Paksi Hírnök, 2008 (17. évfolyam, 1-24. szám)

2008-07-04 / 13. szám

Fotó: Paksi Hírnök archí\ Paksi Hírnök 8 2008. július 4. Hegyháti József: Hátradőlni nincs Tíz év történelmi távlatban nem nagy idő, pláne nem radioaktív hulladékok tárolásának esetében - ám egy cég életében meghatározó. Ilyenkor megáll az ember és leltárt készít, ahogy tették a Radioak­tív Hulladékokat Kezelő Kit. dolgozói is, akik számba vették az elmúlt évtized történéseit, s egy ünnepi tanácskozás keretében emlékeztek meg cé­gük fennállásának tízéves évfordulójáról. Mérleget a cég ügyvezető igazgatójával, dr. Hegyháti József­fel vontunk. Mi az azonos a Püspök­szilágyiban lévő, illetve a Bátaapátiban épülő radioak­tív hulladéktároló között? Mindegyik kis és közepes ak­tivitású hulladék befogadásá­ra készült, illetve készül. Mi a különbség a kettő között? Az előbbiről jóval keveseb­bet hallunk, míg a Tolna me­gyei beruházást lényegesen nagyobb lakossági, politikai figyelem kíséri. Ennek oka Hegyháti József szerint a mintegy 30 évnyi különbség­ben rejlik (lásd Egy kis törté­nelem című írásunkat). A püspökszilágyi telephely még egészen más engedélye­zési eljáráson esett át, mint évtizedekkel később a bátaapáti, s harminc éve még nem volt annyi megélhetési zöld mozgalmár sem, mint mostanság, világít rá az ügy­vezető. Bár akadnak akik előszere­tettel „atomtemetőnek” titu­lálják a bátaapáti beruházást, mégis itt folyik ma Magyar­­ország egyik legnagyobb kör­nyezetvédelmi beruházása, hiszen tudomásul kell venni: ha atomerőmű van, akkor hulladék is van, amit megfe­lelő körülmények között el kell helyezni. A döntéshozók tanultak Óbányából, ahol an­nak idején lakossági tiltako­zás söpörte el a kutatásokat. Akadt politikus, akinek ez felemelkedést, míg a tároló­nak bukást hozott. Évekkel később már a kutatásba is csak ott kezdtek bele, ahol ezt a lakosság megengedte, a lé­tesítést megelőzően pedig is­mét kikérték véleményüket - és Bátaapáti (sors)döntő többséggel igent mondott a beruházásra. Valószínűleg nem bánták meg, hiszen idén már több mint tízezer látogató fordult meg a Nemzeti Radioaktív Hulladéktároló telephelyén, ami magával hozta a falu fej­lődését is. 2010-ig Bátaa­pátiban is megépül a paksihoz hasonló tájékoztató és látoga­tóközpont, ami további érdek­lődőket hozhat. Ugyan az első kis és köze­pes aktivitású hulladékot tar­talmazó hordók rövidesen megérkeznek Bátaapátiba, hátradőlni nincs idő, a nagy aktivitású hulladékok eseté­ben sok még a tennivaló. Bár a Mecsek nyugati részén folyó kutatások elfogadottak az ot­tani lakosság körében, ám sok még a „tétova” ember, jellem­zi a Boda térségében rájuk vá­ró kommunikációs feladatokat az ügyvezető. Jelenleg a prog­ram egy föld alatti kutatólabo­ratórium helyszínének kijelö­lésére irányul. A kiégett üzemanyagok az atomerőmű területén található átmeneti tárolóban várják sor­suk végleges rendezését - 50 évük van erre. Magyarorszá­gon még nincs döntés a tekin­tetben, hogy a kiégett üzem­anyagokat újrahasznosítják vagy végleges tárolóba helye­zik a pihentetést követően. A világon jelenleg nem üzemel végleges nagy aktivitású táro­ló. Ugyan technikailag meg­oldható lenne, ám mindenki kivár, hiszen nincs is annyi nagy aktivitású hulladék, amely halaszthatatlanná tenné a végleges döntést. Ezzel kapcsolatban Hegyháti József egy Teller Edével foly­tatott beszélgetést elevenít fel. A tudós meggyőződése az volt, hogy a kiégett fűtőele­meket egy kisebb erőműben (pl. fűtőerőműben) újrahasz­nosíthatnák. Hogy melyik utat választják, a jövő kérdése, mindenesetre az ezzel kapcso­latos stratégia kidolgozása az RHK Kft. feladata. Dávid Ildikó Az RHK Kft. jubileumi ünnepségén díjazta azokat az újság­írókat, akik folyamatosan közreműködtek munkájuk nyilvá­nossá tételében, és segítették a lakosság tájékoztatását. Több országos médium képviselője mellett ez alkalomból lapunk munkatársa, Vida Tünde is elismerésben részesült. Tudta-e, hogy...? Ha azt mondjuk, kis és kö­zepes aktivitású radioaktív hulladék, mindenki a paksi erőműben keletkező hulla­dékra (szennyezett ruhák­ra, eszközökre) gondol. Pe­dig jó néhány, elsőre meg­lepőnek tűnő területen al­kalmaznak sugárforráso­kat. Tudták például, hogy a mezőgazdaságban a burgo­nya kicsírázását akadályoz­zák meg ily módon? Az élelmiszeriparban sugár­zással sterilizálják a nyers zöldségeket, gyümölcsö­ket, húst, így pusztítván el az abban lévő baktériumo­kat. Az Indiából érkező fe­ketebors csak ennek hatá­sára válik fogyaszthatóvá a benne tenyésző bacilusok miatt. Az iparban hegeszté­si varratokat, öntvények belső szerkezetét, az adott munkadarab minőségét vizsgálják sugárforrások segítségével, az orvosi mű­szereket és eszközöket pe­dig szintén ily módon fer­tőtlenítik a gyártás során. Mielőtt valaki a fentiek olvastán rögtön lemondana a krumpliról s egyéb zöld­ségekről nem árt tudni: az itt leírt zárt sugárforrás nem teszi radioaktívvá a sugárzást elnyelő anyagot. Az RHK Kft. egyébként közel kétszáz céggel áll szerződésben, melyeknek a fentebb leírt területeken keletkező radioaktív hulla­dékait elszállítják, kezelik és tárolják a püspökszilá­gyi telephelyen.-dávid-

Next

/
Thumbnails
Contents