Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-05-04 / 9. szám
MOZAIK 11 Templomok múltjának tudósa Balerinák gáIája Dúskálhattak a kultúrtörténeti csemegékben a történelem kedvelői, amikor K. Németh András régész-muzeológus, a paksi Városi Múzeum munkatársa tartott eló'adást számukra a középkori Tolna megye templomairól. Az előadónak ez azért volt nagy feladat, mert ebből írta nemrég doktori disszertációját, így hatalmas anyagot kellett egy órába sűrítenie. Tekintettel arra, hogy a korabeli megye területén - mely a mainál jóval nagyobb volt - 326 ilyen épületről van a kutatóknak tudomása, nem volt mód a részletekben való elmerülésre. így aztán az általánosítható szabályokon, módszereken, eljárásokon felül nagyon sok kivétel és érdekesség hangzott el. Például az, hogy a szóban forgó épületeknek ma már közel fele nem látható - pontosabban szántóföld van a helyén, és csak a kutatásokkal lehetett pontosítani a hajdani létesítményeket. Ennek egyik legkorszerűbb módszere a légi fotós eljárás, melynek alkalmazásában Tolna megye élen jár. De ha valaki azt gondolja, hogy a tatár vagy a török rombolta le a templomokat, az nagyon téved, a lakosság hordta szét az építőanyagot. Viszont az egyetlen, tatárok által elpusztított kápolna épp Györköny mellett állt. Madocsa a korabeli kör alaprajzú temploma miatt került szóba. Rejtély viszont, hogy a XIV-XV században miért építették át tömeges méretekben a templomokat a megye területén. Szintén érdekes volt látni az előadás képanyagában azokat a több százéves rajzokat, melyek nem egy helyen tető nélkül ábrázolták ezeket a fontos épületeket, melyeknek liturgikus feladata mellett más lényeges szerep is jutott, hiszen gyakran temettek is benne és körülötte, nem egyszer szolgálta a falu lakosságának védelmét, s ha kellett, tárolási funkciót is betöltött.-s-Nagy esemény a Pro Artis Művészetoktatási Intézet táncművészeti tagozata életében az önálló balettest. Idén a városi művelődési központ nagytermében hetvenhét táncosnövendék lépett színpadra nyolc-kilenc évestől egyetemistákig. Szarka Gitta balett-tanár elmondta, tudásszintjükhöz megfelelő koreográfiát, stílusukhoz illő zenét igyekeztek választani a különböző osztályoknak. Hozzátette, szigorúan meghatározott tananyagra épül az éves munka, ebből és erre építve készülnek a bemutatók, a tanárnő állítja össze a teljes produkciót a ruhák tervezésétől a koreográfiákig. A kilencedik, tizedik, tizenegyedik osztályosok a továbbképzősök, s a legtöbben vidéken tanulók, akik hazatérve péntek délutánonként késő estig gyakorolnak. A tizenkettedikesek, azaz az együttes tagjai pedig már tizennégy éve tanulnak balettozni, egyetemisták, főiskolások. A tagozat növendékei legközelebb június 9-én az év végi gálaműsor keretében lépnek színpadra.-bézsé-Kész katasztrófa! Add már uram az esőt! Egy régi indiai hagyomány szerint az aszály elűzésére az esó'tánc a leghatásosabb eszköz. Ehhez a módszerhez folyamodtak egy észak-indiai falu asszonyai, miután már egy hónapja vártak az életet adó esőre. Az eset pikantériája, hogy a több tucat nő az éj leple alatt pucéran lejtette el erotikus táncát, melytől Indra főisten lázba jön, majd esőjével megtermékenyíti a földet. Még mielőtt nekivetkőznék (bár egy próbát megér), nézzük vane más megoldás?! A szó jelentése közismert - az aszály hosszan tartó csapadékmentes időszak, mely elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, de a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Az is köztudott, hogy rendkívüli, évszázados rekordokat döntögető, kevés csapadékot hozó ősz és tél van mögöttünk, amit csak tetéz ez az átlagosnál is melegebb, száraz tavasz. Mivel az aszályt a szabályellenes időjárás okozza, megelőzni, megakadályozni nem tudjuk, marad a védekezés, az ima, na meg a pucér esőtánc... Mint ahogyan kiderítettem, az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze a melioráció. (Talajjavítást jelent és semmi köze a szexhez.) Ez azonban egy komplex, egyrészt agronómiái és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenység, úgyhogy hagyjuk a szakemberekre, nézzük, mit tehetünk mi, kertészkedő vagy kertészkedésből élő emberek! Minden csepp számít! Csökkenteni kell a vízfogyasztást, javítani kell az öntözés hatékonyságát, és persze el kell döntenünk, mi legyen az öntözéshez használt vízforrás. Legjobb az esővíz, ám abból - tapasztalatból mondom - szinte lehetetlen eleget gyűjteni. Ha egy folyó vagy patak folyik a kert szélén, annak a vize is kiváló öntözésre, csak ez sajnos elég kevés kertnek a tartozéka. Marad tehát a fúrt kút vagy a vezetékes víz. Ez esetben százszor, sőt ezerszer meg kell gondolnunk, mit öntözzünk és mit ne. Az öntözés ugyanis drága (sőt maholnap már megfizethetetlen) mulatság, s nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a növény az öntözővíznek mindössze egy (nem is túl jelentős) részét tudja értékesíteni, a víz jó része ugyanis a talajban szétfolyik. No meg aztán fontossági sorrend is létezik a világon! Kisebb-nagyobb aszályok az elmúlt évtizedekben - különösen az utóbbi húsz évben -gyakran fordultak elő Magyarországon, amelyek részben a globális éghajlatváltozás számlájára írhatók. A jövőre nézve a tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban tíz évből átlagosan négyben káros vízhiánnyal kell majd számolni. Van egy olyan érzésem, hogy ezt a problémát is nekünk nőknek kell majd megoldani, vagyis jöhet a pucér esőtánc... Hahn Szilvia Fotó: Szaffenauer Ferenc
