Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-18 / 14. szám

2008. július 18. 3 Paksi Hírnök Vigyázó szemek a város határában A Dózsa György út elejét is kamera pásztázza Jelenleg négy térfigyelő kamera működik Pak­son, melyek számát to­vábbi nyolccal bővítené a város képviselő-testü­­lete. Erre tizenötmillió forintot különítettek el az idei költségvetésben. Gépkocsifeltörőt, átutazó bű­nözőt is azonosítottak már a térfigyelő kamerák segítségé­vel, meséli dr. Kuti István, Paks rendőrkapitánya. A ka­merák jelenleg a Kossuth utca főutcára nyíló végén, a Tán­csics utcánál, a lakótelepen az Építők útja elején, valamint a Tolnai út-Kölesdi utca ke­reszteződésénél pásztázzák a terepet. A monitorok a kapi­tányság ügyeleti helyiségében láthatóak. A felvételeket 72 óráig őrizhetik meg, kivéve ha bűncselekményt rögzíte­nek, a felvétel ezen részét ké­sőbb a bizonyítás során fel­használhatják. Az Mó-os megépülésével vál­tozni fog a bűnügyi struktúra, véli a kapitány. Az utazó bűnö­zők az autópályáról lekanyarod­va más irányból közelítik majd meg a települést, s gyorsabban elérik, majd el is hagyják azt. Székesfehérvári, budapesti, pé­csi lakásbetörőket is fogtak már a városban, akik azt remélték: hamaijában tovább is állnak a tett helyszínéről. Paksról elter­jedt, hogy jómódú város, csábí­tó lehet a bűnözők számára. Ezért lenne fontos, hogy min­den városba bevezető utat szem­mel tartsanak. - Legyen az a köztudatban: nem tudnak úgy bejönni Paksra, hogy a városban ne tudjanak róla - hangsúlyozza a kapitány. A nyolc új kamera annak az optikai kábelnek a nyomvona­lán helyezkedne el, amelyet az atomerőmű épített ki az Erzsé­bet szállóig, lehetővé téve az ingyenes kommunikációt és a gyors adatátvitelt az erre csat­lakozó városi intézmények között is. A tervek szerint a to­vábbi nyolc kamerával már minden városba vezető utat szemmel tartanának, sőt még a leendő, Gesztenyés utat Fe­hérvári úttal összekötő elkerü­lő utat, továbbá az ASE csar­nok környékét is. A tervek ké­szen állnak - egyvalami hát­ráltatja a kivitelezést. Ugyan az áramszolgáltató E.ON elő­zetesen hozzájárult, hogy a kamerák a villanyoszlopokon legyenek elhelyezve, ám idén új előírást léptettek életbe a cégnél, s e szerint - műszaki okokra hivatkozva - nem en­gedélyezik az eszközök telepí­tését. Pedig a kijelölt villany­­oszlopokon már ott az optikai kábel csatlakozása, s anyagi­lag nem mindegy, hogy másik tartóoszlopot kell ezért felállí­tani, s ahhoz áramforrást, va­lamint a csatlakozást biztosí­tani. A 15 millió forintot a ki­építésre, a kamerákra és a diszpécserközpontra szánták, ám ha változik a terv, az jelen­tősen megnövelheti a költsé­geket. Jelenleg is tárgyalnak az áramszolgáltatóval, tudtuk meg Hum Ferenctől, a polgár­­mesteri hivatal műszaki osz­tályvezetőjétől, hátha mégis sikerül megegyezni az elhe­lyezést illetően. Amennyiben kiépül a kame­rarendszer, a következő feladat ennek üzemeltetése. Ahhoz ugyanis, hogy hatékonyan mű­ködhessen, külön figyelőszol­gálat szükségeltetne, akik irá­nyítják is a kamerákat, s ki­használják azok műszaki adott­ságait, ha kell, ráközelítenek a gyanúsnak vélt eseményre, s azonnal reagálnak rá. Dávid Ildikó Referenssel az esélyegyenlőségért Az országos híradások naponta beszámolnak a halmozottan hátrá­nyos helyzetű és roma családokat érintő feszültségekről. A foglalkoz­tatást, segélyezést, oktatást érintő ellentétek egyre több településen jelennek meg. Paks el akarja kerülni, hogy ezek a konfliktusok a vá­rosban is kialakuljanak. A kormány oktatáspolitikája jogszabályi és pályázati eszközökkel szorgalmazza az integrációt, azt, hogy a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek ne elkülönült intézményben, hanem a többi diákkal egy osztályban ta­nuljanak. Ennek egyértelmű jele, hogy egyre ke­vesebb gyerek kap az óvodából olyan minősítést, hogy gyógypedagógiai isko­lába javasolják. Ezt mutatja az is, hogy városunkban alig sikerült megtölteni a Gazdag Erzsi Általános Iskola leendő első osztályát tanulókkal. Ennek az le­het a következménye, hogy az osztá­lyokban a kiemelt figyelmet igénylő gyerekek száma emelkedni fog; a peda­gógusok és a szülők között pedig fe­szültség alakulhat ki, annak következté­ben, ha a gyerekek lemaradnak a tanu­lásban, mert nem tudnak az osztály többségével lépést tartani. Ilyen, az országban több helyen tapasztal­ható helyzetnek a megelőzésére hozta létre Paks önkormányzata az esélyegyenlőségi referens státust. A referens feladatai közé tartozik többek között a települési esély­egyenlőségi program megvalósításában va­ló aktív részvétel. A halmozottan hátrányos helyzetű és roma tanulók nyilvántartása, ál­talános iskolai életének nyomon követése, felzárkóztatása, valamint kapcsolattartás a roma tanulók szüleivel, problémakezelés a tanulók, szülők és az intézmény között. Az esélyegyenlőségi referens az őszi tan­­évnyitáskor kezdi meg munkáját. Horváth Margit

Next

/
Thumbnails
Contents