Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-18 / 14. szám
Paksi Hírnök 12 2008. július 18. RENDELŐ A VÁROS SZÉLÉN Fájdalmak és kórok tengere. A sokarcú betegség. Többek között így is hallottam már emlegetni a reumát. Maga a szó görög-latin eredetű orvosi kifejezés, amely a kötőszövet elfajulásával járó, rendszerint gyulladásos ízületi vagy izombetegségek összefoglaló neve. A reumával küzdő betegek száma egyre növekszik, ma Magyarországon csaknem minden harmadik embernek van valamilyen reumatológiai panasza, így a szakrendeléseken nincs megállás. A reumatológia a mozgásszervi betegségekkel, csontok, ízületek, izmok, inak, nyáktömlők betegségeivel foglalkozik. A reumának körülbelül kétszáz fajtája van, de a két nagy csoportot, az ízületeket érintő gyulladásos, illetve az „elfajulásos” típusok alkotják. A gyulladásos eset lehet akut vagy krónikus, utóbbi folyamatos gondozást igényel. Az „elfajulásos” esetekben elsősorban az izületi porc, az izületi szalagrendszer, később a környező csontok kóros elváltozása következhet be, ami másodlagosan okozhat gyulladást, torzulást, fájdalmat. Bár elsősorban az idősebb korosztály küzd reumás panaszokkal, sajnos a fiatalokat is érintheti a probléma, sőt gyermekeknél is előfordulhatnak a betegség egyes esetei. A paksi reumatológiai szakrendelésen, amely beutalóval, illetve előjegyzéssel működik, naponta átlagosan húsz beteget látnak el. Dr. Jávor Mária, aki immáron húsz esztendeje dolgozik a helyi szakrendelésen, elmondta, hogy ennél jóval több is lehetne, mert sajnos rengeteg a reumás beteg, de a pontos diagnózis felállítása, az ehhez szükséges alapos kivizsgálás igen időigényes. A pácienssel való első találkozáskor fizikai vizsgálatot végez a doktornő, ami alapvetően nem fájdalmas, illetve kikérdezi a beteget tüneteiről, kórelőzményéről. Mindez akár fél órát is igénybe vehet, és számolni kell a megszaporodott adminisztrációval is, amelynek elvégzése szintén időt vesz igénybe. Nagyon fontos lenne, hogy a páciens magával vigye a vizsgálatra korábbi leleteit, illetve, hogy pontosan tudja, milyen gyógyszereket szed. Ezt sajnos húsz év alatt sem sikerült elérni, pedig ezek az információk segítik az orvos munkáját, ami végső soron a beteg érdekét szolgálja, emelte ki a doktornő. A vizsgálathoz egyébként nincsen túl sok eszközre szükség, de amire igen, az rendelkezésre áll. A szakrendeléshez tartozó fizikoterápián, amely a Barátság úti rendelőben működik, megyei szinten is nagyon jó a felszereltség. A fizikoterápia alkalmazásával a gyulladásos folyamat csökkenthető, a kezelések többek között javítják a közérzetet, és ami nagyon fontos, enyhítik a vezető tünetet, a fájdalmat. Viszont fontos tudni, hogy csak olyan páciensnél alkalmazható, akinek nincsen rosszindulatú daganat a szervezetében. Fontos kérdés, hogy tehetünk-e valamit a megelőzés érdekében. A reuma kialakulásában szerepet játszhat a nem megfelelő étrend, a túlsúly, a mozgásszegény életmód, bizonyos fizikai túlterhelések, környezeti tényezők, de az örökletesség sem zárható ki, hívja fel a figyelmet a doktornő. Az egészséges csontozat és a jól fejlett izomzat lehet a kulcsa annak, hogy elkerüljük a reumát, amely bár nem szerepel közvetlen halálokként a statisztikákban, megkeseríti az érintettek életét, sőt évekkel meg is rövidítheti. Ha pedig már „baj” van, azaz jelentkeznek a tünetek, mint a kéz- és lábizületek valamint csuklók fájdalma, duzzanata, izületi merevség, fontos, hogy minél hamarabb forduljanak orvoshoz a betegek, ezzel nagyobb esélyt adva a gyógyulásnak. Kohl Gyöngyi Nyugdíjban is ügyel A négy évvel ezelőtt kapott Pongrácz Sándor-díj mellé nemrégiben minisztériumi elismerés került Tóbiás Zoltánná vitrinjébe. Marikát akkor barátai felvetésére javasolták kollégái a díjra. Most is hasonlóképpen történhetett, bár megint csak akkor értesült a dologról, amikor érkezett a meghívó a díjátadásra. Fontos az elismerés, még ha nem is jár anyagi előnyökkel, de ha nem lenne ilyen visszajelzés, akkor is tenné a dolgát, mint eddig, mondja Marika, aki a központi orvosi ügyelet ápolójaként dolgozik. Miután 1979. december 11-én Százhalombattáról Paksra érkeztek, az atomerőműben, az üzemorvosi rendelőben helyezkedett el. Amikor lehetősége volt rá, nyugdíjba ment, de nem búcsúzott el hivatásától, eleget téve a hívó szónak, elszegődött az orvosi ügyeletre. Legnagyobb örömöt éppen az jelenti számára, hogy mindig hívják. Ő pedig - miután egészsége lehetővé teszi - szívesen dolgozik. — Ha ügyeletbe készülök, nem számít semmi más, az a legfontosabb - fogalmaz. Szereti a munkáját, amit közel ötven év óta nem tudott megunni. Mellette maradt ideje mindig a családra, barátokra, a vöröskeresztes tevékenységre és az olvasásra, ami része a mindennapjainak. A fehér köpenyt 1961 -ben öltötte magára Szolnokon. Érettségi után kezdett baleseti sebészeten ápolóként dolgozni, mellette esti iskolába járt, ami szerinte nagyon jó volt, hiszen, amit egyik nap elméletben megtanult, másnap már a gyakorlatban is kipróbálhatta. A kérdésen, hogy hol volt a legjobb, elgondolkodik, aztán meggyőződéssel mondja, mindenhol szívesen dolgozott, szerették, és ő is szerette a munkatársakat, s ez most is így van.-vida-
