Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)
2008-07-04 / 13. szám
Paksi Hírnök 16 2008. július 4. Itt a szezon - hol a parlagfű? A kismama klubokban is szó van a parlagfűről, a védőnők felhívják a figyelmet, hogy az anyatejjel táplált babák kisebb százalékban lesznek allergiásak, mondta el Molnárné Haholt Zsuzsanna területi vezető védőnő. Az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány már több programot életre hívott. Az évek óta működő lakossági virágosítási verseny egyik nem titkolt célja a gyomnövény visszaszorítása, és nem feledkezhetünk meg a családi parlagfűgyűjtési akcióról sem, amely verseny is egyben. Az ismeretterjesztésben jelentős szerepe van az iskolásoknak szóló vetélkedőknek. Az alapítvány programpalettája idén a virágos matrica akcióval bővült, amelynek lényege, hogy a virágos, rendezett, tiszta kertek tulajdonosait virágos matricával jutalmazták. Az akció keretében a szervezet munkatársai és segítőik nem csak a kerteket mérték fel, hanem a parlagfűvel fertőzött területeket is, tájékoztatott Sáhi Manuéla az alapítvány ügyvezetője. A szakemberek bíznak abban, hogy a kitartó munka meghozza gyümölcsét, és sikerül visszaszorítani az oly sok ember életét megkeserítő parlagfüvet. Kohl Gyöngyi Aki nem allergiás a parlagfű pollenjére, talán el sem tudja képzelni, mennyire meg tudja keseríteni az ember életét ez a növény, mely júliusban növekszik a legintenzívebben. A parlagfű irtása minden földtulajdonosnak, használónak törvényi kötelezettsége, elmulasztása bírságot von maga után. Június 30. - ez volt az a határidő, ameddig a parlagfű még büntetlenül viríthatott a földeken. Ezt követően a hatóság > kényszerkaszálást rendelhet ° el, melynek költsége a föld J használóját, tulajdonosát tér- j heli, e mellett a bírság húsz- | ezertől ötmillió forintig tér- ° jedhet. Júliustól a védekezések ellenőrzését, a fertőzött területek felmérését a körzeti földhivatalok mezőgazdászai végzik. Dr. Farkas Róbert, a paksi földhivatal vezetője úgy tájékoztatott, hogy az elkövetkező időszakban heti rendszerességgel tartanak határszemlét a külterületeken, illetve figyelemmel kísérik a lakossági bejelentéseket. A parlagfű elleni küzdelem jegyében országos és helyi szinten egyaránt működnek különböző programok. A paksi kistérségből nyolc település csatlakozott az idei országos parlagfűmentes ház akcióhoz. Ennek keretében önkéntesek járják az érintett településeket, és amelyik ház udvarát parlagfűmentesnek találják, annak lakója matricát kap, ha pedig parlagfűvel fertőzött területre bukkannak, értesítik az önkormányzatot. A programot a paksi kistérségben az ANTSZ koordinálja, de emellett más programok megvalósításán is dolgoznak. Néhány településen például olyan tanácsadót kívánnak működtetni, amelyek elsődleges feladata az ismeretterjesztés, illetve a parlagfűvel fertőzött területek felfedezése szintén önkéntesek segítségével. Tüsszögés, orrfolyás, könynyező szem - az allergia tulajdonképpen az immunrendszer tévedése. A környezet ártalmatlan anyagaira (pl. virágpor) a szervezet úgy reagál, mintha veszélyesek lennének, és ellenanyagok termelését indítja be ellenük. Az allergiás hajlam öröklődik. A genetikai örökség és a környezet együttes hatása alakítja ki később az allergiás betegséget. Szezonális allergiát kora tavasszal a virágzó fák pollenjei, tavasz végén, nyár elején a pázsitfűfélék, a nyáriőszi időszakban pedig többek között a parlagfű, üröm és a különböző gombaspórák okoznak. Az éppen aktuális pollenjelentéseket megtalálhatják a www.antsz.hu oldalon. Országosan megfigyelhető, hogy a parlagfűmentesítő programok működése óta csökkenő tendenciát mutatnak azok a napok, amikor magas a pollenkoncentráció. Pollencsapda hozzánk legközelebb Szekszárdon van, ezzel tudják mérni a pollenkoncentráció mértékét. A parlagfű Magyarországon nem őshonos gyomnövény, az 1920-as években jelent meg déli területeinken. Először 1950-ben vizsgálták a gyomok előfordulását Magyarországon, ekkor a parlagfű „csak” a 21. helyen állt a gyakoriság és a területi eloszlás vonatkozásában, mára a legelterjedtebb egészségkárosodást okozó gyomnövény. Egy közepes növény átlagban 4000 csíraképes magot érlel. A művelési cél nélküli talajbolygatás csak elősegíti a parlagfű szaporodását, ugyanis a mélyebb rétegekbe lekerült magok akár 30-40 évig is csíraképesek maradnak, és ha egy újabb talajmozgatás a felszín közelébe hozza őket, növekedésnek indulnak. Paks és környéke a közepesen fertőzött területek közé tartozik, évről-évre csökkenő tendenciát tapasztalnak. Belterületen már nem jellemző a fertőzöttség, a külterületeken még van tennivaló.-kgy-
