Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-06-17 / 6. szám
6 ATOMERŐMŰ Csernobil öröksége A magyarországi természetes háttérsugárzás kétszerese éri azokat, akik Csernobilban, a lezárt zónában élnek. Az itt termelt élelmiszerek fogyasztását korlátozzák. A tizenkilenc évvel ezelőtti súlyos nukleáris baleset óta körülbelül négyszázan költöztek vissza az elzárt területre. A napokban magyar delegáció járt Csernobilban, hogy közvetlenül szerezzen tapasztalatot a környezet szennyezéséről, az erőmű és a szarkofág állapotáról. Hazánkban egy évben 2,4-3 millisievert a háttérsugárzásból eredő dózisteher, Csernobilban 6 millisievert. Ennek 60 százaléka a szenynyezett talajfelszínből, külső sugárzásból származik, 40 százaléka az itt termelt élelmiszerből. Egyebek között ezt tapasztalta az a magyar tudományos expedíció, amely a napokban érkezett haza a baleset helyszínéről. A magyar küldöttséget a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója vezette. Dr. Aszódi Attila elmondta, a csoport tagjait körülbelül akkora többletdózis érte, mint egy tízórás repülőút vagy egy mellkasröntgen során. Számottevő többletdózist a csoport egyik tagja sem kapott. Az expedíció célja volt, hogy közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az atomerőmű és környéke állapotáról, a környezet szenynyezettségéről, a blokk köré épített szarkofág helyzetéről. A kutatók megállapították, hogy a 19 évvel ezelőtti reaktorbaleset hatása az erőmű 30 km-es környezetében jól mérhető, de a radioaktivitás szintje mára a legtöbb helyen jól kezelhető. A lezárt zónában hatóságilag korlátozzák egyes helyi termesztésű élelmiszerek fogyasztását. Kijevben sem találtak a szokásostól vagy elfogadhatótól eltérő izotópösszetételt az ellenőrzés céljából vásárolt tejben és kenyérben. A magyar szakemberek tapasztalatai szerint a lezárt zónában igen szép, zavartalan természeti környezet alakult ki, amelyben az állat- és növényfajok sokfélesége teljesebb körű, mint az ember által intenzíven használt területeken. Az erőmű körül lezárt zóna fenntartása Dr. Aszódi Attila szerint hosszú távon is indokolt. A 4-es reaktor köré épített szarkofág és az azon belüli szerkezetek mutatnak bizonyos instabilitást, de egy feltételezett kritikus helyzetben csak olyan nehézporok szabadulhatnának fel, amelyek nem tudnak a 30 kilométeres zárt zónán túl terjedni. Egy ilyen - feltételezett - esemény nem érinthetné Magyarországot. Az ukrán állam intenzíven dolgozik egy új, hermetikus szarkofág tervezésén és megépítésén. Ezt követően a most instabilitást mutató épületelemeket el kívánják bontani. -vt-Másfél éven belül elkezdik az új szarkofág építését a csernobili atomerőmű négyes blokkja fölé, ahonnan az 1986-ban bekövetkezett baleset során nagy tömegű radioaktív szenynyezés jutott ki, beborítva Európa jelentős részét. David Zsvanyija, a rendkívüli helyzetek ukrán minisztere jelentette be az építkezés megkezdését, hangsúlyozva, hogy nem újabb veszedelem súlyos kényszerének hatására döntöttek így. Mint elmondta: nem fenyeget annak veszélye, hogy az a szarkofág, amelyet közvetlenül az atomszerencsétlenség után emeltek, tönkremegy, és újabb katasztrófa történik. A tervezett új létesítmény, amely újabb védőpajzsként szolgál majd a negyedik reaktorblokk felett, 257 méter hosszú, 150 méter széles és 108 méter magas lesz. Tervezői szerint száz évre nyújt majd biztonságos védelmet egy újabb tragédia bekövetkezte ellen. Sellafield, Temelin paksi szemmel Két nukleáris balesetről számoltak be a híradások az elmúlt napokban. Egy északangliai nukleáris üzemben hónapok óta szivárgott a radioaktív anyag, több tízezer liter sugárzó sav folyt ki, mire észrevették. A nukleáris baleseteket osztályozó INES-skálán, hasonlóan a 2003-as paksi eseményhez, hármas fokozatúnak minősítették a szivárgást. A brit lapok az utóbbi évek legsúlyosabb nukleáris balesetének nevezik az esetet. A délcsehországi temelini atomerőműből pedig háromezer liter radioaktív víz szivárgott ki. A szivárgást azonnal észrevették, és egy csatornahálózat segítségével egy tartályban fogták fel. Az atomerőmű illetékese szerint a szivárgás nem okozott környezeti károsodást, és nem ártalmas az alkalmazottakra sem. A paksi atomerőmű főosztályvezetőjét, Bajsz Józsefet kértük arra, hogy értékelje, értelmezze lapunk olvasói számára a két nukleáris eseményt.- A közelmúltban üzemzavarokról kaptunk hírt a temelini atomerőműből és az angliai sellafieldi nukleáris létesítményből. Mi történt pontosan?- Kezdjük Temelinnel. Május 28-án a nagyjavítás alatt lévő 2. blokkon a primerkör feltöltését végezték. Ekkor körülbelül három köbméter boros víz túlfolyt a reaktor felső blokkján és az átrakó medencébe került, ahonnan a speciális csatornarendszerbe jutott. Az eseménynek következményei nem voltak. A temelini atomerőmű napi gyakorisággal teszi közzé információit a blokkok működéséről. A májusi eset - ami egyáltalán nem számít üzemzavarnak - is így került nyilvánosságra. Sajtóvisszhangot kiváltó eseménnyé csak az osztrákok atomfóbiájának köszönhetően vált. A sellafieldi ügy egy kicsit más jellegű, bár - s ezt nem árt hangsúlyozni - ott sem került radioaktív anyag a környezettel érintkezésbe. Sellafieldben nem atomerőmű, hanem kiégettüzemanyag-feldolgozó üzemel. Ennek egyik részlegében, ahol a savas közegben feloldott üzemanyagot (uránt és plutóniumot) tárolják, egy csővezeték meghibásodása miatt a tároló tartályból 83 köbméter oldat folyt ki a helyiségbe. Folytatás a következő oldalon.
