Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-06-17 / 6. szám

IDŐSZERŰ 7 A további részletezés előtt célszerű rögzíteni, hogy a tárolórendszert úgynevezett „tartály a tartályban” elv szerint alakították ki. Ez a megoldás biztosítja azt, hogy amenynyiben a belső tartály valamilyen (tervezé­si, gyártási vagy üzemelteté­si) ok miatt meghibásodik, a kifolyó közeg akkor is a kör­nyezettől hermetikusan el­zárva maradjon. Ez történt most. Az eset súlyos minősí­tésében - INES 3 - az a kö­rülmény játszott szerepet, hogy a kérdéses cső megre­­pedése már hónapokkal ez­előtt bekövetkezett, de az üzem közbeni ellenőrzések ezt nem tudták feltárni. A tárolóhelyiségből az oldat feldolgozását megkezdték. Az eset során többlet dózis­terhelés a dolgozókat sem érte.- Előfordulhatnak hasonló események Pakson is?- Nálunk is vannak „tar­tály a tartályban” rendsze­rek, de ezekben nem hasa­dóanyag-oldatot, hanem kis- és közepes aktivitású folyé­kony hulladékot tárolunk. A tartályok és a csatlakozó csővezetékek állapotát fo­lyamatosan ellenőrizzük. A temelini eset bekövetkezhet, ahogy említettem, az inkább az üzemi esemény kategóri­ájába sorolható.- A sajtóhíradások szerint az említett két létesítmény­ben gyakoriak az üzemza­varok. így van ez? Ez így szubjektív értéke­lés, minden bizonnyal az el­kerülhetetlen sajtóvissz­hang következménye. Nem rendelkezem olyan informá­ciókkal, ami alátámasztaná a kérdésben megfogalmazott minősítést. Sőt, tudtommal a temelini blokkok a legzavar­­talanabbul működők közé tartoznak. Az osztrákoknak és sajtójuknak nukleáris ügyekben mutatkozó szelek­tív hallása már egy másik kérdés. Vida Tünde Mihez kezdjünk a pénzünkkel? Sorozatunk első részében a magyarok megtakarítási szokásaival foglalkozunk. Nemzetközi összehasonlítás­ban a magyar lakosság meg­takarítási hajlandósága ala­csony. Természetesen ez a mutató nagyban függ az adott ország, s a lakosság pénzügyi helyzetétől: gazda­gabb országban többet tud­nak félretenni az emberek. Mivel azonban ezt a mutatót az adott ország bruttó nem­zeti termékéhez viszonyítják (GDP), figyelembe veszik a gazdasági potenciált. A rangsorban Lengyelország és Szlovákia is megelőz ben­nünket, ezért érdemes meg­vizsgálni, mi áll a dolgok hát­terében. A fejlett országok­ban ez a mutató a GDP négy-tizennégy százaléka között változik, a magyaror­szági mutató hat százalék. Nálunk kevesebbet csak a britek, a csehek és a portu­gálok takarékoskodnak. Még rosszabb a helyzet, ha megvizsgáljuk a pénzügyi vagyon szerkezetét: a Nem­zeti Bank statisztikái szerint a lakossági megtakarítások kétharmada készpénzben és bankbetétben van, így gya­korlatilag kimarad a minden egészséges gazdaságban szükséges tőkeáramlásból. Összehasonlításképpen: ez az arány a fejlett országok­ban tizennyolc és harmincki­lenc százalék között változik. Nem elég tehát, hogy keve­set takarítunk meg, nem is jó helyen tartjuk a pénzün­ket. Az elemzők a lakossági megtakarítások szerkezeté­nek jelentős elmaradottsá­gáért a fejletlen pénzügyi kultúrát szokták okolni. Ugyanakkor meg kell emlí­teni, hogy a készpénz- és bankbetét-hányad változása a rendszerváltás óta javuló tendenciát mutat: 1990-ben ez a mutató még kilencven százalék volt, ezen belül a készpénzhányad huszon­négy százalék. Ha azonban az USA mutatóit nézzük, nem lehet okunk elbizako­dottságra: a megtakarítások tizenhét százaléka bankbe­tét, egy százaléka készpénz. Nyilván soha nem lesz a két ország egyforma e tekintet­ben sem, viszont ekkora kü­lönbség sem indokolt, s könnyű belátni: nagyobb nö­vekedést érhet el az ország, ha pénzünket nem a párna alatt tartjuk, hanem hagy­juk, hogy bekerüljön a gaz­dasági vérkeringésbe. A na­gyobb növekedés pedig elvi­leg nagyobb jólétet jelent, mindannyiunk érdeke hát, hogy jól gazdálkodjunk. So­rozatunkban arra fogunk tö­rekedni, hogy mindenki megtalálja a neki megfelelő megtakarítási formát. gyűri négyzetméterre megnövelt ügyfélteret, amely tágasabb és világosabb lett. Több kor­szerűsítés is történt: mos­tantól zárt térben, nagyobb biztonságban lehet használni a bankkiadó automatát. Az ügyfelek bankkártyájukkal juthatnak be az ún. 24 órás o c m O-o >. c o •o o zónába. A rendszer egyszer­re csak egy kliens kiszolgálá­sát biztosítja. A nyitvatartási időben nem történt változás, viszont új telefonközpontot szereltek fel. Az új központi szám: 75/519-460. A közel százmil­lió forintos beruházást a bank saját forrásból valósí­totta meg.-dal-Ügy félbarát bankfiók Régi-új helyén fogadja ügy­feleit az Országos Takarék­­pénztár paksi fiókja június 6- a óta. Az épület felújítása alatt ideiglenesen a rendőr­­kapitányság mellett műkö­dött a pénzintézet. A100 mil­lió forintos beruházással négy hónap alatt készültek el a kivitelezők. A paksi fiók 1978-ban épült. Azóta több kisebb felújítás történt az épületen. Január­ban megkezdődött a teljes körű átépítés egy országos projektnek köszönhetően, amely keretében minden tíz évnél régebben korszerűsí­tett fiók rekonstrukcióját megkezdte a bank. Sánta Jó­zsef, a paksi kirendeltség ve­zetője elmondta: a pénzinté­zet új arculatának megfele­lően alakították ki a 100

Next

/
Thumbnails
Contents