Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-02-09 / 3. szám

10 VELÜNK TÖRTÉNT Cserkészhétvége A cserkészet több mint jó buli. Bár lehet, hogy sok fiatalt eleinte a ka­landok csábítanak. Aztán, amikor már a csapathoz tartoznak, maguk is érzik, ez egy életforma, egy hit­vallás. - A legfontosabb, hogy jelle­­mesek legyünk - összegezte Halmai Judit. A tizenhat esztendős, szek­szárdi diáklány az egyike azoknak, akik minden bizonnyal ott lesznek az idei cserkész világtalálkozón. 0 és társai - több mint nyolcvanan - egy hétvégén Pakson készültek erre az eseményre, mely idén különlege­sebb az eddigieknél, ugyanis a cser­kész világszövetség idén száz éves. A találkozó, azaz dzsembori július végén lesz London közelében. Negyvenezer embert várnak a világ különböző tájairól. Magyarországot egy körülbelül hatszáz fős csapat képviseli. Hogy ki kerülhet be, azt a jelentkezések után egy válogatón döntötték el. Ezzel persze nincs vé­ge a dolognak, egy éven át készül­nek a fiatalok, hogy méltóképpen képviseljék hazájukat, s a költségek fedezéséhez szükséges pénzt is ne­kik kell előteremteniük. Öt hétvé­gén, különböző helyszíneken vesz­nek részt a felkészítőkön. Szituációs gyakorlatokat végeznek, természe­tesen idegen nyelven, hogy megér­tessék magukat. Ismerkednek más nemzetek szokásaival, az egyes val­lásokkal, készülve arra, hogy külön­böző nemzetek fiataljaival találkoz­zanak. Ezt - mármint a külföldi cserkészekkel való találkozást - tartják többnyire a legvonzóbbnak a fiatalok. De nem csak erre készül­nek, hanem arra is, hogy bemutas­sák hazájukat. A dél-dunántúli és közép-dunántú­li rajok Mohács és Pécs után egy hétvégére Pakson, a Balogh Antal Katolikus Iskolában vertek tanyát. Nem véletlenül, hiszen itt működik a város egyetlen cserkészcsapata, a 104. sz. Bethlen Gábor cserkészcsa­pat Nyisztor Ákos vezetésével. A csapat parancsnoka elmondta, Paksról heten szeretnének utazni. Hogy összegyűljön az ehhez szüksé­ges pénz, az egész csapat összefog. Kivették részüket a mostani prog­ramból is. -tV­Zenés-táncos disznótor Hogy az EU-s csatlakozásnak, vagy más egyébnek köszönhető-e, nem tudom, de az igazi, jó hangulatú disznóvágások ide­je leáldozóban van. Hogy egyébként ki­nek mi jut eszébe a disznóvágásról, a jó hangulat avagy a hajnal hasadtától késő estig tartó futkosás, háromnapi előké­szület, ugyanannyi utómunka, nem tu­dom. Aki a gyapai hagyományőrző disz­nóölés vendége volt, annak minden bi­zonnyal az előbbi. Az ötlet, hogy népze­nével, tánccal fűszerezett disznótort ké­ne szervezni, Kun Szilárd fejéből pat­tant ki. Nem volt ez minden előzmények nélküli, Szilárd, aki egyébként testneve­lő tanár, edző, már ismert a népzenei programokat kedvelők körében. Most az eddigi tánctanulós, éneklős összejö­veteleket megspékelte egy egész napos eszem-iszommal. Helyszínül a gyapai közösségi helyként szolgáló Gyafix ét­termet választotta, merthogy itt talált kedvező fogadtatásra, támogatásra. Fel­hívására majd’ százan sereglettek össze, néhányuk reggeltől-estig serénykedett, mások muzikális és kulináris élvezetek­kel töltötték napjukat. A tor résztvevői nem társultak a kelő naphoz, már nyolc óra is elmúlt, amikor Hatala Ferenc böl­­lér szakszerű mozdulatai és vagy féltu­catnyi vállalkozó kedvű, keménykötésű férfiú segédlete nyomán utoljára visított fel a disznó. Termetes jószágot válasz­tottak, csoda, hogy a rémfa bírta, vagy hárommázsányit nyomott a malac. Mie­lőtt azonban a rémfára, teknőre, fazékba került volna, hagyományosan szalmával perzselték meg. A hangulatról a pattogó tűz, havas táj, ínycsiklandó forralt bor, jóféle házi pálinka és az addigra megér­kezett Mandorla együttes gondosko­dott. Arról pedig, hogy a disznótoros el­készültéig se éhezzen a vendégsereg, az asszonyok: lángost, fánkot sütöttek. Amíg a böllér, a szakácsnők a konyhá­ban tettek-vettek, a vendégek a Man­dorla zenekar muzsikájára Csúri Ákos­tól tanultak táncolni, Kun Szilárdtól há­zi kenyeret sütni, a zenekar tagjaitól énekelni. Az asztalok közben rendről­­rendre megteltek, egyszer sült máj, másszor csülökpörkölt, húsleves, toros­káposzta került rá. Az esti táncház talán visszafogottabb, volt, mint a szervezők megálmodták, de nem csoda, ha a ven­dégeknek az egész napos terülj-terülj asztalkám és mulatozás után már nem volt kedvük hajnalig ropni. Kun Szilárd legközelebb március 15-én áll elő egy újabb programmal. Itt megint a népzenéé lesz a főszerep. A Kisnádasban tartanak koncertet három zenekar közreműködésével. A buli - mint Szilárd elmondta - bátyus jellegű lesz, mindenki hozzájárul valamiféle fi­nomsággal. Vida Tünde Fotók: Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents