Paksi Hírnök, 2007 (16. évfolyam, 1-24. szám)
2007-04-20 / 8. szám
10 VELÜNK TÖRTÉNT Dolgozz, macska! Ezüst minősítéssel tért haza a Weöres Sándor Színjátszó Találkozó megyei fordulójáról a Balogh Antal Katolikus Iskola Rizibizi csoportja. Vezetőjük, Molnárné Fodor Andrea egyebek között azért roppant büszke tanítványaira, mert nem sokatmondó díszletek között, gyönyörűséges kosztümökben játszottak, hanem minden eszköz nélkül. Éppen ez volt az oka annak, hogy Benedek Elek: Dolgozz, macska! című meséjét rendezte meg erre az alkalomra. Ebben - mint mondja - a drámapedagógiáé a főszerep. A csoport kezdő, ebben a tanévben alakult, heti két alkalommal próbálnak. Szinte kivétel nélkül ötödik osztályosok, csupán a macskát megszemélyesítő Jantner Gábor lóg ki a sorból, ő második osztályos, testvéréhez csatlakozva jár a csoportba. Remekül érzi magát, cseppet sem izgul a színpadon, s annak ellenére, hogy még igazán apró fiúcska, nagy versmondó tapasztalatai vannak. Az iskolában egyébként több színjátszó csoport is van annak köszönhetően, hogy öt éve a Szegedi Táltos Tehetséggondozó és Művészeti Iskola tagintézményeként oktatják a színjátékot és a kézművességet. A szekszárdi Német Színházban igen magas volt a színvonal, mondja a tanárnő. Tíz csapatból négy kapott arany és három ezüst minősítést. Tekintettel arra, hogy a Rizibizi kezdő, ez nagyon szép eredmény, amit még inkább emel, hogy Paksról csupán ők indultak a versenyen. -tv-A költészet napját a Vak Bottyán Gimnáziumban is megünnepelték. József Attila-versek ihlette diákfotókból nyílt kiállítás, és a hagyományos Pákolitz István szavalóversenyre is most került sor. - Ez a rendezvényünk afféle tehetségkutató akció is szokott lenni. Elsősorban az alsóbb évfolyam tanulói jelentkeztek, közel húszán - meséli dr. Kárpáti Istvánná nyugdíjas pedagógus, akit intézménye az értékelés vezetésére hívott vissza, tehát a hagyományok jó ismerője. - Az idei kiírás szerint egy klaszszikus és egy kortárs alkotó művével lehetett jelentkezni. Változatos volt a gyerekek választása: Bajza Józseftől kezdve József Attilával bezárólag sokféle vers elhangzott, és ketten is hoztak verset Acsádi Rozáliától - árulja el a tanárnő, aztán bevallja, hogy hiányolta a fiúkat: egy kivétellel az öszszes szavaló lány volt. - Viszont sok közöttük az ígéretes tehetség - teszi hozzá - Velük egyénileg kell majd foglalkozni a jövőben, kivéve néhány érettebb előadói produkciót, mert ilyen is akadt. Egy végzős, Hornyák Ivett lett az első helyezett, akinek a teljesítménye kiemelkedett a mezőnyből. Mögötte a következő rendben sorakoztak fel a helyezettek: Kovács Veronika, Mach Melinda, Máté Anna és Szabó Flóra, Shóty Szabina végül Fritz Hajnalka. -s-Híres paksiak, paksi hírességek Haypál Benő Paks szülötte a századforduló és a XX. század első évtizedeinek ismert, haladó gondolkodású református lelkésze, Budapest főváros törvényhatósági bizottsági tagja, aki jelentős közéleti, egyházpolitikai és publikációs tevékenységet is folytatott. A jómódú csizmadiamester fia 1868. január 23-án született, iskoláit Gyünkön, Bonyhádon, Nagykőrösön végezte, majd 1888-ban Pozsonyban fejezte be a gimnáziumot. Tanulmányait a budapesti Református Theologiai Akadémián folytatta, 1892-ben szentelték lelkésszé. Ezután rövid ideig segédlelkész volt Dunapatajon, majd a budapesti Kálvin téri egyházközségben. Innen választották meg 1896-ban az újonnan szervezett budai egyházrész, mai nevén a Szilágyi Dezső téri egyházközség első lelkészévé, mely szolgálatot haláláig látta el. Lelkipásztorként minden cselekedetében igyekezett az egyház társadalmi szerepvállalását hangsúlyozni. Alapítója volt 1893-ban a Nagypénteki Református Társaságnak, mely az árva és hátrányos helyzetű gyerekek felkarolását és iskoláztatását tűzte ki céljául; ez az egyesület hozta létre a kamaraerdei Erzsébet Arvaházat, melynek működtetésében is tevékenyen vett részt. A protestáns egyházak korabeli szabadelvű meggyőződésű lelkészi vezetői és világi tisztviselői között ekkoriban többen szabadkőműves páholytagok is voltak. Haypál Benő 1903-tól a Galilei-páholy, majd az attól különvált Hajnal-, később a Sas-páholy tagja volt. A szabadkőművességről vallott nézeteit, a bibliás szabadkőművesek szerepét, feladatait boncolgató tanulmányait Saulus, illetve Paulus álnéven jelentette meg, melyekben a kereszténység szeretetvallásként értelmezett küldetéséről, a hit és a tudomány összeegyeztethetőségéről vall, és hangsúlyozza különállását a szabadkőművesség radikális, ateista szárnyától. 1917-től a dunamelléki református egyházkerület tanácsbírája lett, 1918 novemberében megválasztották az Országos Református Tanács elnökének. Ekkor indította el az Új Reformáció c. országos lapot (Veress Jenővel együtt szerkesztették). A Tanácsköztársaság idején visszavonult, nem vállalt szerepet. Haypál Benő irodalmi munkássága is jelentős és sokrétű, ám köteteinek pontos és részletes felsorolása kimeríti e rovat kereteit. Hosszú éveken át szerkesztette a budai egyházkerület évkönyveit, a háború alatt a Református Katonák Lapját (1916-18). Több kötetben és kiadásban jelentek meg egyházi beszédei, s az egyház szerepéről, feladatáról vallott gondolatai. Feladatának tartotta a századelőn kibontakozó és erősödő magyarországi nőmozgalom támogatását, e tárgyban is több tanulmánya jelent meg nyomtatásban. Haypál Benő esperes, egyházi író, Ady Endrét eskető majd eltemető református lelkész 1926. május 16-án halt meg, síremléke a Farkasréti temetőben található. Munkásságát fia, Haypál Béla (1899-1988) esperes, egyházi író folytatta, akit apja halála után a budai gyülekezet lelkészévé választott. Források: Új Magyar Életrajzi Lexikon; Nagy Zsombor: Haypál Benő..., in.: Reformátusok Budapesten (szerk.: Kosa László), Bp.2006. ILk. 223.-227.0. Kernné Magda Irén Tehetségeket kutattak
