Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-09-22 / 18. szám
20 MOZAIK Mit süt-főz ma? Nándori Lajosné Az utóbbi években gyakran volt szerencsém olyan süteményt kóstolni, amelyet Nándori Lajosné Icuka remekelt. Szívétlelkét beleteszi abba, amit készít, és a hozzá kapcsolódó üzenetek sem hétköznapiak. Hamarosan ezekre is fény derül. Icukáéknál kétféle sütemény létezik: a kedvenc és az ünnepi. Általában ezeket süti a családnak is, de néha előrukkol valami újdonsággal. Ilyen esetekben az unokák alkotják a zsűrit. A „Pillekönnyű torta” jó osztályzattal ment át a vizsgán. Icuka elmondása alapján udvarlással kezdó'dik a művelet, de most kicsit másképp. Az asszony udvarol a férjnek a tortakészítés előtti napon, hogy törjön mandulát. - Persze ezt azzal ki lehet kerülni, és mindenkinek kényelmesebb, ha tisztított mandulabelet vásárolunk, de egy kis udvarlás sosem árt. - A mandulát forrázzuk le és bújtassuk ki a bőréből. Közben kellemesen beszélgessünk el párunkkal, és arra is rá tudjuk venni, hogy segítsen lapjával kétfelé vágni a csonthéjast. Másnap mái- a hölgyeké a főszerep. A hagyományos módon készítsük el a piskótatésztát. Icuka szerint a rafinéria a plusz egy kanál cukorban és az öt tojásban rejlik. A masszát öntsük kerek tortaformába, és a tetejét borítsuk be a Hozzávalók a tésztához: 5 tojás, 5 evőkanál liszt, 6 evőkanál cukor, késhegynyi sütőpor, 25 dkg mandula. A krémhez: 4 dl tejszín, 2 zacskó habfixáló, 2 csomag vaníliás cukor, 1 csomag hidegen készíthető vaníliás pudingpor, 3 dl tej, baracklekvár, kevés rum. Nekem a paksi piac olyan, mint a mai fiataloknak a pláza. Én itt shoppingolok, itt élek társas életet. A kofákat ismerem mind, kit jobban, kit kevésbé, imádok velük alkudozni, tudom, hogy mivel lehet meghatni őket, és azt is tudom, hogy mitől másznak a falra. A legjobban azt utálják, ha becsmérlik az árut. Annak a vevőnek, aki fikázással szeretne olcsón vásárolni, nem sok esélye van. Azt sem kedvelik, ha azzal jön a kedves vevő, hogy máshol ugyanez sokkal olcsóbb. Ilyenkor, teljesen jogosan azt mondják: Akkor miért nem vette meg ott?! Az áru olcsó beszerzésére több biztos módszer is létezik. Hízelegve: Egekig magasztalva dicsérem a portékájukat, mondván; ilyen szépet ennyi pénzért sehol sem láttam, talán itt kéne venni belőle. Bááár, (hatásszünet) még nem jártam végig a piacot... (Egyik lábról a másikra állás, totojázás.) Naivan: Rácsodálkozom a kiszemelt árura. Nahát itt ez is van?! Lehet hogy venni kéne belőle... Nem is tudom, lehet még ilyenkor Plörő Piac például kovászos uborkát csinálni? (Egyik lábról a másikra állás, totojázás.) Csórósan: Sóvárogva nézem, mondjuk a szőlőt, és ezt mondom: Vennék én belőle, de hát nincs ennyi pénzem. Ott a három gyerek (sóhaj), hiába, egyedül nehéz (újabb, még nagyobb sóhaj). Ha férjnél van az ember, akkor utalhat arra, hogy az ura agyonüti, ha elkölti az összes pénzt, ilyenkor a gyerekek számát sem kell szóba hozni! (Egyik lábról a másikra állás... stb.) Igazán komoly sikert azonban akkor érhetünk el, ha a három módszert egyesítjük. PL: kinézem a portékát, rácsodálkozom, megdicsérem, majd