Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-08-24 / 16. szám

10 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Márkus Dezső Főzőverseny Régi vágya a Sárgödör téri Présháztulajdonosok Egye­sületének egy siller fesztivál. Az idei szüreti napon megte­szik az első', vagy ahogyan Kovács Mihály elnökségi tag fogalmaz, nulladik lépést. - Nem mondtunk le a fesztivál szervezéséről, de még nem érkezett el az idő, az egy tá­volabbi cél - mondja. Most egy főzőversenyt hirdetnek, ahol olyan ételeket kell majd készíteni, melyek jól illenek a siller borhoz. Lehet ez kakaspörkölt, harcsa, vagy bármi, a nevezők fantáziájára van bízva. A zsűri élén Ko­vács János Venesz-díjas mes­terszakács áll majd. A főző­verseny a paksi szüret nap­ján, szeptember 15-én lesz, nevezni 8-tól 9 óráig a hely­színen lehet. A tervek szerint siller borkóstolót is tartanak, ahol majd a közönségszava­zat dönt a helyezések sorsá­ról. A nevezőknek több pa­lackkal kell vinniük, hogy az érdeklődőknek legyen lehe­tősége a kóstolásra, szavazás­ra. A versenyre nem csak paksi gazdák nevezhetnek. A neves jogász, jogelméleti szakíró nevét, munkásságát minden fontos életrajzi lexi­kon ismerteti, és akiről egy méltatója azt is fontosnak tar­totta megjegyezni, hogy a fe­minizmus és a női egyenjogú­sítás egyik előharcosa volt. Márkus Dezső Pakson szü­letett 1862. október 15-én. Doktori oklevelét 1885-ben a budapesti egyetem jogtudo­mányi karán szerezte meg, majd 1886-ban ügyvédi vizs­gát tett. Jogi pályája kezde­tén ügyvédként dolgozott, jó hírű irodát működtetett. Te­kintélyes szereplője volt a ko­rabeli jogász-közéletnek is. Tagja volt az Ügyvédvizsgáló Bizottságnak és titkára a Bu­dapesti Ügyvédi Körnek. Ezek az egyesületek akkori­ban azt a tevékenységet foly­tatták, amit ma az ügyvédi kamarák látnak el. 1894-ben kapta meg kineve­zését törvényszéki bírói rang­ban az igazságügyi miniszté­rium törvényelőkészítő osztá­lyára, 1911-ben, pedig kúriai bíróvá nevezték ki. (A Kúria a magyar jogrendszerben az 1949. évi igazságügyi törvény hatálybalépéséig a Legfelső Bíróság feladatkörét látta el.) Országos ismertségét első­sorban a jogtudomány terén végzett elméleti munkásságá­nak köszönhette. Sokoldalú jogelméleti szakemberként tevékenysége egyaránt jelen­tős volt a magánjog, a polgári jog, a közjog, a jogtörténet és a jogi enciklopédiák megje­lentetése területén, fontos publikációi jelentek meg e szakterületekhez kapcsolódó témakörökben. Alapító szerkesztője és 1889-93. közt munkatársa volt a Jogi Szemle c. szakfolyó­iratnak, a Magyar jogi lexi­konnak (Többekkel, Bp. 1898- 1907. I.-VI. kötet) jogi szer­kesztője több lexikonnak és egy ideig belső munkatársa a budapesti Nemzet c. napilap­nak is. Egyik legfontosabb szer­kesztői munkája volt a Mil­lennium tiszteletére megje­lentetett sokkötetes Corpus Juris Hungarici (Magyar Törvénytár 1000-1895. I-XX. kötet, Csiky Kálmán, Kolozsváry Sándor, Nagy Gyula, Óvári Kelemen, Tóth Lőrinc közreműködésével, Bp. 1896-1901.), melyet száz évvel később, a Mille­­centenárium alkalmából is­mét kiadtak, most már CD- lemezen, Pomogyi László szerkesztésében az újabb tör­vényekkel kiegészítve. Nyomtatásban megjelent írásainak tételes felsorolása kimerítené e rovat kereteit, akiket érdekel, főbb munkái­nak részletes lajstromát meg­ismerhetik az életrajzi lexiko­nok szócikkeiből, vagy az internet adatbázisaiból. Forrás: Sipter Gézáné: Ko­rok és emberek, Szekszárd, 1974. Új Magyar Életrajzi Lexikon, IV k. Főszerk. Markó László, Bp. 2002.; http://www.1000ev.hu ; Ma­gyar Zsidó Lexikon http://MEK.OSZK. Kernné Magda Irén Hz én városom KOVÁTS BALÁZS A gyermekkoromat a Sánchegyen, és az Imsósi erdőben töltöttem. Suli után letettük a táskát, s már indult is az én négyfős kis csapatom. Jártuk végig a vidéket, ismertünk min­den fát, szívtuk az iszap­­szagú, halszagú dunai leve­gőt, ami annyira megkü­lönbözteti Paksot a többi várostól. Mit jelent nekem ez a vá­ros? Az elmúlt ötven évet, az iskolákat, a barátokat, a szerelmet, a családot. Az­tán később jelentette a munkát, a karrierlehetősé­get. Ehhez a városhoz kö­tődöm minden szállal, nem hagytam el soha, és remé­lem, nem is kell soha el­mennem innen. HORVÁTH MARGIT Ez a város minden évszak­ban máshogy él. Tavasszal, mikor elindulnak a progra­mok, felpezsdül minden, aztán télen az emberek be­gubóznak, visszahúzódnak, mint medve a barlangjába. Ezen kellene változtatni, részint színes programkí­nálattal, de mentalitásban is. Jobban össze kellene tartani, a közösségi kap­csolatokat ápolni, hisz hiá­ba kínál infrastrukturáli­san szinte mindent ez a kisváros, ha hiányoznak belőle az emberi kisebb­­nagyobb közösségek. Kovács Tibor Fotó: TelePaks Városi Televízió

Next

/
Thumbnails
Contents