Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-05-19 / 10. szám
14 MOZAIK Első lépés Cannes felé Fantasztikus muzsika, két szép fiatal, szívszorító történet - garantált siker. Ez persze nem egészen igaz, de Kecskeméti Kingánál bejött. A paksi diáklány elsó' díjat nyert a Pécsi Diákfilm Fesztiválon. Ahogy beszél filmje elkészültéró'l, az ember azt hinné, tényleg ilyen egyszerű. - Először megvolt a zene, s én már magamban láttam a képeket, megírtam a forgatókönyvet, utána felvettük. Két héttel a beadási határidő előtt kezdtük el felvenni - sorolja természetes egyszerűséggel. Az eredmény magáért beszél, Kinga kategóriájában győztes lett. Az értékeléskor azt mondták, korához képest igen éretten közelített a témához, a megjelenítés pedig elégikus, lírikus és mélyreható volt. Ez a téma pedig - mondhatni örökzöld - szerelem és elmúlás. Kinga egy percig sem állítja, hogy valami újat fedezett volna fel, a történet ismert a Rómeó és Júliából.- Nagyon sokat hallgattam ezt a zenét, és ez a történet állt össze bennem - indokolja. A szereplőválasztás hasonlóképpen történt, a film alkotója legjobb barátnőjét és annak barátját kérte fel a szerepekre. - Én őket „láttam”, amikor elképzeltem az egészet - teszi hozzá. Miután Kinga képzeletében összeállt minden, forgatni kezdtek. A stábot Kinga anyukája fuvarozta, egyszer a györkönyi, másszor a paksi temetőben, vagy éppen Esztiéknél (Magyar Eszter női főszereplő) forgattak. Igaz, hogy a forgatókönyvíró, rendező, operatőr mindent elképzelt magában, mégsem járt csukott szemmel. Ennek köszönhető például egy csodálatos kép a film elején. A nyersanyag rákerült a kazettára, s onnan a digitális technika és a képzelőerő kapta a főszerepet. - Megfelelő programokat használtam, könnyű velük bánni - állítja, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. Kecskeméti Kinga a gimiben kezdett videózni, mert nagyon jó osztály jött össze, és ezt meg akarta örökíteni. Ezt látva médiatanára, Takács Éva biztatta, készítsen filmet a fesztiválra. Neki és a két szereplőnek, Magyar Eszternek és Hajdók Jánosnak roppant hálás az „elsőfilmes rendezőpalánta”. Hogy lesze belőle igazi, nagy filmes, nem tudja, mert mint mondja a továbbtanulást illetően reálisan, az esélyeket figyelembe véve kell gondolkodni. Az viszont biztos, hogy továbbra is megörökíti, amit arra érdemesnek lát, s az is szinte bizonyos, hogy jövőre is nevezni fog a diákfilmfesztiválra. Az idei seregszemlén, amelyet hetedízben rendeztek, huszonöt iskolából nyolcvan jó színvonalú pályamunkát értékeltek. A legjobbakat, köztük Kecskeméti Kingáét díjazták, s azokról DVD készül. Vida Tünde Túlélők a filmvásznon A paksi atomerőmű támogatásával rendezett romabált a paksi cigány kisebbségi önkormányzat a dunakömlődi faluházban. A rendezvényen lehetőséget biztosítottak hagyományőrző együttesek, zenészek fellépésére, rendeztek táncversenyt, és meghirdették a bál szépe versenyt. A zsűri ez utóbbinál nem tudott dönteni, ezért holtversenyt hirdetett, Gomán Diána és Rostás Renáta lett az idei romabálban a bál szépe. Solt Pál szervező, a cigány kisebbségi önkormányzat elnöke elmondta, lehetőséget szeretnének biztosítani arra, hogy a tehetséges roma fiatalok bemutatkozási, továbblépési lehetőséget kapjanak.-vt-Sokan voltak kíváncsiak a Sághy Gyula által rendezett „Hortobágyra hurcoltatott” című dokumentumfilm paksi bemutatójára. A nagy számú közönség az '50-es évek hortobágyi munkatáborairól szóló film vetítését követően lehetőséget kapott arra, hogy kérdéseket tegyen fel a film alkotójának, valamint dr. Zimányi Tibornak, a Recski Szövetség elnökének, illetve a film egyik szereplőjének, Kajsza József egykori elhurcoltnak. Sághy Gyulát személyes élmények is motiválták, mikor a film elkészítéséhez kezdett. Az ő szülei is kuláklistára kerültek, apja helyzete pedig teljesen tarthatatlanná vált, miután egy koncepciós perben felmentő ítéletet hozott. - A történelem fehér foltjainak feldolgozása nem halasztható tovább, a tanúk most tudnak még emlékezni - fogalmazott a rendező. A film készítését kétévi kutatómunka előzte meg, ötven túlélővel forgattak, közülük harminchármán szerepelnek az alkotásban, melyhez végül semmilyen pályázaton sem sikerült támogatást kapni, és a televízió sem tűzte műsorára. A beszélgetésből kirajzolódott, hogy a korabeli események felelevenítésére azért vállalkoztak a film készítői és szereplői, mert szeretnék, ha nem merülne feledésbe mindaz, ami az ötvenes években velük történt. Jóvátenni ugyan lehetetlen a korabeli eseményeket, de talán egyszer igazságot szolgáltatnak nekik. Hiányzik a gesztus - mondták -, melyet az eddigi kormányok egyike sem tett meg... S.Szabó Fotó: Molnár Gyula (fent), Vida Tünde (lent)
