Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-05-19 / 10. szám
MOZAIK 15 Jó napot, mi újság? Kudor Katalin Aki a paksi utcákat járja, vagy részt vesz a hagyományos paksi rendezvényeken, maga is találkozik „a Kudor Kati” munkájával, ha eddig nem is tudta. Igazi közösségi ember, rendkívül energikus, jó szervezőnek mondják. Némi túlzással szólva: nélküle a fű sem nő Pakson. Kudorné Szanyi Katalin a DC Dunakom Kft. ingatlan- és városüzemeltetési részlegvezetője szabadidejében lelkes szervező. Ifjú kora óta intenzív közösségi életet él. A rendszerváltozás előtti tevékenységéről is büszkén nyilatkozik: Egerben KISZ-bizottsági titkár volt, a mozgalom határozta meg az életét. Sikeres és vidám korszak volt ez az életében, tele kihívásokkal. Férjét 1982-ben munkája Paksra szólította. Kati itt először a városi KlSZ-bizottságban dolgozott, majd a KISZAtomerőmű Építkezés Bizottság szervező titkára lett. Abban az időben az ország minden részéről érkeztek az emberek Paksra, köztük rengeteg fiatal. Számukra kellett értelmes elfoglaltságot szervezni. 1986-ban váltott munkakört, a mozgalmi múltat maga mögött hagyta: az ERBE-nél lett koordinátor és határidő tervezéssel foglalkozott. Később a Paksra érkező számtalan külföldi szakértő, vendég itt tartózkodását, programját szervezte. 1991- ben a család Bajára költözött, mivel Kati férje ott vállalt munkát. Két évig tartott ez a „hűtlenség”, 1993-ban már újra Pakson voltak, és Kati négy évig dolgozott titkárnőként a paksi önkormányzatnál. 1997-től a vagyongazdálkodási osztályra került, ahol ingatlankezeléssel foglalkozott. 2005 decemberében, átszervezés következtében az osztály tevékenységei egy önkormányzati tulajdonú kft.hez, a DC Dunakomhoz kerültek. A végleges szervezeti forma 2006 áprilisában jött létre. Katit az ingatlan- és városüzemeltetési részleg vezetésével bízták meg. Azt mondja, a városüzemeltetés kicsit még új számára. A szúnyogirtás, a parkok, játszóterek működtetése, felügyelete nem kis felelősséggel jár, mivel az eredményt a városlakó saját bőrén érzi és látja. Ezen felül továbbra is hozzá tartozik az úgynevezett panelprogram: kollégáival az önkormányzati döntést készítik elő. A panellakások felújításával, korszerűsítésével kapcsolatos munkát 1997-ben kezdték. Különböző lakástípusokra készítettek diagnosztikai vizsgálatokat, melynek segítségével az érintetteket hasznos információkkal látták el. Ma már az országos programhoz kapcsolódva folyik a munka. A tervek szerint kiterjesztenék a pályázati lehetőséget hagyományos lakóházakra is. Kati bevallja: nagy sikerként éli meg, hogy egyre többen vágnak bele a felújításba. A város szépül, a lakók közérzete is javul ez által. Beszélgetésünk során kidéiül, hogy szinte minden, tömegeket megmozgató rendezvényhez köze van. Kezdetektől részt vesz a Paksi Duna-partért Közalapítvány munkájában. Az évről-évre megrendezett Dunaparti Családi Napok rengeteg embert vonz a sétányra. De megtaláljuk őt a bluesfesztivál szervezői között is. Mindezeken felül a Bordámák Paksi Egyesületének alapítója. Céljuk a kulturált borfogyasztás, a gasztronómia népszerűsítése, fogalmaz. Szintén alapító tagja a Finlandia Körnek, és lelkes kosárlabda-szurkoló. Katinak lételeme a nyüzsgés. Az új kezdeményezések élére áll, nem szeret semmiből kimaradni. Van egy nagy álma: szeretne egyszer egy nagy szilveszteri bulit szervezni, a lehető legtöbb paksit a főutcára hívni. Az ötletet a millenniumi rendezvény adta. Úgy fogalmaz: az emberek ott a felújított Szent István téren megérezték mit jelent az a szó, hogy összetartozás. Azt reméli, hogy egyszer majd még többen újra átélhetik ezt. Kérdésemre, hogy mikor piheni ki a fáradalmakat, két dolgot említ. Egyrészt hetente elolvas egy könyvet, amit nagyon kellemes kikapcsolódásnak tart. Másrészt elárulja, hogy évek óta Trogirba járnak nyaralni. Mikor kora reggel még egyedül gyönyörködik a napfelkeltében, ő akkor töltődik fel. A korai napozás közben talán arra gondol: milyen vízi parádét lehetne itt szervezni! Szász Tibor A paksi hídember Őszre elkészül a dunaújvárosi Duna-híd. A nagy precizitást igénylő pillérépítés geodéziai munkáit egy paksi mérnök, Magyar János látja el. Az 56 milliárdos beruházás kivitelezését 2004 novemberében kezdték. A legnagyobb műszaki feladat a mederhíd, a középső elem elkészítése és helyreillesztése lesz, ami az egymástól 308 méterre lévő két pilléren nyugszik majd. A vízszintes helyzetükre és magasságukra is igen érzékeny pillérek beállítása, rétegenkénti betonozásának irányítása - már a víz alatt is - komoly mérnöki munka. Magyar Jánostól megtudtuk, hogy összesen 19 támasza lesz a hídnak, 75 méterenként, a part felé haladva egyre kisebbek, s középen a két hatalmas mederpillér. Ezek negyven méter mély alapozásúak és száz méter magasak. Bennük ötszáz tonna vas és tízezer köbméter beton. Feladatuk, hogy tartsák az M8-as gyorsforgalmi út eme átkelő szakaszának 308 méteres „darabkáját”, amit most készítenek a partközeiben. Magyar János, mint mondja, ilyen munkát most végzett először, de nem a „semmiből jött”; igen komoly szakmai múltja van. Részt vett annakidején mint a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat kirendeltség-vezetője az atomerőmű kivitelezésében, majd a működtetés és a fejlesztések geodéziai munkáinak irányításában. Később saját céget alapított, s többnyire nagyberuházásokon dolgozik, alvállalkozóként. Wessely Fotó: Fonyó Dániel (fent)
