Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-07-06 / 13. szám

MOZAIK 13 Csizmákat hajigáltak Szent Iván éjjelén Ha azt hallom, csizmadobáló verseny, egészen biztosan a paksi Finlandia Kör nyár eleji rendezvénye jut eszem­be. Idén sem szakított a kör ezzel a hagyományával, im­máron harmadszor álltak ne­ki lábbelit hajigálni. Sőt, ez alkalommal előadót is hívtak vendégségbe, akinek segít­ségével megismerhették Szent Iván éjjelének törté­netét, a hozzá kapcsolódó finn hagyományokat. Az elő­adó dr. Sirató Ildikó elmond­ta, hogy Finnországban Juhannus ünnepnek hívják Szent Iván éjjelét. Ilyenkor a finnek egész éjjel fent van­nak, a családok, ha tehetik, kimennek mökkijükbe (nya­ralójukba), vízen vagy szára­zon együtt ünnepük az év legvilágosabb napját, a ter­mészetnek ebben az időszak­ban kirobbanó szépségét, amikor minden kinő, kivirág­zik és gyümölcsöt hoz, és örülnek annak, hogy együtt vannak. Különböző játékok­kal múlatják az időt, mint a tűzugrás, parázson átkelés, feleségcipelés vagy a csizma­­dobálás, amelyből hiszik vagy sem, még világbajnok­ságot is rendeznek. Talán ki­csit „őrültnek” tűnhetnek a finnek közösségi játékai, mindenesetre tűnik, ami­lyennek tűnik, a csizmadobá­­lás elnyerte a paksi Fin­landia Kör tetszését is. így az előadás után vagy tucat­nyian rajtvonalhoz álltak, és már repült is a gumicsizma. Egy „hibát” azért elkövet­tek, versenyezni engedték kollégánkat, Szaffenauer Fe­rencet, aki bizony egy jól meglódított hajítással meg­szerezte a második helyet, így körön kívülre került az egyik serleg. Talán csak a szintén ehhez a naphoz kötő­dő szokás, a máglyagyújtás nyújthatott volna némi vi­gaszt, de hiába rakták meg igen szépen, a tűzgyújtási ti­lalom miatt érintetlenül kel­lett hagyni a farakást. De félre bú, egy-két pislákoló gyertya is kiválóan illett a találkozót színesítő, záró zsí­­roskenyér-partihoz. -kgy-Kész katasztrófa! Hőségriadó Egy meleg nyári nap után, az esti szür­kületben indult haza - Dunakömlődre - nagyanyám. Szegénykémnek igen mele­ge lehetett az alatt a három-négy réteg ruha alatt, de hát a pendely meg a lajbi egy kötő (nyári, otthonkaszerű, vászon ruhadarab) alól sem hiányozhatott. Pakson a lakótelepen szállt fel, s a vég­állomás eredetileg a kömlődi „nagy” buszmegálló lett volna, ám nagyanyám a melegtől elbódulva egy kanyarral többet ment. Ahelyett hogy leszállt volna a taka­rékszövetkezetnél (most kocsma), kiuta­zott a falu végére, ahol a busz megfordul, és visszafelé a felszállóhelyen kászálódott csak le a járatról. Biztosan a meleg volt az oka, de nagyanyám ebből mit sem vett észre, így hát nagy slunggal hazaindult, ami ez esetben pont az ellenkező irányt jelentette! Két-három lépés után kezdett gyanús lenni a dolog, ugyanis semmi nem ott volt, ahol kellett volna! Talán előbb szállt le, és még Pakson van - gondolta - vagy tovább ment és ez a madocsai főut­ca? A helyzetet a bátyám mentette meg, amikor a buszhoz sietve rátalált botorká­ló nagyanyámra, aki kétségbeesve kér­dezte: „Antal, merre lakom én?”. Bátyám egy laza mozdulattal 180 fokot fordított az öregasszonyon és azt mondta: „Arra, mama!” Nos, még mielőtt hasonló helyzetbe ke­rülnénk a nagy meleg miatt, vegyük szé­pen sorra, mit célszerű és mit nem sza­bad tenni kánikula esetén!- Hordjunk könnyű, világos színű, bő szabású, pamut alapanyagú ruhát;- Széles karimájú kalappal, napszem­üveggel és naptejjel védjük magunkat! (Ezekkel a kiegészítőkkel egészen a Lipótmezőig utazhatott volna a mama.)- A forró napokon a különösen meleg, dél körük, kora délutáni órákat töltsük otthon, besötétített szobában, viszonylag hűvösben! (Munkanélküüek és kötetlen munkaidőben dolgozók előnyben.)- Nagy melegben zuhanyozzunk lan­gyos vagy hideg vízzel akár többször is. Mit igyunk? Víz, ásványvíz, tea, szén­­savmentes üdítők, paradicsomlé, aludt­tej, kefir, joghurt, levesek. Mit ne igyunk? Kávé, alkoholtartalmú italok, magas koffein- és cukortartalmú szénsavas üdítők. Azok, akik szívgyógyszert szednek, a vízhajtás mellett is fogyasszanak ele­gendő mennyiségű folyadékot, azaz a szokásosnál egy literrel többet a forró napokon! Bárkinek okozhat egészségi panaszo­kat, kellemetlen tüneteket, rosszullétet a kánikula, de vannak különösen veszé­lyeztetett csoportok. Ilyenek például a csecsemők és a fiatal kisgyermekek, a 65 évnél idősebbek, a fogyatékosok, a szív­­betegségekben és magas vérnyomásban szenvedők. A legtöbb idős, illetve beteg ember sze­rencsére elég bölcs ahhoz, hogy tudjon vigyázni magára, a csecsemők és kis­gyermekek azonban ki vannak téve a fel­nőttek butaságainak. Nézzük mire figyel­jünk! A babák különösen sok folyadékot igényelnek a szoptatáson kívül is, mindig kínáljuk őket tiszta vízzel, vagy pici sót is tartalmazó, citromos teával a szoptatás után! Csecsemőket, kisgyermekeket ár­nyékban levegőztessünk! Ne sétáltas­sunk a hőségben kisbabát! Végül, de nem utolsó sorban sose hagyjunk gyermeke­ket (kutyát se!) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még néhány percre sem! Hahn Szilvia Fotó: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents