Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)

2007-04-20 / 8. szám

MOZAIK 9 Kalendárium: Szent György napján Egy réges-régi írás szerint a cigány egy Szent György napot száz Szent Mihály napjáért sem adna oda. Nem csoda, hi­szen az áprilisi Szent György a meleg be­köszönték míg a szeptemberi Szent Mi­hály a nyár végét jelenti. Ráadásul a lo­vas Szent György nem csak a fénylő na­pot szabadítja ki a tél rabságából, de az emberiséget is megszabadítja a gonosz sárkánytól. A néphagyomány szerint ez a tavasz kezdete, a legszerencsésebb nap az egész naptárban. Szent György éjszakáján ke­rült sor például a harmatszedésre. Ezt a tevékenységet leginkább valamilyen ru­hadarabbal, napkelte előtt vagy éjfélkor, gyakran meztelenül, végezték. (Ha ez ko­edukált tevékenység volt, akkor a falu szaporulatára is kihatott.) Otthon aztán a lepedőt kicsavarták az abrakba vagy a búzába, kenyérlisztbe; vagy a harmatos füvet a tehénnek adták. Mindezek ered­ményeképpen, a hit szerint jobb kenye­ret sütöttek, illetve a tehéntől több tejet fejtek. A pucérkodás nem csak a harmat­szedés kapcsán hozott szerencsét. Aki Szent György napkor anyaszült meztele­nül fürdött meg patakban, folyóvízben, tóban vagy akár a vályú vizében, az ab­ban az esztendőben nem lett rühes. (Vi­szont tüdőgyulladást kapott a fél falu.) Az állatok egészségét és szaporaságát számos szokás igyekezett előidézni; ha például azt akarták, hogy sok kotló le­gyen abban az évben, akkor a Szent György nap hajnalán összegyűjtött va­kondtúrást - szám szerint hármat - be­dobták a kutricába. (Vakondtúrást még csak találok a környéken, a kutricával azonban gondban leszek.) Termésvarázslás is kapcsolódik Szent György napjához. Ekkor kell vetni a diny­nyét, uborkát, akkor sokat terem. Mákot is addig kell vetni, míg nem kuruttyolnak a békák. A vetéskor azonban ügyelni kell rá, hogy egy szót se szóljunk, mert akkor kisfejű és kukacos lesz a mák. Állítólag legjobb, ha öregasszony veti, és vetés közben szétterpeszti a lábát, hogy nagy­ra nőjenek a mákfejek. (Aki erre ráveszi az öreganyját, annak fizetek!) A két leghasznosabb népszokást, az ür­geöntést és a kígyófogást a végére hagy­tam. Ez előbbi tevékenység igen jövedel­mezőnek ígérkezik, méghozzá azért, mert állítólag az április 24. előtt fogott ür­ge bőréből készült pénzes zacskóból soha nem fogy ki a pénz. A kígyófogás is nagy haszonnal jár, ugyanis amelyik kezünkkel Szent György napja előtt kígyót vagy gyíkot érintünk meg, annak gyógyító ereje lesz! (Férjes asszonyok előnyben.) Hahn Szilvia Emlékalbum Jámbor Pálról Kerek évfordulóra emlékez­tek minap a Jámbor Pál Tár­saság tagjai. Az összejövetel a névadó szobra előtt kezdődött a hajdani szülőházával szem­ben. A társaság koszorút helyezett el és gyertyát gyújtott abból az alkalom­ból, hogy Jámbor Pál 110 éve, 1897. április 14-én hunyt el, majd ezt követően a paksi Pákolitz István Vá­rosi Könyvtárban bemu­tatták az alkalomra megje­lent emlékalbumot. A kötet szerkesztője, a szervezetet vezető Bereg­­nyei Miklós elmondta, hogy tíz évnyi kutatás tapasztala­tait összegzi a kötet. - A do­kumentumok a kalocsai Ér­seki Levéltárból, a Petőfi Irodalmi Múzeumból és a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárából kerültek elő, továbbá kapcso­latot létesítettünk a szabad­kai Üzenet című folyóirat fő­­szerkesztőjével is - teszi hoz­zá. A rendezvényre a szabad­kai könyvtár volt és jelenlegi igazgatói, Kunkin Zsuzsanna és Ágoston Pribilla Valéria is elfogadta a meghívást. - A kiadvány első részében olyan írások kaptak helyet, melyek tükrözik a Jámbor Pálról ki­alakult véleményt. Nem akartam azon meditálni, hogy Jámbor Pál jó költő-e. Ez nem kérdés. De a korszel­lem felidézéseként fontos volt néhány idevágó véle­ményt felidézni, hiszen Jám­bor Pál folyamatosan az iro­dalmi viták kereszttüzében állt - fogalmaz a szerkesztő, majd hozzáteszi, hogy a kö­vetkező fejezetben ezt a köl­tő saját önéletírása követi. Természetesen nem marad­hattak ki az albumból maguk a versek, a fennmaradt szó­noklatok, röpiratok sem. Ezt az életrajzi kronológia, és a jegyzékek követik. A kérdésre, hogy ő mit tart legfontosabbnak az életmű­ből, egy pillanatig sem habo­zik Beregnyei Miklós. - Azt, hogy Jámbor Pál a forrada­lom és a szabadságharc tán­toríthatatlan híve volt, a nem­zeti függetlenség eszméjének szószólója - mondja. A kötet borítólapján pedig így ír: „Mi késő paksi utódok, elsősor­ban mint az emberi helytál­lás, az elvekhez való hűség példaképére emlékezünk, és merítünk erőt napi gondjaink megoldásához hírneves elő­dünk életútjából.” A kötet Vincze Bálint grafikai mun­káját dicséri. Paks híres szülötte, Szabad­ka neves polgára Kalocsán nevelt pap, az almanach-líra képviselője, fővárosi lapok ünnepelt költője. Az 1848-ban kitört forradalom majd sza­badságharc lelkes híve, aki­nek ezért az emigráció évei jutnak. Párizsban a költő - akit viták kereszttüzében gyakran emlegettek Petőfi el­lenlábasaként - Petőfi-fordí­­tásokat és életrajzokat közöl. Később három cikluson át or­szággyűlési képviselő, majd a szabadkai gimnáziumban vál­lalja az igazgatói posztot. Jámbor Pál írói néven jelen­tette meg műveit: a Hiador nevet használta. Vörösmarty a hős és a viador (nyelvújítási szó: bajvívó, harcos) szavak összevonásából alkotta.-s-Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents