Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-18 / 14. szám
2008. július 18. 7 Paksi Hírnök A paksi hordók nyomában Bátaapátiba látogatott szinte teljes létszámban a paksi képviselő-testület. A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló telephelyén tájékozódtak a kivitelezési munkálatokról, valamint arról: hova kerülnek szeptemberben a kis és közepes aktivitású hulladékot tartalmazó paksi hordók. Már korábban is felmerült a paksi képviselők körében, hogy megtekintenék a bátaapáti beruházást, hol és hogyan történik a radioaktiv hulladékok elhelyezése. Ezt karolta föl Bagdy László tanácsnok, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. korábbi főmunkatársa, aki megszervezte a látogatást. Már a nyolcvanas évek óta húzódik a kis és közepes aktivitású hulladékok végleges tárolójának megvalósulása, s ez íme most megoldódik, emelte ki Bagdy László a projekt kapcsán. Faller Dezső, aki az atomerőmű igazgatóságának is tagja, több ilyen tárolót látott már Európa-szerte. Az itteni a finn megoldást tükrözi, ám a francia példa is követendő, véli. Ott egy erdő közepén tárolják ugyanilyen módszerrel ezeket az anyagokat, és senkit nem zavar. - Itt a föld alá levitt rengeteg pénz elgondolkodtatja az embert, vajon szükség volt-e ilyen mennyiségben költeni rá. Máshol a világban felszínen tárolják és nincs vele semmi gond - mondja a képviselő. Vajon milyen feladat vár a paksi képviselő-testületre, kell-e bármilyen szerepet vállalnia a mostanság napirenden lévő új atomerőművi blokkok építése kapcsán - merül fel a kérdés, hiszen Paks neve öszszeforrt az atomenergiával. Faller Dezső elmondta: ugyan az országgyűlésnek kell ezt a döntést meghoznia, ám egy népszavazás esetén a paksi testületnek is van módja és lehetősége segíteni. Azt tapasztalta: minél messzebb megyünk Pakstól, annál inkább félnek az atomenergiától, miközben az itt élők mindennapjainak része. Széles körben propagálni kell ezt a lakossági elfogadottságot, mondta. Az önkormányzatnak állást kell foglalnia a bővítés kérdését illetően, tájékoztatott a rájuk váró feladatról Hajdú János. - Nem fog sokat hezitálni a testület, alapkérdésekben % egyetértünk - mondta a pol| gármester. Ahhoz azonban, a hogy érvelni tudjanak a dön“• tés mellett, ismerniük kell az atomerőműhöz kapcsolódó technológiai folyamatokat, így a biztonságos hulladéktárolás kérdését is. Ezért volt fontos a bátaapáti látogatás, fűzte hozzá. Dávid Ildikó Benyújtják a számlát Alábbi összeállításunk mottójául a „sok kicsi sokra megy” szólást választhatnánk. Megszületését egy sárga papírfecni ihlette, amit hivatalosan biztosan másnak, de a köznyelvben végszámlának hívnak. Ki ne ismerné az érzést, amikor megérkezik a hosszúkás boríték, amiben lapul a csekk. Én legutóbb abban a biztos tudatban nyitottam ki, hogy nekünk nem kell ráfizetnünk, hiszen a villanyszámlánk így is horribilis: havi húszezer. Csalódnom kellett. A szám többszöri átnézés és a helyi értékek vizsgálgatása után is ötjegyű maradt és hatossal kezdődött. Azóta a villanyszámlánk sem húszezer. Huszonhat... De vettem magamnak a fáradságot és utánajártam, mitévő lehetnék, hogy csökkentsem. Ennek tapasztalatait osztom meg alább Önökkel. Szakembert hívtam, aki módszeresen végigvizsgálta a házat és kizárta annak lehetőséget, hogy valaki lopja - pardon - engedély nélkül vételezi az áramot. Ezek után megmérte a pillanatnyi fogyasztást, hogy tisztázza, tényleg ilyen magas-e a fogyasztás. Miután erre sor került, ellátott néhány jó tanáccsal: elsők között azzal, hogy érdemes fontolóra venni a régi, energiafaló gépek, például fagyasztóládák cseréjét. Komoly megtakarítást jelenthet, ha a hagyományos villanykörtéket és a divatos, de sok energiát felemésztő spotlámpákat energiatakarékosra cseréjük. Megéri jó minőségű, „A” és „B” energiacimkéjű kompakt fénycsövet vásárolni, hiszen 6-8-szor tovább bírja, és negyedét fogyasztja, mint egy hagyományos izzó. Ezeket ott érdemes használni, ahol huzamos ideig tartózkodunk, a gyakori kapcsolgatástól ugyanis tönkremegy. A villanyszámlát meglepő módon „megnyomják” azok a főként elektronikai és informatikai eszközök - tévé, videó, hifi, számítógép -, amelyeken készenléti üzemmód van. A távirányítós televízió átlagosan évi négyezer forintot vesz ki a zsebünkből, a számítógép monitorján lévő led 2500, a nyomtató 1600 forintba kerül. A pénzkidobásnak véget vethetünk, ha használat után lekapcsoljuk ezeket a készülékeket, vagy egyszerűen kihúzzuk a vezetékeket a konnektorból. Apropó konnektor: az abban felejtett - esetleg tartott - mobiltelefon- vagy akkumulátortöltő is igen alattomos. Az úgynevezett üresjárati áramfelvétel évenként és darabonként 1500 forint teljesen felesleges kiadást eredményezhet. Ha tehát takarékoskodni szeretnénk, és nem az áramszolgáltató zsebét tömni, ne égessük feleslegesen a lámpát, ne hagyjuk bekapcsolva a különböző készülékeket, ha kimegyünk a helyiségből, s elalvás előtt kapcsoljuk ki a tévét, számítógépet. Vida Tünde
