Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-10-17 / 20. szám

2008. október 17. 13 Paksi Hírnök Különdíjas szürkék a határban „Az országúton végig a szekér­rel a négy ökör lassacskán bal­lagott.” Az idézet Petőfi Sán­dor: A négyökrös szekér című verséből származik, amelyet Borjádon írt 1845-ben, és ame­lyet egy Űzd és Borjád között, hasonló fogaton megtett út ih­letett. Ennek a versnek a hatá­sára kezdett szürkemarhával foglalkozni a paksi Feil József másfél évtizeddel ezelőtt. Ma már németkéri majorjában j? több száz állatból álló gulya | legelész. Közeli panziójának | vendégei nem csak gyönyör­ködhetnek ezekben az állatok­ban, hanem ki is próbálhatják, milyen utazni egy ökörfoga­ton. Az érdeklődők elismerő pillantásai mellett a szakma el­ismerése sem marad el, leg­utóbb a Kaposváron megren­dezett állattenyésztési napon - ahova három szürkemarhát vitt el - megkapta a Magyar Szür­ke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesületének különdíját, a fajtát képviselő jól felkészített állatcsoport bemutatásáért. Feil József büszke az állo­mányra, különösen arra a kivá­ló származású tenyészbikára, amelyhez hasonló nem sok van az országban. A fajta jellemző­je a szilaj természet, a jellegze­tes, szép és hosszú szarvak, va­lamint színe, amely kortól füg­gően változik. A kifejlett szürkemarha színe az ezüst­szürkétől a sötét daruszínig ter­jedhet. A bika szeme körül sö­tét karika van, 3-4 éves korára egyes testtájain „kormozott”. Az állatok színe a tavaszi ved­­lés után a legpompásabb. A szürkemarha valódi hun­­garikum! Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan kergemarhakór-mentes, ami tartásának köszönhető. A ha­gyományos ridegtartásban te­nyésztik, az állat táplálásának forrása a legeltetés. Igazi rideg állattartás esetén a gulya folya­matosan a legelőn van, soha nem hajtják zárt területre, istál­lóba, karámba, illetve tilos bár­milyen ipari eredetű táppal, terméktakarmánnyal etetni. A több mozgás miatt az állatok húsa kötöttebb, zsírszegé­­nyebb, mint ha istállóban tarta­nák. Az idősebb példányok hú­sából szalámit készítenek, a fi­atalabb egyedekéből pedig pél­dául kiváló pörkölt készíthető, főként, ha mangalica húsával megbolondítjuk. -gyöngy-Töklámpások a városháza előtt Az átlagember számára legfeljebb, ha két­féle tök létezik: a sütőtök, no meg a főző­tök. Utóbbiból főzeléket készítünk legin­kább. Kis töprengés után eszünkbe jut a patisszon, ami kitűnő rántva, meg a tök­lámpás is. Azt, hogy ez a növény hihetetle­nül sokszínű, a szó szoros értelmében is, a Paksi Kertbarátok Egyesületének köszön­hetően évről évre egyszer legalább megta­pasztalhatjuk. Minden ősszel megtartják a Tök jó napot, ami kezdetben növénybörze és vásár volt, később hangulatos közösségi programmá nőtte ki magát a városháza előtt. Idén az eddigieknél is korábban és körültekintőbben készültek a kertbarátok. Közösen termelték meg a Tök jó napra szánt kompozíciókhoz a tököt egy koráb­ban parlagon heverő földön a Virág utcá­ban. A birtokon szorgalmasan kapálgattak, majd egy október eleji napon összefogtak és leszüretelték a termést. Talicskaszám hordták a tököt. Volt sárga, zöld, narancs, piros, fehér, és még ki tudja, milyen, akad­tak csíkosak, foltosak és pettyesek. Formá­jukat tekintve gömb, henger, kúp vagy tö­rök turbán alakú, sőt repülő csészealjra ha­­jazó. Pupp Józseíhé, az egyesület elnöke elmondta: két napig serénykedtek, míg a leszüretelt termésből lámpásokat, különfé­le kompozíciókat készitettek. Ezeket a vá­rosháza előtt közszemlére tették, s odavár­ták a város lakóit, akik maguk is nevezhet­tek a töklámpás-készítő versenyre. Sokan éltek a lehetőséggel, s készitettek hagyo­mányos és formabontó darabokat, köztük például egy kenut, amiben Kozmann Gyu­ri és Kiss Tamás lapátolt. A kertbarátok munkái között is sok-sok ötletes darab volt, készült tökből liba-kolónia, madár­ijesztő, meg bögre is. A tökről dióhéjban: Kolumbusz Kristóf Dél-Amerikából mint dísznövényt hozta magával Európába, de hamarosan a krumpli után az egyik legjelentősebb gazdasági növényünkké vált. Köztes nö­vényként kukoricásokban szinte világ­szerte termesztik. Könnyen eltartható termése még késő ősszel, novemberben is szüretelhető. A dér csípte sütőtök süt­ve fejedelmi csemege. Vidám formájú dísztökök az ősz legszebb asztaldíszei közé tartoznak, nagyobb rokonaikból mókás figurák készülnek kivájva, gyer­tyával kivilágítva. A Tök jó napon nemcsak szemlélődni lehetett, vendégül is látták a kertbarátok a nézősereget. Természetesen tök a me­nüben is szerepelt a forró tea és zsíros kenyér mellett. Végezetül elajándékoz­ták a tökkompozíciókat, lámpásokat a szervezők. Vida Tünde Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents