Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-09-05 / 17. szám

2008. szeptember 5. 13 Paksi Hírnök Ismét itt a kullancsszezon Két nagyobb hullámban, nyár elején és ősszel, de az enyhe telek miatt sajnálatosan már egész évben fo­lyamatosan támadnak a kullancsok. Terjesztőik szá­mos betegségnek, közöttük a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladásnak és a Lyme-kórnak. Magyar­­országon leginkább Vas és Somogy megye, valamint Budapest környéke fertőzött, Tolna megye ennél ke­vésbé, de ez nem jelenti azt, hogy fellélegezhetünk. Kirázza a hideg az embert, amikor egy kellemes kirándulás után felfedezi, hogy kullancs fúrta ma­gát a testébe. Ha ez megtörténik, nagy valószínűséggel az ixodes ricinussal azaz a közönséges vagy vöröshasú kullanccsal kell megvívni csatán­kat, ugyanis ha­zánkban leginkább ez fordul elő. A leg­jobb megelőzni a bajt, és minimálisra csökkenteni a kul­lancstámadás esé­lyét. Ha kirándulni megyünk, hosszú ujjú pólót vegyünk fel, amelyet be kell Tévhitek- A kullancs a közhiedelemmel ellentétben nem a fákról pottyan ránk! Az élősködő a fűszálakon, bokrok levelein érzi jól magát.- Tévedés, hogy a kullancs csak erdőben, mezőkön fordul elő. Parkokban, kertekben is otthonra lel, ahova háziállatokról, vadon élő kisemlősökről, földön fészkelő madarakról kerül.- A kullancs fénykerülő, ezért fedetlen területen ritkán csíp, elő­szeretettel szúija szipókáját inkább a ruhával fedett, izzadt-párás testrészekbe.- Makacsul tartja magát az állítás, mely szerint a B-vitamin bőr­ből kiáramló szaga elriasztja a kullancsot, ám tudományosan nin­csen bizonyítva, viszont magában hordozza a vitamin-túladagolás, illetve a hamis biztonságérzet veszélyét.- Az oltás nem véd meg a kullancscsípéstől, kizárólag a kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusfertőzés ellen véd.- A kullancs eltávolításával kapcsolatos tévhit, hogy a parazitát olajjal, krémmel, zsírral kenjük be. Egyértelműen kerülendő meg­oldás. ugyanis öklendezésre készteti a íúlladozó állatot, ami csak si­etteti a fertőzést. tűrni a szintén hosszú nadrág­ba, annak szárát pedig a zokni­ba. Érdemes fehér sapkát visel­ni, ezen könnyebben észreve­hető a „támadó”. Mind a bőrfe­lület, mind a ruházat kullancs elleni védelmére léteznek kü­lönböző szerek, amelyek elő­írásszerű használatával szintén védhetjük magunkat. Kerüljük a vadlegelőket, vadetetőket és vadcsapásokat, mert ezeken a helyeken hemzsegnek a vérszí­vók. A kirándulást követően minél hamarabb tartsunk kul­lancsvizitet, azaz gondosan ve­gyük szemügyre azokat a terü­leteket, ahova a kullancs elő­szeretettel befúrja magát, első­sorban a hajlatokat és a derék­tájat, de egész testünket ve­gyük górcső alá, javasolja Fries Adrienn, a paksi ÁNTSZ járványügyi felügyelője. Mivel a kullancs kórokozóval esetleg fertőzött nyálát a vér­szívást követően kb. 4-6 óra múlva juttatja az emberbe, na­gyon fontos tényező az idő, mielőbb el kell távolítani a hí­vatlan látogatót. Megfelelő „fegyver” lehet egy csipesz, de a legjobb a gyógyszertárakban, gazdaboltokban beszerezhető, egyszer használatos „Kapiller­­féle kullancs-kiemelő kanál”, amely egy magyar állatorvos szabadalma. Ezekkel az eszkö­zökkel óvatosan kihúzható a kullancs. Nem ajánlott „harci mozdulat” a kullancs tekerge­­tése, ugyanis ilyenkor csak beljebb próbálja magát ásni, il­letve beleöklendezi béltartal­mát a szervezetünkbe. Ha a fe­je beszakadt, nem kell pánikba esni, ugyanis abban nincsenek kórokozók, jó esetben egy szálkához hasonlóan néhány napon belül kilökődik a szer­vezetből. Ha mégis begyullad­na a seb, ne legyenek restek or­voshoz fordulni. Mindenkép­pen jegyezzék fel a csípés dá­tumát, és figyeljék a helyét 5-6 héten keresztül. Egy-két nap elteltével a csípés helye még vörös lehet és viszkethet, ami nem ad aggodalomra okot, csupán a szervezet védekezését jelzi. Ha a csípést követő 3-4 héten belül fejfájás, láz jelent­kezik, illetve a nyirokcsomók megduzzadnak, akkor viszont irány az orvos, adott átfogó tá­jékoztatást Fries Adrienn. A nagyobb gyógyszertárak­ban beszerezhető kullancsbe­küldő szett segítségével díj el­lenében bevizsgáltathatjuk a kullancsot, az eredményt a Kullancsszövetség honlapján, kód alapján látja az érintett (www.kullancsinfo.hu). A vizsgálat azt mutatja meg, hogy Lyme-kórral fertőzött volt-e a vérszívó, ez azonban nem jelenti a beteg diagnózi­sát, csupán iránymutatóként szolgálhat. Kohl Gyöngyi Betegségek A kullancs által terjesztett, emberre leginkább veszélyes betegség a vírusos agyvelő­­gyulladás és a Lyme-kór. Előbbi ellen van védőoltás, amit három „felvonásban" adnak be, majd az alapim­munizálást követően, időn­ként emlékeztető oltásra van szükség a tartós védelemhez. Beadatása a téli időszakban a legideálisabb. A Lyme-kór kórokozóját a kullancsok ötven százaléka hordozza. Legjellegzetesebb tünete a mindig kis kerek folt formájában kezdődő bőrpír, amely aztán a széli részeken terjedve, középen halványul­va, gyűrűt formál. A bőrje­lenséget enyhe helyi fájda­lom, égő érzés, ritkán visz­ketés kísérheti, de felléphet magas láz, fej- és izomfájda­lom. A csípés után 1-2 hó­nappal szívpanaszok és neu­rológiai tünetek, például zsibbadás, végtagfájdalom is jelentkezhetnek, de ez ritka, legtöbbször semmilyen társ­tünet nincs. A betegség vi­szonylag jóindulatú és anti­biotikummal gyógyítható.

Next

/
Thumbnails
Contents