Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-18 / 14. szám
Paksi Hírnök 14 2008. július 18. Híres paksiak, paksi hírességek Daróczy István Rovatom rendszeres olvasói már találkozhattak a Daróczy család tagjai közül a legismertebb tudós és közéleti férfiak tevékenységének bemutatásával. Az alábbi sorokban Daróczy István életéről olvashatnak, aki miután a Paksi család 1662-ben fiúágon kihalt, anyja, Paksy Anna örökrészét Tolna, Fejér, Solt és Pozsega vármegyékben a török kiűzése után családja számára visszaszerezte. Daróczy István Paksy Anna és Daróczy Zsigmond fia, a tatai várkapitány, tolnai alispán, „császári és királyi őfelsége paksi főkapitánya”, királyi postamester, 1676-ban született, felesége Sokorai Erzsébet volt. A török elől elmenekült birtokosok az akkori szokásoknak megfelelően a török által megszállt területeken is fenntartották földesúri jogaikat. Az 1689-es összeírás szerint Daróczy István Paks, Gerjen, Madocsa és egy bölcskei birtokrész földesurának tekintette magát, az összeírás szerint Gerjen és Vetle is fizetett adót Daróczynak, de birtokai kincstári kezelésben maradtak, míg sikerült megegyeznie az udvarral 1702-ben. Ennek értelmében a Paksy família leányága megkapta Paks mezővárosát és még 27 Tolna megyei birtokrészt, a fegyverváltság (jus armororum) elengedésével, de a császári udvarnak 32 ezer forint kártérítést megfizetve foglalhatták el Tolnában Paks környéki birtokaikat. Daróczy István paksi földesúrként a megyei közgyűlések fontos szereplője lett, a megye legtekintélyesebb tisztségviselője, ő iktatta be Radonay Mátyás pécsi püspököt a vármegye főispáni hivatalába 1693. január 25-én. Daróczyt elébb helyettes alispánná, majd 1699-ben alispánná választották. Az 1698-1703. közötti időszakban a megyében 33 megyegyűlést tartottak, ebből hetet Pakson, az alispán paksi illetősége miatt Daróczy biritói kastélyában. Bár Tolna vármegye központja ekkor még Simontornya volt, de a megye nem rendelkezett megfelelő épülettel, amelyben a gyűléseket tarthatták volna, ezért az alispán a saját birtokközpontjába hívta össze a megyegyűlést. Radonay főispán távollétében Daróczy István elnökölt, és vezette a megyegyűléseket. Az itt született fontos döntések közül érdemes kiemelni az 1700. január 11-én és 12- én Pakson megtartott megyegyűlés határozatát, mely rendelkezett egy 12 fős megyei katonai osztag felállításáról a rác és más egyéb rablóbandák betöréseinek, fosztogatásainak megakadályozására. A csapat öt emberének állandóan az alispán rendelkezésére kellett állnia, tehát annak tartózkodási helyén, Pakson kellett állomásoznia. A rendelkezés gyakorlatilag azt jelentette, hogy a nemesi gyűlés Tolna vármegyében paksi állomáshellyel megalapította a közrend biztosítására a rendőrség ősének számító alakulatot. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Daróczy István 1703-ban a kurucok elől kénytelen Paksról eltávozni. Bár a felkelésben nem az udvart támogatta, mint királyi tisztségviselő (ő a postamester) nem tartotta illőnek bevárni és fogadni a kuruc csapatokat. Daróczy István a Rákócziszabadságharc dunántúli harcai, a Bottyán vár építése és ostroma alatt Budán tartózkodott, és ott érte a halál 1709-ben. Forrás: - Németh Imre- Koch József—Somogyi György: Paks nagyközség monográfiája, Paks, 1967. - Várady Zoltán: Adatok Paks 1698—1703. közötti történelméből, Tolna Megyei Levéltári Füzetek 7. Szekszárd, 1999. 263-276. o. - Várady Zoltán: Tolna vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1696-1703. Szekszárd, 1992. Kernné Magda Irén Tehetségesek, fiatalok Lacza Flóra A Balogh Antal Katolikus Általános Iskola és Gimnázium második évfolyamos gimnazistája az elmúlt tanév végén tíz tantárgyból is dicséretet kapott, kellemes meglepetést szerezve ezzel szüleinek, családjának. Flóra ezért az eredményért példaértékű szorgalommal, vasakarattal dolgozik, önmagának állítva fel a mércét. A kitűnő tanuló kislány adottságai és a mérnök édesapától kapott örökség alapján a reál tárgyakban érzi igazán otthon magát, legeredményesebb tantárgya a matematika. Csötönyiné Fodor Erika tanárnőtől tudjuk, hogy Flóra az országos Curie Matematika Versenyen 6. helyezett lett, ide a megyei döntőből 1. helyezettként jutott. Logikai készsége különösen fejlett, a feladatokat szereti elemezni, logikai úton megoldani. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a sport területén is eredményes - ezt édesanyjától örökölhette -, úszásban szerzett már két aranyérmet, rövid ideje teniszezik, de első versenyén már szintén értékes helyet ért el, nyaranta búvárkodik, és óvodás kora óta telente síelni jár. A 12 éves kislányról már ez is döbbenetes eredménysorozat, de még nincs vége, ugyanis a zene területén is tehetséges, ötödikes ütő tanszakos lesz a Pro Artis művészeti iskolában, Tóthné Hanoi Franciska tanárnőnél. Flóra tagja annak az ütőkvartettnek, amelyet a tanárnő állított össze, a két fiú és két lány alkotta csapat már számtalan bemutatón, versenyen, fesztiválon vett részt kimagasló eredménynyel, zajos sikerrel. Flóra egyaránt szereti a marimbát, a xilofont, a dobokat, és nagy kedvvel használja a seprűt és a kosárlabdát is az ütemjátékokon, ami egyedi a kvartett előadásában. A család ifjabb gyermeke a nyolcéves Levente, akinél már most mutatkoznak a sokoldalúság jegyei, hasonlóan jeleskedik a matematikában, a teniszben és a kosárlabdában. A szülők jogosan büszkék a gyerekekre, kísérik őket versenyekre, fellépésekre, ahol a testvérek egymásért is izgulnak.-bézsé-
