Ez - mint Köllő Imre kifejtet­te - csökkenti az adományozó kedvet. A vállalkozók szerin­tük szívesebben adnak, ha tudják, hogy az a helyi életfel­tételeket javítja. Tetézte a bajokat a tagdíj­­emelés és a felhasználási szisztéma változása. Koráb­ban az alapszervezeteknél maradt 60%, a városi szerve­zet 30, az országos 10%-ot ka­pott működésre. Most 30 ma­rad helyben, s a megye is kap 30%-ot. Ferencziné Veszter­gombi Klára titkár szerint a véradásszervezéssel nincs gond, de a szervezeti munka megsínyli mindezt. Pedig - mint mondja - ez a Vöröske­reszt munka lényege. Az el­nökség tagjai aláhúzták, a jö­vőben is azt szeretnék tenni, ami a Vöröskereszt alapfel­adata, segítem másokon. De úgy érzik, mindez hatéko­nyabb lenne, ha nem a mosta­ni, többlépcsős rendszer len­ne. A dunaújvárosi szervezet­tel egy olyan Közép-Duna­­menti társulást szeretnének létrehozni, ahol mindkét fél

Next

/
Thumbnails
Contents