Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-03-09 / 5. szám
HIRDETÉS - MOZAIK 13 MBT: Amivel Ön biztosan jól jár A hír, hogy cipőbolt nyílt a Duna Hotel földszintjén, mondhatnánk hírlapi kacsa. De, hát nem zörög a haraszt... A Duna Hotelben valóban lehet lábbeliket vásárolni. Az itt kínált MBT ugyanis annak ellenére, hogy első ránézésre úgy tűnik, nem cipő, hanem egy sportgyógyászati segédeszköz. Hatékonysága a helyes használaton múlik. Az MBT egy új megoldásrendszer egyes civilizációs betegségek, mint például a lúdtalp, az izületi problémák, a derékfájás, a narancsbőr vagy az elhízás kezelésében, és egy lehetőség a fentiek megelőzésére. Akinek fáj a dereka, a térde, a bokája, a háta, a nyaka, ízületei, izmai, nem jó a testtartása, elégedetlen az alakjával, lúdtalpa van, nem él egészséges életet, az MBT jelentheti megoldást. Ez a lábbeli egy instabil sporteszköz, ami egésznapos viselet során megóvja a szervezetet minden olyan káros hatástól, amit az egyenes talajok okozhatnak. Az MBT gyógytornász, személyi edző és masszőr egy személyben! Éppen ezért maga a vásárlás is eltér a megszokottól. Az első lépés egy komputeres talpvizsgálat, a következő a helyes méret, majd a vevőnek tetsző modell kiválasztása. Ezek után következik a helyes járás elsajátítása szakértő segítségével. Végül a legfontosabb, aki MBT-t vesz, nem cipőt vásárol, hanem az egészségébe fektet be. A Paksi MBT Pont a Duna Hotelben hétfőtől-péntekig 10- től 18 óráig, szombaton 9-től 13 óráig tart nyitva. A talpvizsgálatot gyógytornász végzi. Márciustól ugyanitt gerinctorna és MBT walking indul. Telefon: 20/523-8003 Az MBT sportgyógyászati eszköz, mely instabil talpszerkezete révén, az izomzat reflexes megfeszülésével óvja a szervezetet minden olyan káros hatástól, amit a sima, kemény talaj okozhat. A mesterségesen kialakított talajt egyenetlenné változtatja, visszaadva ezzel a munkát minden izomcsoportnak. Egy izületkímélő járástechnika és segédeszköze a bárhol viselhető MBT lábbeli. Az MBT-ben a testtartás egyenes lesz, a gerinc és az ízületek tehermentesítődnek, a láb- és törzslzomzat erősödik. Viselése elősegíti a feszes, görcsös izomzat ellazulását, csökkentve így a merevségből, az egyoldalú terhelésből eredő fájdalmat. Mindezen hatásai mellett javítja az egész test vérkeringését és ezzel a szövetek anyagcseréjét. (X) Kész katasztrófa! Tömegrendezvények A téma az utcán hever... Megesik, hogy szó szerint. Nos, ezt szeretném megeló'zni, azzal, hogy így március idusához közeledve a tömegrendezvények veszélyeiről írok. A Föld népességnövekedése, a könynyebbé váló közlekedés miatt egyre többen látogatják a különböző rendezvényeket, kis hazánkban nem mellesleg a kiélezett belpolitikai helyzet okán is. Tömegrendezvény egy sportmérkőzés, tüntetés, de említést érdemel a bevásárlóközpontban összegyűlt tömeg is. A csoportos emberi magatartás egyik legkatasztrofálisabb megjelenési formája a pánik, a tömeges, fejvesztett menekülés. Ezt a viselkedést gyakran életet veszélyeztető szituációk váltják ki, például tűzeset egy zsúfolt épületben, természeti katasztrófák, esetleg rohamrendőrök megjelenése... Hogyan alakul ki a pánik? Az emberi agy a veszély elkerülése érdekében automatikusan próbál védekezni. Blokkolja a gondolkodást, „vészhelyzet” üzemmódra kapcsol, és csak az ösztönök működnek: „pánik van, tehát menekülni kell”. (Éppen úgy, mint az állatoknál. Az állatvilágban is az nyer és az éli túl, aki gondolkodás nélkül azonnal reagál.) Amikor a tömeg felismeri, hogy életveszélyes helyzet alakult ki, mindenki gondolkodás nélkül a legegyszerűbb megoldást választja: azt csinálja, amit a többiek. Meggyorsítják lépteiket, melynek következtében egyre közelebb kerülnek egymáshoz, és megkezdődik a lökdösődés, a kijáratoknál dugulások és tömörülések keletkeznek. Az összepréselődött emberek tömege hatalmas erőt fejt ki, mely képes meghajlítani acélból készült terelőket, kerítéseket, vagy ledönteni az útjukba kerülő falakat. A katasztrófahelyzetben kialakult „csordamagatartás” nehezen számolható fel, ezért lehetőség szerint a megelőzésre kell törekedni. Mindenek előtt szükség van egy olyan emberre, aki tekintélyével és határozottságával megelőzheti a pánik kialakulását, illetve megállíthatja annak terjedését. (Kár, hogy vezető politikusaink nem olvassák a Paksi Hírnököt!) Elsőrendű fontosságot élvez még az emberek kellő tájékoztatása, a rend és fegyelem fenntartása. Mit tegyünk, ha a pánik már kialakult? Egy régi bölcsesség, „a lassan járj, tovább érsz” gyakorlati alkalmazása tűnik a legészszerűbb és legegyszerűbb megoldásnak: haladjunk normális léptekkel, így könnyebben kászálódunk ki a tömegből vagy jutunk el a kijáratig, mintha rohannánk. Maradjunk nyugodtak, higgadtak! Vigyázzunk társainkra! Ha sérült embert látunk, vigyük védett helyre! Nyugtassuk meg, öntsünk belé erőt! Minél hamarabb értesítsük a mentőket. Nem tudom, hogy önök hogy vannak vele, én mindezek ismeretében sem lettem nyugodtabb... Hahn Szilvia
