Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-05-04 / 9. szám
10 MOZAIK Elhozták a napkelet varázsát A Tűzvirág-gála nem az előadás napján kezdődik, melyre a meghívó szól, amikor a közönség kilép az otthoni csöndből, hogy egy másik - zajos - csöndbe érkezzen. Az „Őrzők” nem csupán e két estén „vigyáznak a strázsán”. Hetekkel a bemutatkozás előtt kezdődnek a próbák, melyek e rangos városi esemény szolgálatába állítják a táncosokat. Nem véletlen a szolgálat kifejezés. Látva az idei „Napkelet” című előadást - a Sárközi csárdást, a Kanászsiratót, a Szászcsávási táncokat, az örmény, török és román táncot, Káin és Ábel küzdelmét, melyek bemutatása során a táncosok - a legkisebbektől a nagyokig - személyes varázsukkal, sugárzó egyéniségükkel és fegyelmezett, tökéletesen koreografált mozdulataikkal, alázattal közeledtek a hazai és a távoli nemzetek értékeihez, nem lehet másról, mint szolgálatról beszélni: az Őrzők szolgálatáról, akik „Ma sem engedik feledtetni az ember Szépbe-szőtt hitét”. Az együttes művészeti igazgatója és koreográfusa, a műsor rendezője Mádi Magdolna. Művészeti asszisztensek: Bozár László és Újvári Dávid. Táncpedagógusok: Hirczi Margit és Rubács Viktória. Teli Edit Kalendárium: Fagyosszentek Május havában a zöldbe vágyó (vagy kényszerülő) szerelmesek mellett a jó termést váró szőlősgazdáknak, kertészeknek okoznak komoly bosszúságot a fagyosszentek. Pongrác, Szervác és Bonifác (május 12-14.) olyan hírben állnak, hogy a lassan és fokozatosan melegedő, csaknem nyári idő után újra visszahozzák pár napra a hajnali fagyokat, ami egyetlen tavaszi növénynek sem kedvez. Mint mondják, a három szőlőgyilkos „a hideg keleti széllel már sok virágra lehelt halálos csókot”. Ráadásul az agrometeorológusok kutatásai alapján tényleg bebizonyosodott, hogy a fagyosszentekre vonatkozó néphitnek valós alapjai vannak. De honnan a népi bölcsesség, miszerint a három , jómadár” fagyokat okoz? A tudományos magyarázat szerint ilyentájt két nagy időjárási front birkózik egymással a Kápát-medence fölött, és kiegyenlítődésük eredményezi a fagyosszentek ropogós hajnalait. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy minden évben fagy lenne ezeken a napokon, csak azt, hogy a múlt tapasztalatai alapján többször fordul elő ilyenkor erős lehűlés, mint ez időszak előtt és után. Annak, hogy a nép miért figyelt fel erre a szabályszerűségre, és miért nem méltat figyelemre más hasonló időjárási érdekességeket, a magyarázata egyszerű. A májusi fagy igen gyakran egy esztendő termését tehette tönkre, akár országos csapás is lehetett, így érthető, hogy a földműveléssel foglalkozók megkülönböztetett figyelemmel fordultak a jelenség felé. A kalendáriumok bölcsei ezért az alábbi tanácsot adták a gazdáknak: „Szervác, Pongrác, Bonifác, mind a fagyos szentök, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljenek kendtök.” Az időjárással kapcsolatos megfigyelés és a szentek legendája között azonban már nincsen összefüggés. A hagyomány szerint a Krisztus utáni 3-4. században élt három szent életű férfi a keresztény hitéért halt mártírhalált, míg más források szerint a három szent azért fagyott halálra, mert ruháikat a szegényeknek adták. Tény, hogy a magyar néphit számos legendát ismer a három férfiról: ezek egyike szerint Pongrác kánikulában, a subájában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Mivel ezért ők haragszanak ránk (?!), bosszút esküdtek ellenünk, és évről évre visszajárnak, hogy tönkretegyék a termést. Egyes vidékeken viszont úgy vélik, hogy e rosszindulatú szentek jóságosak is tudnak lenni, ugyanis ha kisüt a nap, bő termést hoznak a szőlősgazdáknak: „Sok bort hoz ám a három ác, ha felhőt egyiken se látsz!" - vallja a népi jövendölés. Ám nemcsak Pongrác, Szervác és Bonifác május fagyosszentjei. Ott van Orbán (május 25.), akinek a tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, hogy aztán jó idő esetén dicsérjék, óbort iszogassanak mellette, (néhol meg is locsolták vele), rossz idő esetén viszont szidták, köpködték, pálcával verték, sőt, az is előfordult, hogy a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették. A negyedik didergő szentre a szőlősgazdákon kívül a méhészek is figyeltek, ugyanis ezen a napon kell kirepülniük „Orbán bogarainak”, vagyis a méheknek. Egy szó mint száz, a négy „kerti rém” könnyen elronthatja a szép májusi napsütést, a nyár melegét azonban nem befolyásolhatja. Hahn Szilvia Fotók: Szaffenauer Ferenc
