Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-08-11 / 15. szám
14 MOZAIK Mit süt-főz ma? Almási Pálné Borika Ha a lakótelepi kis lakás felé visz az utam, mindig összefut a nyál a számban. Már a lépcsőházba érve az orromnál fogva vezet a vaníliás cukor, vagy valamilyen sült illata a második emeletre. Nincs olyan nap, hogy Almási Pálné, Borika néni ne sütne vagy főzne valamit. Ha nem magának és a családjának, akkor éppen „vendég érkezik, gyorsan összedob egy tál ételt”, vagy „a szomszédban esküvő' lesz - tortát kértek”, „az iksz bácsinak nyugdíjas búcsúztatója van - hidegtálakat rendeltek”. Borika néni annak idején az ESZI konyháján volt szakács, azóta sem tud kibújni a bőréből, pedig már jó néhány éve nyugdíjba vonult. Szívesen elkészít mindent, de kapkodni nem szeret. Az utóbbi időben előfordul, hogy segítséget is kap, ha valamelyik unoka nála tölti a szünidő egy részét. Ráadásul a közös főzőcskézésekkor jókat lehet beszélgetni, nevetgélni. A legutóbbi ilyen Hozzávalók: 1 kg burgonya, 60 dkg tarja, 40 dkg vöröshagyma, 2 egész tv paprika, 3-4 szem paradicsom, 20-25 dkg bacon szalonna, só, bors, delikát, vagy vegeta, köménymag, vaj. családi összejövetelkor készítette a „Fojtott hús” nevezetű ételt. Elsőként a krumplit hámozzuk meg, szeleteljük vékonyra. Vajazzunk ki egy tepsit, és a burgonya felét terítsük szét benne. Sózzuk, borsozzuk és szórjuk meg ételízesítővel. Vágjuk a tarját szeletekre - hacsak már a boltból nem úgy hoztuk - és fűszerezzük sóval, borssal, vegetával és köménnyel. Ha a tarját nagyon zsírosnak találjuk, akkor Borika néni szerint pulykamellből is tökéletes, ő is a abból csinálja fiainak, mert kicsit szárazabb hús. A tarjaszeleteket a krumpli tetejére helyezzük, majd jöhet rá a vékony karikára vágott hagyma. Ezt nem szabad sajnálni, bőven rakhatjuk. Ezután paprika és paradicsom karikákkal belepjük és ezt is picit megsózzuk. A másik adag krumplival megrakjuk, befűszerezzük, fóliával betakarjuk és berakjuk a sütőbe. Ha megpárolódott, kivesszük, a tetejére szórjuk a bacont, és készre pirítjuk. A siker ezúttal sem maradt el Borika néni családjában, bár a későn érkezőknek csupán az illat maradt. sete A fent említett úriember sok bűnért felelős, az áldozatok pedig gyakran azok közül kerülnek ki, akik ritkán italoznak (max: szilveszteri koccintás, anyós halála stb) ők azok, akik „nem szokván a szántást” a legmeglepőbb kijelentésekre, tettekre képesek, ráadásul a nagypiásokkal szemben még kimondottan szórakoztató jelenségek is. A bűnök, melyeket az alkohol hatására elkövetünk, lehetnek kisebb galibák, de okozhatnak komoly bonyodalmakat is, mivel azonban a Plörő stílusa megköveteli a komolytalanságot, én kizárólag az előbbivel, azaz az úgynevezett malőrökkel foglalkozom. Első sztorink főhőse egy kedves, középkorú háziasszony, férjjel, két felnőtt gyerekkel. Ű az, aki majdnem, vagy soha nem iszik, barátnője nyugdíjba vonulása alkalmából azonban kivételt tett. S bár ő csak a whisky likőrt és a finom barackos vodkát kóstolta meg - igaz többször is - féktelen jókedvre kerekedett. Annyira elragadtatta magát, hogy még a pezsgőbe is belenyalt... néhányszor. A család hajnaltájt éktelen óbégatásra ébredt, a férj a lakótelepi lakás ablakából morogva nézett ki, „melyik pi-Plörő Mr. Alkohol! ás öreglány képzeli Maria Callasnak magát!?” A rettenetes kornyikálás hatására a háztömb ablakai sorban nyíltak, néhány keresetlen szó pedig rövidre zárta önjelölt operaénekesnőnk repertoárját. Ekkor, hogy másnap még véletlenül se lehessen letagadni az egészet, hősnőnk nevén szólítva vallott szerelmet élete párjának, kérve, hogy vegye karjába, vigye a hites ágyba és tegye magáévá Bár a hölgy váltig állítja, hogy ezt a szégyenfoltot míg él, nem mossa le, szerintem történhetett volna nagyobb baj is, teszem fel, ha nem a férje nevét mondja. Veszélyeztetett réteghez tartoznak még az úgynevezett suhancok. A felnőttkor küszöbén tébláboló fiatalok között jó néhány akad, aki néhány pohár sör után úgy gondolja, mindent tud, akár még malacot sütni is. A történet szilveszter délután játszódik a főszereplő néhány 17-19 éves legény - kellő mennyiségű sör társaságában - a helyszín pedig egy családi ház udvara. A vacsorakészítést, melyet a lányokat felmentve nagy bátran elvállaltak, délután három körül - jó munkához ugye idő kell - nyárskészítéssel, tűzrakással kezdték. A malackát, miután kínkeservesen felhúzták a nyársra, a tűz felett forgatva, fűszeres olajakkal locsolgatták, aminek következtében a vacsinak való többször lángra kapott. Nyolc óra tájban a sült még mindig keménynek mutatkozott, a színe viszont már szép fekete volt, úgy hogy más módszert kerestek a malac elkészítéséhez. Erre a villanytűzhely sütője mutatkozott a legmegfelelőbb alkalmatosságnak, a baj ott kezdődött, hogy a jószág nagyobb volt a kelleténél, így vagy a feje, vagy a hátsó fele lógott ki a sütőből, a hőszigetelést azonban rendkívül frappánsan egy konyharuha rögzítésével oldották meg. (Az akciót legalább nyolc törlőkendő bánta) Tíz óra felé, miután a társaságon az éhség jelei kezdtek mutatkozni, a szakácsok a tálalás szervezésébe fogtak. Az elképzelés következő volt; az óra éjfélt üt, pezsgődurranás, a malacot pedig a tepsivel együtt az ünneplők lába elé csúsztatják. A terv sikere csupán egy apróságon múlott... A magasba emelt sültet ketten szervírozták, egy nagy lendület - az alkoholnak köszönhetően - tökéletlen, mondhatni csámpáé szinkronban, a malac pedig a tálcáról lecsúszva tört utat magának a bokáig érő konfettiben. A vacsora borzasztó volt, ízetlen, száraz és kemény, viszont az, hogy szénné égett, az apró színes flitterberakásnak köszönhetően alig látszott. Folyt, köv.f Hahn Szilvia Fotók: Balog Judit (fent), Csahóczi Fotó (lent)
