Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-03-09 / 5. szám
VÁROS 3 Kötvénykibocsátást tervez a város A paksi önkormányzat 2,1 milliárd forint értékű kötvény kibocsátását tervezi Erre - mint Hajdú János tájékoztatott - azért van szükség, mert saját forrás hiányában lemaradna a város az uniós pályázatokról, nem jutna pénz a projektek tervezésére, öneró're. Az idegen forrás bevonására lehetőséget jelenthet a hitelfelvétel, illetve a kötvénykibocsátás. A képviselők többsége az utóbbit támogatja. A képviselő-testület minden tagja meghívást kapott a pénzügyi bizottság testületi ülést megelőző tanácskozására, hogy tájékozódhasson a kötvény kibocsátásról. A képviselők a budapesti Priv- Invest Kft. ügyvezetője jóvoltából ismerkedhettek meg a „várospapír” előnyeivel és hátrányaival. Csapó Ágnes úgy tájékoztatott, hogy általában a nagyobb városok -úgy mint Debrecen és Hódmezővásárhely - élnek ezzel a lehetőséggel A kötvény kamatjellegű terhei, mint mondta, hasonlóak az önkormányzatok számára elérhető fejlesztési hitelekével. Az előbbi előnye a rugalmasság, hátránya, hogy kevésbé nyomon követhető. Hajdú Jánostól megtudtuk, tervezésre, pályázatok önrészének biztosítására szeretnék fordítani a pénzt. - Sem Paks, sem más település nem engedheti meg magának, hogy a 2007-2013 között érkező uniós forrásokról lemondjon a saját erő hiánya miatt - fogalmazott. A város a 2,1 milliárd forintot négy év alatt szeretné „lehívni”, és tizenöt év alatt törleszteni. Ez a polgármester szerint évente hozzávetőlegesen 150 millió forint kiadást jelent. Hajdú János indoklása szerint azért kötvény és nem hitel, mert utóbbi közbeszerzés-köteles, ami lassítja az ügyintézést. A kötvény rugalmasabb, amire szükség is van, hiszen Paks 22 projekttel szeretne pályázni, s ily módon nem lesz szükség arra, hogy egyenként intézzék, pályáztassák a hitelt. Az önkormányzati kötvény esetében a zárt kibocsátás gyakorlata honosodott meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kötvénykibocsátást elnyerő pénzintézet, illetve annak szakosított intézményei jegyzik le az önkormányzat kötvényeit. Miután ez a forrásbevonási mód egyelőre nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá, az ajánlatok bekérésének és bírálatának folyamata összehasonlíthatatlanul egyszerűbb és gyorsabb a közbeszerzési eljárás lefolytatásánál. A pénz egy összegben rendelkezésre áll, kvázi szabadon elkölthető, az igénybevételéhez a beruházási hiteleknél megszokott lehívási procedúra nem jelentkezik. Létrejön egy ún. forrás-felhasználási szerződés, amely rögzíti az „elköltés” várható időpontjait és összegeit, azonban ennek módosítása a szokásos előzetes egyeztetésen túl nem jár további ügyintézéssel. Szabadon visszaváltható, azaz bár visszavásárlására szintén készül egy visszaváltási ütemterv, azonban ennek módosítása, kvázi előtörlesztése vagy későbbi időpontban történő visszaváltása jóval egyszerűbben kezelhető, mint a beruházási hitelek átütemezése. A szakértő rámutatott: amiatt, hogy egy összegben, több évre előre tervezett fejlesztések forrása válik tulajdonképpen idő előtt elérhetővé, igen komoly önkorlátozásra és körültekintő költségvetés-kezelésre van szükség, függetlenül attól, hogy az ún. forrás-felhasználási szerződés rögzíti a felhasználás céljait és időpontjait, valamint rögzítik a visszaváltás tervezett ütemét is. A 2,1 milliárd Ft összegben kibocsátott kötvény után az első négy évben kamatkiadás jelentkezik, amely a költségvetést - 162,0 HUF/CHF árfolyamon kalkulálva - 2007-ben 47 millió Ft-tal, a következő három évben 70,4 millió Ft terheli. Ténylegesen azonban a 258 millió Ft összegű kamatkiadás „kitermelhető” az alapfeltevések 10. és 11. pontjában jelzett forint befektetésen realizált kamatbevételből, valamint a forint-deviza átváltásból képződő árfolyamnyereségből. A számítások alapján a forintbefektetésen várható hozadék 163,0 millió Ft. A fennmaradó 95,5 millió Ft-ot az árfolyamváltozás adta lehetőségből kell „kigazdálkodni.” Devizában felvett források esetében igen nagy jelentőséggel bírnak az átváltási árfolyamok, különös tekintettel a deviza forintra konvertálásánál alkalmazott árfolyam. A gyenge forint előny a forintra váltás esetén. Jelenlegi erős forinton történő átváltás megnöveli az árfolyamkockázat hatását. Könnyen belátható, hogy amennyiben a számításoknál figyelembe vett 162,0 HUF/CHF árfolyamnál kedvezőtlenebb a kötvény visszaváltásainak, illetve a kamatfizetéseknek az időpontjában az árfolyam, ez csökkenti a HUF és a CHF nominális kamatszintje közötti különbségből adódó „megtakarítást”, vagy akár többletkiadást is eredményezhet. Az árfolyam napi szintű ingadozása csak „pszichésen” terheli a költségvetést, tényleges hatása csak abban a pillanatban jelent valós megtakarítást vagy többletkiadást, amikor az átváltás megtörténik. Miután a futamidő alatt bevezetésre kerül az euró, szükséges egy kicsit megvizsgálni az EUR és a CHF viszonyát. Az elemzői várakozások szerint a CHF és az EUR közötti éves 1,5%-os kamatszint-különbözet hosszú távon fennmarad, amely azt jelenti, hogy pl. öt év alatt 7,5%-kal kevesebb kamat keiül megfizetésre CHF-ben kibocsátott kötvény esetén. Csapó Ágnes szerint a kötvénykibocsátás, illetve a visszaváltás rugalmassága lehetőséget ad a fenti kockázatok kezelésére, a kedvezőbb árfolyam „kivárására”. VicLa Tünde Fotó: Vida Tünde
