Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-08-11 / 15. szám
MOZAIK 13 Híres paksiak, paksi hírességek Dr. Kecskeméthy István A Paksi Hírnök e lapszámának megjelenésével egy időben, augusztus 14-én rendezik meg a Reformátusok Világtalálkozóját Kolozsvárott, melyen paksi reformátusok népes küldöttsége is részt vesz. Az esemény alkalmat ad arra, hogy felidézhessem annak a paksi származású református teológusnak tevékenységét, akire méltán lehet büszke a város és a paksi református gyülekezet. Kecskeméthy István Pakson született 1864. január 31-én. Középiskolába Gyünkön majd Nagykőrösön járt, 1884-től 1888-ig a budapesti Református Teológián folytatta tanulmányait. 1890-ben bölcsészdoktori vizsgát tett keleti összehasonlító nyelvészetből, indogermán nyelvészetből és magyar irodalomból. 1890-től 1894-ig szolgált Budán helyettes, majd Pakson rendes lelkészként. 1895-ben elfogadta Szász Domokos erdélyi püspök meghívását és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet református fakultásának rendes tanára lett. 1936-ig volt az ószövetségi tanszék vezetője, de éveken keresztül ő tanította az újszövetségi bibliai tudományokat is. 1912-13-ban és 1919-20-ban a fakultás igazgatója is volt. Fontos a közéleti és publicisztikai munkássága is, csak a legfontosabbakat felsorolva: 1896-ban megszervezte az Evangéliumi Szövetség erdélyi tagozatát, 1900-ban a Keresztény Munkaegyletet és az Evangéliumi Munkások Erdélyi Szövetségét. Tagja volt a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak, felelős szerkesztője, később pedig tulajdonosa az első magyar keresztény képes családi hetilapnak, a Kis Tükörnek. Részt vett a Napsugár c. ifjúsági lap szerkesztésében, 1920-23 közt főszerkesztője volt a romániai református lelkészegyesület hivatalos lapjának, az Egyházi Figyelőnek. Részt vett a Károli Gáspár bibliafordítását korszerűsítő munkálatokban, 1931-ben jelent meg az általa korszerűsített szövegű, több színes képet is tartalmazó teljes Újszövetség. Az Ószövetség fordításán is évtizedeken át dolgozott, ennek befejezését azonban betegsége megakadályozta, 1938. május 10-én halt meg. Dr. Makkai Sándor erdélyi püspök írta róla az 1935-ben megjelentetett Kecskeméthy Emlékkönyvben: „Az az életpálya, melyet Dr. Kecskeméthy István eddig megfutott, nemzetünk és egyházunk történetében egyaránt korszakalkotó, sok súlyos válsággal megpróbált, élet és halál határmezsgyéjén hányatott időket ível át. Az ő gazdag és értékes személyisége e változások sorozatán bontakozott ki, és benne az a legszebb, a legjobb és a legtanulságosabb, hogy örökkévaló igazságokat sugárzott szét aktuális, időszerű, mindig a mának szóló tanításokban.” Kernné Magda Irén Forrás: Pallas Nagylexikona, www.parokia.hu Kriptát rejtett a templom padlózata Több mint száz évig rejtett a föld egy kriptát a Jézus Szíve templom alatt. Egy véletlen folytán találták meg, jelenleg a rendbetételén dolgoznak. Keresztes Pál plébános az előzményekről elmondta, hogy a templom padozatának átalakításán, felújításán dolgoztak még 2004 nyarán, amikor a bontás során, a bejárathoz érve, jobb oldalt egy háromszor egy méteres lejárat rajzolódott ki. Néhányan lementek az eléggé elkorhadt lépcsőkön, és leérve jó állapotban lévő sírboltra bukkantak. Ez az előző templomhoz tartozott, majd 103 évvel ezelőtt ráépítették a jelenlegit, amelyet 1901-ben szenteltek fel.- A história domusban, azaz a ház történetében egyébként szerepel egy rövid utalás a sírbolt létezéséről - árulta el a plébános. A kripta két fő helyiségből áll, a kisebbikben, a lejárattól balra, az egykori plébános sírja található 1787-es dátummal, a lejárattal szemben pedig egy csontkamra. A másik helyiségben további sírok vannak, néhányon épen maradt fedőlap, kiválóan olvasható felirattal, illetve üres sírhelyek. Ebben a részben a régi templomban használt relikviák maradványait is fellelték. Az egyházközség saját költségvetéséből hozza rendbe a kriptát, erre idén tudtak biztosítani másfélmillió forintot. A földmunka elkészült, jelenleg a lépcsőt állítják helyre, a betonalapra tölgyfából készült faburkolat kerül, illetve korlát is lesz. A bejáratnál szintén tölgyből készült ajtó áll majd, és egy szép faragott kép. Szeretnék a csontkamra tartalmát, illetve a kegytárgyak maradványait két megvilágított tárolóban elhelyezni, amelyeket átlátszó fedőlap zár le. Keresztes Pál elmondta, hogy reményeik szerint jövőre teljesen elkészülnek a munkálatokkal, és bemutathatják a sírboltot a nagyközönségnek. -kgy-Fotó: Szaffenauer Ferenc
