Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-08-24 / 16. szám

MOZAIK 11 Jo napot, mi újság? Homoki Hedvig Sokáig kozmetikusként dolgozott, majd pályamódosítás után idegenvezetőként a Paksi Atomerőmű Látogató­központban helyezkedett el. Imád utazni és búvárkodni, hobbija a sütés-főzés és a tánc. Tervei közt továbbtanu­lás szerepel. Hédi az azóta már lebontott paksi szülőotthonban látta meg a napvilágot, szülei szin­tén paksiak. A Bezerédj Álta­lános Iskolában tanult, így fia­talon “kénytelen” volt megis­merkedni a dzsúdóval. Nem szívesen állt a tatamira, már akkor sem volt “minden áron győzni akaró” típus, és ez ké­sőbb sem változott. Az atléti­ka valamivel közelebb állt a leikéhez, háromtusában pél­dául szép eredményeket ért el, 100 méteres futásban ő volt az osztályban a leggyorsabb. Elsősorban családi kötődése miatt - Németországban ro­konai éltek - határozta el, hogy német nyelvet fog tanul­ni. Ezért, miután az általános iskolát kitűnő eredménnyel elvégezte, a Garay János Gim­názium speciális tagozatára jelentkezett. A célját elérte ugyan, mivel másodikban már középfokú nyelvvizsgát tett, de a tanulástól sajnos elvették a kedvét. Visszaemlékezve úgy véli, az iskolát túlságosan merev viszonyok jellemezték, s hiába volt addig kitűnő tanu­ló, a gimiben nem tudott érvé­nyesülni. így mire a négy év eltelt, feladta továbbtanulási terveit. Eredetileg kozmetoló­­gus és bőrgyógyász szeretett volna lenni, ezért az orvosi egyetemet célozta meg. Aztán beérte egy kozmetikuskép­zéssel, ami mégiscsak rokon szakma. Édesapja nem örült ugyan a döntésnek, de végül tudomásul vette. Két év múl­va végzett, és Pakson, egy szépségszalonban dolgozott, sikereit elnézve nem is rosz­­szul. Országos sminkverse-Fotó: Molnár Gyula (lent) nyen harmadik helyezést ért el, és ezen kívül a Duna-menti szépségkirálynő választáson több évben is az ő “keze alól” került ki a győztes. Ennek el­lenére mégis úgy döntött, hogy otthagyja a szépség­ipart. Pécsett tanult tovább, a várost nagyon megkedvelte, azóta is szívesen jár oda visz­­sza. Német nyelvű idegenve­zető szakmát szerzett, és sze­rencséjére hamar munkát is talált magának, mivel a Paksi Atomerőmű Látogatóköz­pontba éppen ilyen képesítés­sel kerestek munkaerőt. Ele­inte csoportokat kísért, akik­nek bemutatta az erőmű mű­ködését, három éve pedig tit­kárnőként dolgozik. Jelenlegi feladata a titkársági te­vékenységek mellett a céges rendezvények megszervezésében, le­bonyolításában való te­vékeny részvétel. Azt mondja, azért kedveli jobban ezt a feladatot, mert itt kreativitását, szervezőkészségét ka­matoztatni tudja. Tanult szakmájának a magán­életben is hasznát veszi. Páljával együtt nagyon szeret utazni, évente egyszer valamelyik tengerparton töl­tik szabadidejüket, s ilyenkor rendszerint búvárkodnak is. Mivel veszélyes sportról van szó, ügyelnek a fokozatosság­ra, így eddig csak a felszínen próbálkoztak. Ha már kellő rutint szereztek, szeretnének lejjebb is merülni. Utazni egyébként belföldön is szeret­nek, itthon is csodás tájakat lehet látni, és maradandó él­ményeket szerezni, mondja Hédi. Hobbija az olvasásnál is visszaköszön, mivel leginkább az útikönyveket szereti. Csa­ládja örömére a másik ked­venc időtöltése a sütés-főzés. Szívesen tartózkodik a kony­hában, szeret kísérletezni, és szinte bármit el tud készíteni. Mivel eddig a feketeerdő-tor­táját dicsérték leginkább, ha biztosra akar menni, akkor ezt tálalja fel. Szeret táncolni, bár szerinte Pakson erre ke­vés a lehetőség. Zenében a funkyt és a soult kedveli, időn­ként társasjátékozni szokott. S mivel neki teljesen mindegy, veszít vagy nyer, vele nem mindenki szeret egy csapat­ban lenni. Ráadásul erről ő nem is tehet, az egésznek az oka a küzdőszellem hiánya. Ez persze nem minden eset­ben igaz, előbb-utóbb öldöklő küzdelem nélkül is el szokta érni, amit igazán akar. Tervei között további tanulás szere­pel, bár azt még nem döntötte el, hogy melyik iskolába fog járni, de bízik benne, ha nem is mindenáron, de ez a célja is teljesülni fog.-gyűri-Tehetségesek, fiatalok A Gombos Adám A tantermek még csendesek, a sportoló kisdiákok azonban már alapoznak. Az ASE ko­sárlabda utánpótlás korosztá­lya az ESZI sportcsarnokban edzőtáborozik augusztus ele­jétől. Ide jár Gombos Ádám is, aki elsős korától kosarazik. Negyedikes lesz a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, ahol kitűnő tanuló, s különö­sen az irodalmat, a rajzot és az angolt kedveli. A tízéves fiú több sportágban is kiváló, le­gyen az karate, cselgáncs, fo­ci, a kedvenc azonban a kosár­labda. Négyéves kora óta édesanyjával rendszeresen lá­togatja a felnőtt kosárcsapat mérkőzéseit, az ösztönzés in­nen is ered. Büszke arra, hogy Gulyás Robi a barátja, aki egyben példaképe is annak el­lenére, hogy ő maga nem cen­ter alkat. Az edzőtáborban Nagy Gáborral dolgozik, az első három évben Pálfi Kata­lin volt az edzője, aki megtaní­totta a kosárlabdázás alapjai­ra. Edzői szerint remek irá­nyítóvá válhat, gyors mozgá­sú, korosztályában kiemelke­dően technikás, észjátékos, cuyi tett <x pcuyan . uiuiv­mozgó fiú a nyáron több ko­sártáborban is megfordult, a Gulyás-táborban már nem először, de országos táborba is eljutott az ASE támogatásá­val. A ’97-es korosztályból né­gyen utazhattak Siófokra, Zsolnay Gyöngyi Kosárlabda Sporttáborába. Komoly házi versenyeken mérettek meg a jövő kosarasai, és kiválasztot­ták a 154-ből a tíz legeredmé­nyesebb diákot, akik október­ben Finnországba utazhat­nak. Köztük van Ádám is. Az egy-egyezésben elért teljesít­ményéért pedig NB I-es sportcipőt kapott a balatoni táborban. Elmondta, hogy amikor nem sportol, szívesen olvas és számítógépezik. Szü­lei is aktív sportolók voltak, sőt, nagyszülei is kosaraztak.

Next

/
Thumbnails
Contents