Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-04-20 / 8. szám
MOZAIK 9 Kalendárium: Szent György napján Egy réges-régi írás szerint a cigány egy Szent György napot száz Szent Mihály napjáért sem adna oda. Nem csoda, hiszen az áprilisi Szent György a meleg beköszönték míg a szeptemberi Szent Mihály a nyár végét jelenti. Ráadásul a lovas Szent György nem csak a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából, de az emberiséget is megszabadítja a gonosz sárkánytól. A néphagyomány szerint ez a tavasz kezdete, a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Szent György éjszakáján került sor például a harmatszedésre. Ezt a tevékenységet leginkább valamilyen ruhadarabbal, napkelte előtt vagy éjfélkor, gyakran meztelenül, végezték. (Ha ez koedukált tevékenység volt, akkor a falu szaporulatára is kihatott.) Otthon aztán a lepedőt kicsavarták az abrakba vagy a búzába, kenyérlisztbe; vagy a harmatos füvet a tehénnek adták. Mindezek eredményeképpen, a hit szerint jobb kenyeret sütöttek, illetve a tehéntől több tejet fejtek. A pucérkodás nem csak a harmatszedés kapcsán hozott szerencsét. Aki Szent György napkor anyaszült meztelenül fürdött meg patakban, folyóvízben, tóban vagy akár a vályú vizében, az abban az esztendőben nem lett rühes. (Viszont tüdőgyulladást kapott a fél falu.) Az állatok egészségét és szaporaságát számos szokás igyekezett előidézni; ha például azt akarták, hogy sok kotló legyen abban az évben, akkor a Szent György nap hajnalán összegyűjtött vakondtúrást - szám szerint hármat - bedobták a kutricába. (Vakondtúrást még csak találok a környéken, a kutricával azonban gondban leszek.) Termésvarázslás is kapcsolódik Szent György napjához. Ekkor kell vetni a dinynyét, uborkát, akkor sokat terem. Mákot is addig kell vetni, míg nem kuruttyolnak a békák. A vetéskor azonban ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kisfejű és kukacos lesz a mák. Állítólag legjobb, ha öregasszony veti, és vetés közben szétterpeszti a lábát, hogy nagyra nőjenek a mákfejek. (Aki erre ráveszi az öreganyját, annak fizetek!) A két leghasznosabb népszokást, az ürgeöntést és a kígyófogást a végére hagytam. Ez előbbi tevékenység igen jövedelmezőnek ígérkezik, méghozzá azért, mert állítólag az április 24. előtt fogott ürge bőréből készült pénzes zacskóból soha nem fogy ki a pénz. A kígyófogás is nagy haszonnal jár, ugyanis amelyik kezünkkel Szent György napja előtt kígyót vagy gyíkot érintünk meg, annak gyógyító ereje lesz! (Férjes asszonyok előnyben.) Hahn Szilvia Emlékalbum Jámbor Pálról Kerek évfordulóra emlékeztek minap a Jámbor Pál Társaság tagjai. Az összejövetel a névadó szobra előtt kezdődött a hajdani szülőházával szemben. A társaság koszorút helyezett el és gyertyát gyújtott abból az alkalomból, hogy Jámbor Pál 110 éve, 1897. április 14-én hunyt el, majd ezt követően a paksi Pákolitz István Városi Könyvtárban bemutatták az alkalomra megjelent emlékalbumot. A kötet szerkesztője, a szervezetet vezető Beregnyei Miklós elmondta, hogy tíz évnyi kutatás tapasztalatait összegzi a kötet. - A dokumentumok a kalocsai Érseki Levéltárból, a Petőfi Irodalmi Múzeumból és a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából kerültek elő, továbbá kapcsolatot létesítettünk a szabadkai Üzenet című folyóirat főszerkesztőjével is - teszi hozzá. A rendezvényre a szabadkai könyvtár volt és jelenlegi igazgatói, Kunkin Zsuzsanna és Ágoston Pribilla Valéria is elfogadta a meghívást. - A kiadvány első részében olyan írások kaptak helyet, melyek tükrözik a Jámbor Pálról kialakult véleményt. Nem akartam azon meditálni, hogy Jámbor Pál jó költő-e. Ez nem kérdés. De a korszellem felidézéseként fontos volt néhány idevágó véleményt felidézni, hiszen Jámbor Pál folyamatosan az irodalmi viták kereszttüzében állt - fogalmaz a szerkesztő, majd hozzáteszi, hogy a következő fejezetben ezt a költő saját önéletírása követi. Természetesen nem maradhattak ki az albumból maguk a versek, a fennmaradt szónoklatok, röpiratok sem. Ezt az életrajzi kronológia, és a jegyzékek követik. A kérdésre, hogy ő mit tart legfontosabbnak az életműből, egy pillanatig sem habozik Beregnyei Miklós. - Azt, hogy Jámbor Pál a forradalom és a szabadságharc tántoríthatatlan híve volt, a nemzeti függetlenség eszméjének szószólója - mondja. A kötet borítólapján pedig így ír: „Mi késő paksi utódok, elsősorban mint az emberi helytállás, az elvekhez való hűség példaképére emlékezünk, és merítünk erőt napi gondjaink megoldásához hírneves elődünk életútjából.” A kötet Vincze Bálint grafikai munkáját dicséri. Paks híres szülötte, Szabadka neves polgára Kalocsán nevelt pap, az almanach-líra képviselője, fővárosi lapok ünnepelt költője. Az 1848-ban kitört forradalom majd szabadságharc lelkes híve, akinek ezért az emigráció évei jutnak. Párizsban a költő - akit viták kereszttüzében gyakran emlegettek Petőfi ellenlábasaként - Petőfi-fordításokat és életrajzokat közöl. Később három cikluson át országgyűlési képviselő, majd a szabadkai gimnáziumban vállalja az igazgatói posztot. Jámbor Pál írói néven jelentette meg műveit: a Hiador nevet használta. Vörösmarty a hős és a viador (nyelvújítási szó: bajvívó, harcos) szavak összevonásából alkotta.-s-Fotó: Molnár Gyula
