Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-03-09 / 5. szám

VÁROS 3 Kötvénykibocsátást tervez a város A paksi önkormányzat 2,1 milliárd forint értékű köt­vény kibocsátását tervezi Erre - mint Hajdú János tájé­koztatott - azért van szükség, mert saját forrás hiányá­ban lemaradna a város az uniós pályázatokról, nem jut­na pénz a projektek tervezésére, öneró're. Az idegen for­rás bevonására lehetőséget jelenthet a hitelfelvétel, il­letve a kötvénykibocsátás. A képviselők többsége az utóbbit támogatja. A képviselő-testület minden tagja meghívást kapott a pénzügyi bizottság testületi ülést megelőző tanácskozá­sára, hogy tájékozódhasson a kötvény kibocsátásról. A képviselők a budapesti Priv- Invest Kft. ügyvezetője jó­voltából ismerkedhettek meg a „várospapír” előnyei­vel és hátrányaival. Csapó Ágnes úgy tájékoztatott, hogy általában a nagyobb városok -úgy mint Debrecen és Hódmezővásárhely - él­nek ezzel a lehetőséggel A kötvény kamatjellegű terhei, mint mondta, hasonlóak az önkormányzatok számára el­érhető fejlesztési hiteleké­vel. Az előbbi előnye a rugal­masság, hátránya, hogy ke­vésbé nyomon követhető. Hajdú Jánostól megtudtuk, tervezésre, pályázatok önré­szének biztosítására szeret­nék fordítani a pénzt. - Sem Paks, sem más település nem engedheti meg magának, hogy a 2007-2013 között ér­kező uniós forrásokról le­mondjon a saját erő hiánya miatt - fogalmazott. A város a 2,1 milliárd forintot négy év alatt szeretné „lehívni”, és ti­zenöt év alatt törleszteni. Ez a polgármester szerint évente hozzávetőlegesen 150 millió forint kiadást jelent. Hajdú János indoklása szerint azért kötvény és nem hitel, mert utóbbi közbeszerzés-köteles, ami lassítja az ügyintézést. A kötvény rugalmasabb, amire szükség is van, hiszen Paks 22 projekttel szeretne pályázni, s ily módon nem lesz szükség arra, hogy egyenként intéz­zék, pályáztassák a hitelt. Az önkormányzati kötvény esetében a zárt kibocsátás gyakorlata honosodott meg. Ez a gyakorlatban azt jelen­ti, hogy a kötvénykibocsá­tást elnyerő pénzintézet, il­letve annak szakosított in­tézményei jegyzik le az ön­­kormányzat kötvényeit. Miután ez a forrásbevonási mód egyelőre nem tartozik a közbeszerzés hatálya alá, az ajánlatok bekérésének és bí­rálatának folyamata össze­hasonlíthatatlanul egysze­rűbb és gyorsabb a közbe­szerzési eljárás lefolytatásá­nál. A pénz egy összegben rendelkezésre áll, kvázi sza­badon elkölthető, az igény­­bevételéhez a beruházási hi­teleknél megszokott lehívási procedúra nem jelentkezik. Létrejön egy ún. forrás-fel­használási szerződés, amely rögzíti az „elköltés” várható időpontjait és összegeit, azonban ennek módosítása a szokásos előzetes egyezteté­sen túl nem jár további ügy­intézéssel. Szabadon vissza­váltható, azaz bár visszavá­sárlására szintén készül egy visszaváltási ütemterv, azon­ban ennek módosítása, kvázi előtörlesztése vagy későbbi időpontban történő vissza­váltása jóval egyszerűbben kezelhető, mint a beruházási hitelek átütemezése. A szak­értő rámutatott: amiatt, hogy egy összegben, több évre előre tervezett fejlesz­tések forrása válik tulajdon­képpen idő előtt elérhetővé, igen komoly önkorlátozásra és körültekintő költségve­tés-kezelésre van szükség, függetlenül attól, hogy az ún. forrás-felhasználási szerző­dés rögzíti a felhasználás cél­jait és időpontjait, valamint rögzítik a visszaváltás terve­zett ütemét is. A 2,1 milliárd Ft összegben kibocsátott kötvény után az első négy évben kamatki­adás jelentkezik, amely a költségvetést - 162,0 HUF/CHF árfolyamon kalkulálva - 2007-ben 47 millió Ft-tal, a következő há­rom évben 70,4 millió Ft terheli. Ténylegesen azonban a 258 millió Ft ös­szegű kamatkiadás „kitermelhető” az alap­­feltevések 10. és 11. pontjában jelzett forint befektetésen realizált kamatbevételből, va­lamint a forint-deviza átváltásból képződő árfolyamnyereségből. A számítások alapján a forintbefektetésen várható hozadék 163,0 millió Ft. A fennmaradó 95,5 millió Ft-ot az árfolyamváltozás adta lehetőségből kell „ki­gazdálkodni.” Devizában felvett források esetében igen nagy jelentőséggel bírnak az átváltási árfo­lyamok, különös tekintettel a deviza forint­ra konvertálásánál alkalmazott árfolyam. A gyenge forint előny a forintra váltás ese­tén. Jelenlegi erős forinton történő átváltás megnöveli az árfolyamkockázat hatását. Könnyen belátható, hogy amennyiben a számításoknál figyelembe vett 162,0 HUF/CHF árfolyamnál kedvezőtlenebb a kötvény visszaváltásainak, illetve a kamat­fizetéseknek az időpontjában az árfolyam, ez csökkenti a HUF és a CHF nominális kamatszintje közötti különbségből adódó „megtakarítást”, vagy akár többletkiadást is eredményezhet. Az árfolyam napi szintű ingadozása csak „pszichésen” terheli a költségvetést, tényle­ges hatása csak abban a pillanatban jelent valós megtakarítást vagy többletkiadást, amikor az átváltás megtörténik. Miután a futamidő alatt bevezetésre kerül az euró, szükséges egy kicsit megvizsgálni az EUR és a CHF viszonyát. Az elemzői vá­rakozások szerint a CHF és az EUR közötti éves 1,5%-os kamatszint-különbözet hosszú távon fennmarad, amely azt jelenti, hogy pl. öt év alatt 7,5%-kal kevesebb kamat keiül megfizetésre CHF-ben kibocsátott kötvény esetén. Csapó Ágnes szerint a kötvénykibo­csátás, illetve a visszaváltás rugalmassága lehetőséget ad a fenti kockázatok kezelésé­re, a kedvezőbb árfolyam „kivárására”. VicLa Tünde Fotó: Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents