Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-10-17 / 20. szám
Paksi Hírnök 14 2008. október 17. Híres paksiak, paksi hírességek Schilling Roger Beszélgetéseim során tapasztalhattam, hogy a dunakömlődi születésű tudós paptanár nevét a róla elnevezett fúvószenekar révén a városban többen is ismerik, tudományos tevékenységét, életpályájának jelentős állomásait viszont alig. (Megállapításom természetesen nem a dunakömlődi városrész lakóira vonatkozik.) Schilling Roger 1901. október 21-én született, október második felében adott az alkalom, hogy sorozatomban az ő életútját ismerhessék meg olvasóim. Apja, Schilling Albert (1866- 1933) jómódú dunakömlődi földműves volt, akit a világháború utolsó éveiben a falu bírójának is megválasztottak, feleségével, Eigner Rózával öt gyermeket neveltek fel. Schilling Roger a család legkisebb fiaként a keresztségben a János nevet kapta, kisiskolásként is ezt a nevet használta, és csak a szerzetesrendbe történő belépésekor vette fel a Roger nevet. Iskolai tanulmányait a dunakömlődi elemi iskolában kezdte, a paksi polgáriban folytatta, majd 1915 őszétől a pécsi ciszterci rend gimnáziumában tanult. Még gimnáziumi diákként, 1918-ban lépett be a Ciszterci Rendbe, s ekkor kapta a Roger nevet. Novíciusként (a szerzetesrend újoncaként) egy évet töltött Zircen, majd a rend egri főgimnáziumában fejezte be középiskolai tanulmányait 1921-ben. Még ez év őszén megkezdte teológiai tanulmányait Budapesten, a hittudományi főiskolán, illetve ezzel párhuzamosan az egyetem bölcsészkarán. 1925 nyarára megszerezte középiskolai tanári oklevelét latin és német nyelvből és irodalomból, pappá szentelték, s ősztől abban az egri gimnáziumban kezdett tanítani, ahol néhány éve ő maga is tanult. 1927-ben áthelyezték Budára, a Szent Imre Gimnáziumba. Kutatási eredményeit a szaklapok már egyetemista korában is közölték, tanárként is folytatta tudományos tevékenységét. Első fontos munkája 1928-ban jelent meg „Die Geschicte der deutschen Ansiedlungenin Rumpfungam” címen, melyben a német betelepítések történetét írta meg Szent István korától a XIX. századig. A harmincas években sorra jelentek meg nyomtatásban tanulmányai, csak a legfontosabbakat kiemelve: A dunakömlődi és németkéri nyelvszigetek nyelv- és telepítéstörténete (1931.), majd doktori értekezése: Dunakömlőd és Németkér telepítés- és népiségtörténete (1932.), ennek második részeként a Dunakömlőd és Németkér nyelvtörténete (1933.). Tudományos munkásságának értékét fejezte ki Szekfű Gyula nyilatkozata Schilling disszertációjáról: „Ez ma e nemben a legjobb hazai munka” (Magyar történet, IV. k. 613.1.). Folyamatosan írt könyvismertetéseket és tankönyvbírálatokat is. 1938-ban jelent meg A német nyelvatlasz Magyarországon c. munkája. Középiskolai tanárként lelkiismeretesen és kiemelkedő színvonalon látta el oktatási feladatait is, a tanítás mellett a gimnázium cserkészcsapatának vezetője volt, majd 1930-tól a rendi oblátusok (laikus testvérek) közösségének vezetője (prefektusa) lett. Az 1938- 39-es tanévtől kezdődően rendi főiskolai tanáraként irányította a Hittudományi Főiskola és a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanulók német nyelvi képzését, majd 1941-ben professzori meghívást kapott a szegedi egyetem német tanszékére, de ezt nem fogadta el (érettségi előtt álló osztályát nem kívánta cserbenhagyni). 1942-től az egyházi iskolák általános tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki, s egyetemi magántanárként 1942-től 1948-ig tanított a Pázmány Péter Tudományegyetem német tanszékén.. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása gyökeres változást hozott Schilling Roger életében. Tanárként már nem, de 1951-ig a budai Ulászló utcai Szentlélek kápolna lelkészeként még dolgozhatott, de ezután már a hatalom a feloszlatott szerzetesrendek tagjainak a nyilvános papi szolgálatot sem engedélyezte. Élete utolsó éveiben műszaki rajzolásból tartotta fenn magát, szorgalmával, precizitásával megtanulta e szakma fortélyait, s egykori tanítványai ellátták munkával. 1962. március 26-án halt meg, a Farkasréti temetőben ravatalozták fel, s Dunakömlődön temették el március 31-én. A temető gondozott síremlékén kívül 2002 óta az egykori szülői ház falán emléktábla idézi munkásságát. Forrás: - Badál Ede Almos: Schilling Roger a katedra és az oltár szolgálatában, Kiadja a Magyar Ciszterci Diákszövetség Budai Osztálya, Bp.I999. -Magyar Katolikus Lexikon, XI. k. Szent István Társulat, Bp.2006. - Sipter Gézáné: Korok és emberek, Szekszárd, Tolna megyei Tanács VB. Könyvtára, 1973. Tehetségesek, fiatolok Papp Áron Legutóbbi lapszámunkban íjászversenyről írtunk, ahol a győztesek között szerepelt egy nyolcéves kisfiú, aki a mini kategóriában első helyezést ért el. Papp Áron háromévesen látott először íjászbemutatót, és ez olyan emlékezetes maradt számára, hogy négy év elteltével is azt kérte szüleitől, hadd próbálja ki ezt a sportot. Ennek csupán fél éve, de a kisfiú azóta bármilyen versenyen indult, kategóriájában mindig győzedelmeskedett. A Celőke Mezőföldi íjászegyesület elnöke, Makai János szerint Áron különösen tehetséges ebben a sportágban, és korához képest meglepő fegyelmezettséggel edz és versenyez. Úgy fogalmazott: 80% mentális felkészültség, 20% fizikai képesség, ami jellemzi az íjászatot, s a már említett fegyelmezettségen kívül nyugalom, összpontosítás, tanulékonyság, pontosság, állóképesség. A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 2.b-s kisdiákja kitűnő tanuló, a számtan a kedvence. Az Íjászat mellett atlétikázik és úszik is, ez utóbbit a kajakozás alapozásához. A versenyekre rendszeresen elkíséri édesapja, aki szintén íjászkodik. A három és fél éves Papp Gergő is kézbevett már íjat, édesapja szerint a tartása biztató. A celoke.extra. hu oldalon olvashatunk az íjászegyesületről, és Papp Áron eredményeiről is, többek között a legutóbbi, Óbarakon megtartott versenyről, ahol a kisfiú első 3D-s vadászversenyén is aranyérmet szerzett. A 3D-s elnevezés térben megjelenített vadállatot jelez. Az íjászat egyéni sport ugyan, de közösségépítő hatása is fontos, s nem kevésbé, hogy az ősi fegyver megismerésével a múlt értékeit ápolják, tudtuk meg Makai Jánostól. Amikor Áront arról kérdeztem, hogy a tanuláson és a sportoláson kívül mit csinál legszívesebben, elgondolkodott, és a legnagyobb természetességgel mondta, hogy a Discovery csatornán az íjászatról szóló dokumentumfilmeket nézi. -bézsé-Kernné Magda Irén
