Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-09-05 / 17. szám
Paksi Hírnök 14 2008. szeptember 5. Híres paksiak, paksi hírességek Dr. Pesthy Pál A XX. század első felének országos hírű Tolna megyei politikusa, aki igazságügy-miniszter is volt. Életútjának felvázolását a híres paksiak között az indokolja, hogy Pesthy Pál szakmai karrierjét, bírói működését Pakson kezdte, s majd egy évtizedig dolgozott városunkban. Pesthy Pál Uzdborjádon született 1873. július 9-én, mintegy 250-300 holdon gazdálkodó nemesi család sarjaként. (Az egykori település ma Sárszentlőrinc társközsége.) A család rokonságban állt a borjádi, a fiatal Petőfi Sándort is gyakran vendégül látó Sass családdal, s a Pesthyek családi legendáriumának fontos része volt, hogy a költő Pesthy János meghívására 1845-ben részt vett az uzdi füzes erdőben rendezett halászbálon. A bál után Sassék és vendégük ökrös szekéren tették meg éjszaka az utat vissza, Borjúdra, mely út emlékét — mint azt középiskolai tanulmányaink alapján tudjuk - múlhatatlanul őrzi Petőfi A négyökrös szekér cimű verse. Pesthy Pál az elemi iskolát szülőfalujában, középiskoláit Bonyhádon és Selmecbányán, egyetemi tanulmányait a budapesti és a berlini egyetemen végezte. Jogi és államtudományi doktorátusát, ügyvédi és bírói vizsgáit Budapesten szerezte. Rövid ügyvédi gyakorlat után 1897-ben állami igazságügyi szolgálatba lépett, s a gyakornoki évek után 1899- ben bírói szakvizsgát tett. Bíróként Pakson kezdett el dolgozni, 1900-tól 1908-ig városunkban volt járási albíró, majd járásbírónak nevezték ki Szekszárdra, ahol 1914-től 22-ig mint megyei törvényszéki elnök, 1921-től címzetes kúriai bíróként dolgozott. Az Évszázadokon át c. forráskiadványban olvasható az a levele, mely gondolkodásmódját, igazságérzetét és jogszemléletét jellemzi. A Tolna megye főispánjának 1919. augusztus 18-án írt levelében tiltakozását fejezi ki az ellen, hogy a katonai alakulatok politikai szónokok és felhívásaik hatására ítéletükre váró letartóztatottakat hurcoltak el és végeztek ki, és kéri a főispán közbenjárását ezen események megakadályozására. Pesthy gróf Bethlen István politikai baráti köréhez tartozott, 1922-ben részt vett az Egységes Párt megalakításában, melynek 1923-29-ben alelnöke, 1929-31-ben elnöke volt. Kormánypárti programmal lett a gyönki választókerület nemzetgyűlési képviselője 1922-26-ban, majd szintén e kerületben 1927-39 közt négy ciklusban választották országgyűlési képviselőnek. 1923 júliusától 1924 márciusáig volt a nemzetgyűlés második alelnöke, majd királyi titkos tanácsosi címet kapott (1936) és 1940-44-ben a felsőház tagja lett. Politikusi karrierjének csúcsát jelentette, amikor a kormányzó 1924. március 13-tól kinevezte a Bethlen-kormány igazságügyi miniszterévé. Miniszterként nevéhez fűződik többek közt a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról (1925. Vili. te.), az országgyűlés felsőházáról (1926. XXII. te.) szóló törvények megalkotása. Lemondása (1929. január 8.) után a Földbirtokrendezés Pénzügyi Lebonyolítására Alakult Szövetkezet elnöke, 1936-tól az Országos Földhitelintézet elnöke volt. Tolna vármegye törvényhatósági bizottságának örökös tagjául választotta, és betöltötte a Tolna-Baranya-Somogy megyei evangélikus egyházkerület világi elnöke, s a Protestáns Árvaegylet elnöki tisztét is. 1944-től feleségével, Bélák Szerénával visszavonult uzdi birtokára. Leányainak családját az ötvenes években kitelepítették Pestről, s Pesthyéket is az uzdi kúriából. Ezután Sárszentlőrincen angóranyúl tenyésztésből éltek, melynek szerény jövedelme az ekkorra már vagyonától és nyugdijától is megfosztott Pesthy Pál és felesége ellátását is szolgálta. Pesthy Pál 1952. május 7-én halt meg Sárszentlőrincen, síremléke az uzdi temetőben található. Forrás: Dobos Gyula: Ellenforradalom és konszolidáció(1919-1922), in.: Tanulmányok Tolna megye történetéből, 11. k 241-342.0. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve, 3.k.l53-154. o. - Hirn László: Tolna vármegyei fejek, - Kéry Gyula: A Petőfi ereklyékhez, in: Vasárnapi Újság 1901. 51.sz. 830. o. 48. évf. -(Országgyűlési) Almanachok, 1922-1940, http:// wwwogyk.hu/e-konyvt. - Renkecz József sárszentlőrinci helytörténész szóbeli közlései, - Új Magyar Életrajzi Lexikon, V.k.(főszerk: Markó László) Bp. 2004. Kernné Magda Irén Tehetségesek, fiatalok Decsi Simon Az idei Fenyves Tanya Bajnokságon az ügyességi, azaz trail versenyszámban gyerek kategóriában Decsi Simon aratott győzelmet - írtuk legutóbbi lapszámunkban. A 12 éves fiú hosszú kihagyás után ült újra lóra a versenyt megelőző két hétben, teljesitménye így még dicséretesebb, hiszen rövid ideje volt a felkészülésre. Két évvel ezelőtt megtanulta a lovaglás alapjait, de ezt követően nem járt lovagolni. A trail versenyszámban akadálypályán kell végighaladni, és itt is elengedhetetlen a ló és lovasa közti összhang. A fiú Csillag nevű lován versenyzett, amelyet nagyon jól ismer, nyáron napi rendszerességgel látogatta, ápolta a család lovát. Ugyancsak ezzel a lóval nyert két gyorsasági futamot Decsi István, az édesapa szlalomban és hármas hordókerülésben. Joggal mondhatjuk, az alma nem esett messze a fájától! A fiú elámlta, hogy az édesanya is kijár a fiúkkal a lovas tanyára, és tud is lovagolni. Decsi Simon, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 6. c osztályos diákja, jó tanuló, a történelem és a biológia a kedvenc tantárgya. Állat- és természetszerető, van három kutyája is, akio két sajnos csak a nagyszülő o családi házában lehet tartani. | Otthon szabadidejében a szá® mítógépével foglalkozik leg° szívesebben. A fiúnak nincs még elképzelése, mi szeretne lenni, a tanulást kiegészítve a sport áll az első helyen. Az ASE U12-es focicsapatában edz heti háromszor, lovaglásra hétvégén marad idő. Simon elmondta, hogy amit a lovassportban eddig elért, azt tanítómesterének, Ledneczki Lászlónak köszönheti. -bézsé-
