Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-18 / 14. szám

Paksi Hírnök 6 2008. július 18. Megújuló energia: behatárolt lehetőségek Nő az energiaigény, elöregszenek az erőmüvek. Pótlásukat egyes vélemé­nyek szerint megújuló energiaforrásokkal lehet megoldani. A magyar hely­zet e téren nem éppen példaértékű. A szakember szerint nem használjuk ki a rendelkezésünkre álló forrásokat. A megújuló energiák szerepét hol fel-, hol leértékelik, ösz­­szegzi az e téren kialakult helyzetet Bohoczky Ferenc, a Magyar Tudományos Akadé­mia megújuló energiaforrások­kal foglalkozó albizottságának tagja. Az uniós csatlakozáskor vállaltaknak hazánk jelen pilla­natban eleget tesz, a villamos energia tekintetében 4-5% kö­zött van a megújuló energiák aránya. A csatlakozáskor ez fél százalék volt, 2010-re egyéb­ként 3,6%-ot kell produkálni. Az, hogy eleget tudunk tenni az elvárásoknak, Bohoczky Fe­renc szerint annak köszönhető, hogy több erőmű átállt fára, il­letve 110 megawattnál több szélturbina van, s terjednek a különböző kis biogázos rend­szerek is. A szakember egyéb­ként nem túl derűlátó a megúju­ló energiafajták terjedését illető­en. Legnagyobb problémaként a vízgazdálkodási program hiá­nyát jelölte meg. - Magyaror­szágon van egy rossz szemlélet, nem számolunk vízenergiával, a bejövő mennyiség 5%-át hasz­nosítjuk, ami egy fejlett ország­ban 50-60%. Rámutatott, nem szabad elfe­lejteni, hogy sem a szél, sem a nap „teljesítménye” nem állan­dó, az ingadozást ellensúlyozni kell, amihez tározó erőművekre van szükség. Az előrelépést - miként úgy tűnik az energiater­melés ágazatában sok helyütt -a környezetvédők akadályozzák.- Minden hegy védett, min­den domb mögött vannak vi­rágok, amik megsínylik, ha erőművet építünk, vizet duz­zasztani se lehet, mert a par­ton lakó gyíkok életterét káro­sítjuk - mondja némi iróniá­val Bohoczky. A biomassza ellen is felemelik hangjukat a zöldek, mondja. A vád, hogy kivágják az erdőket, egysíkú­vá teszik a növénytermesz­tést. Ezek - mint az is, hogy a fakitermeléssel megölik az er­dőket - alaptalan vádak a szakember szerint. Azt a fát, amely eléri a vágásérettséget, ki kell vágni, mert utána leg­feljebb fűtésre használható, a korhadó ágak pedig több me­Egy energiaforrást akkor nevezünk megújulónak, ha a hasznosítás során nem csökken a forrás, a későbbiekben ugyan­olyan módon termelhető belőle energia. Például a Nap ugyan­úgy fog sütni a későbbiekben, függetlenül attól, hogy most hasznosítjuk-e a napenergiát vagy sem. Ellenben az autók által elégetett benzin nem termelődik újra, előbb-utóbb elfogynak a világ olajkészletei. Példák megújuló energiaforrásokra: napenergia, szélenergia, biomassza (növényi és állati eredetű szerves anyagok), geoter­mikus energia, vízenergia. A geotermikus energia kivételével a felsoroltak közvetlen vagy közvetett módon a Nap energiájából származnak. A geotermikus energia a Föld mélyében zajló ra­dioaktív folyamatokból származik. Példák nem megújuló energiaforrásokra: fosszilis energiafor­rások (olaj, földgáz, szén), atomenergia. A bős-nagymarosi kudarc miatt senki nem tervez vízi erőműveket, miközben itt kéne tartani a vizeket - fogalmazott a szakember, aki szerint óriási duzzasztókat és nagy tározókat kellene építeni, így nem csak az energiatermelés lenne meg­oldott, hanem a biomasszához szükséges öntözés és az ivó­vízbázis utánpótlása. A magyarok a napenergiát sem használják ki eléggé. Hetvenezer négyzet­­méter napkollektor van, szemben Ausztriával, ahol több mint hárommillió négy­zetméter. A szélerőművi kapa­citást 330 megawattban hatá­rozták meg, amire a Magyar Energia Hivatal kiadta az en­gedélyeket. Akinek van enge­délye, telepíthet szélkerekeket, akinek nincs, nem, hiába az or­szágszerte tapasztalható neki­buzdulás, teszi hozzá az MTA tagja. tánt termelnek, mint amennyi széndioxidot megkötnek. Bohoczky Ferenc vélemé­nye szerint a hulladékfeldol­gozás terén is számos teendő van, nem a szeméttelepek szá­mának növelését kellene tá­mogatni, hanem a hulladék­­égetést és gázosítást. Keve­sebb helyet foglalnának a te­lepek, az így nyert energiát pedig lehetne hasznositani. A megújuló energiák térnye­résének elősegítése érdekében rengeteg a teendő, húzta alá a szakember. Hozzáfűzte, mindezen túl nem szabad el­felejteni, energiatakarékosság nélkül hiábavaló minden tö­rekvés. Vida Tünde Két éve nem volt INES ese­mény a paksi atomerőműben. A napokban egy nyitva felej­tett ajtó miatt kapott egyes be­sorolást a Nemzetközi Nukle­áris Eseményskálán. A kar­bantartók egy olyan munkára kaptak megbízást az egyes blokkon, amit a reaktor mű­ködése közben is el lehet vé­gezni. A dolgozók nem a tényleges munka közben hi­báztak, hanem a helyiség zá­rásáról nem gondoskodtak megfelelően. Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommuni­kációs főosztályvezetője hozzátette, az ellenőrzés so­rán fedezték fel a hiányossá­got, s leállították a munkát. A blokk működését nem be­folyásolták az események, veszélyt a mulasztás nem je­lentett. Az Országos Atom­energia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság szakemberei úgy ítélték meg, hogy a történtek rend­ellenességnek minősülnek, és a nemzetközi esemény­skálán a legkisebb, egyes fo­kozatba sorolták. -vt-

Next

/
Thumbnails
Contents