szomorúan matatni kezdek a pénztárcámba, éhes gyerekeimet, szegény sorsomat emlegetve. A kofák, mivel nem hülyék, igen jól szórakoznak próbálkozásaimon, de azért engednek az árból. Persze nem minden árusnál lehet alkudni, van, aki úgy gondolja, ő már így is elég olcsó, de van olyan is, aki vérig sértődik, ha valaki próbálkozni mer. Gizikével (nevezzük így) több ismerősömnek gyűlt meg a baja. A hölgyről tudni kell, hogy rendkívül mézes-mázas; így aranyanyám, úgy csillagom, aztán ha rájön, hogy csak nézelődsz, úgy elküld, hogy csak zörög! Szómtól mandulákkal. A kreatívabbak alakzatot is kirakhatnak a fehér lapocskákból, majd előmelegített sütőbe tegyük és 150 fokon süssük. Negyed óra elteltével dugjunk a sütőajtóba egy gyufaszálat, hogy a tortánk ne essen össze, mivel a piskóta nem szereti a gőzt a sütőben. Ha a tetején kellemesen megpirultak a mandulaszemek, akkor kivesszük és hagyjuk kihűlni, majd vágjuk ketté. Közben a tejszínt a habfixálóval és a vaníliás cukorral verjük fel. Másik tálban a pudingot készítsük el a csomagoláson írtak alapján, majd a két masszát óvatos mozdulatokkal keverjük egységessé. Tegyük egy órára hűtőbe, hogy megdermedjen. Ezután jó vastagon kenjük a két tortalap közé. A baracklekvárt bolondítsuk meg a rummal és a sütemény oldalát kenjük be vele. Az előző nap elrontott mandulák nem mennek kárba, a forgácsot ragasszuk fel a lekvárra. Az elkészült tortát legalább néhány órára tegyük hűtőbe, majd éles késsel szeleteljük. „Szeretettel kínáljuk, mosolyogva, boldogan fogyasszuk és garantáltan senki nem éri be egy szelettel”; ráadásul most már a férjek udvarolhatnak. sete szédasszonyom azon kevesek közé tartozik, aki rendszeresen vásárolt Gizikénél, aki hálából, már messziről üdvözölte, fennhangon dicsérte csinosságát, haja színét, mosolygós arcát, férjét, nénjét, öregapját. A dolog egyre kínosabb lett, ezért ha egy mód volt rá, elkerülte az árust, ám egy nap szakmai tanácsra lett volna szüksége. A hölgy kitörő örömmel fogadta, jött a szokásos dicshimnusz, majd miután szomszédasszonyom is szóhoz jutott, egy ajándékba kapott növény gondozása felől kezdett érdeklődni. Giziké negédes mosolya a másodperc töredéke alatt változott át gonosz vigyorrá, a válasz pedig felért egy hasba rúgással: K...va egyszerű, ott kérdezze, ahonnan szerezte!" Hangsúlyozom, Giziké egyedi eset! A kofák többsége barátságos még akkor is, ha csak nézelődik az ember. (Pedig micsoda pimaszság!) A szívük pedig, ha aranyból nem is, mindenképpen nemesfémből van. Közeli ismerősöm fiával egy időben rendszeresen találkoztam a piacon, a legény hol banánt, hol pedig barackot, szőlőt kunyerált az árusoktól, mondván rajzórára kell. Mint kiderült, osztálytársai segédletével minden kedden és pénteken gyümölcskosárnyi csemegét szedett össze. Én, mindemellett a kofák humorát értékelem a legtöbbre: A madárinfluenza idején, a paksi piacon nem lehetett tojást kapni, érdeklődésemre az egyik túlsó féli bácsi a fülembe súgta; Nekem sikerült átcsempésznem a kompon kettőt is, de csak bőrzacskóban! Fotók: Szaffenauer Ferenc (fent), Csahóczi Fotó (lent)