Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-06-03 / 5. szám
10 MOZAIK Eltűnt gesztenyefa Nemrégiben a Kishegyi út egyik házának lakóközössége nevében kereste fel szerkesztőségünket egy hölgy. Otthonuk közelében, egy ház kertjében kivágtak egy 50 év körüli, virágzó gesztenyefát. Az eset kapcsán utánajártunk, hol, mikor és hogyan lehet fát kivágni városunk területén. A fák védelmét a 70-es évektől kormányrendelet szabályozza. Közterületeken a fakivágás szándékát előzetesen be kell jelenteni a települési önkormányzat jegyzőjéhez, vagy a közút kezelőjéhez. A jegyző illetve a közút kezelője a bejelentést követő 30 napon belül a fa kivágását megtilthatja, ha annak további fenntartása indokolt, vagy ha a bejelentő rendelkezési jogosultsága nem állapítható meg. A bejelentőt a kivágott fa pótlására kötelezhetik. Pakson a központi helyeken álló fákat szakcég gondozza. Ezeken a területeken kívül, a házak, vagy telkek előtti fák gondozása - csakúgy mint a járdák jégmentesítése - a tulajdonosok feladata. Saját telkén a tulajdonos azokat a fákat vághatja ki, melyek nem védettek (ha nem erdőgazdálkodásról, vagy védett növényről van szó). Tehát eddig, Pakson sajnos nem szól helyi rendelet a kertekben álló fák védelméről. Mindenkinek joga van kivágni a fákat, és bejelentési kötelezettsége is csak akkor van, ha védett növényről van szó. Városunkban, folyamatban van a virágzásukkor allergiás tüneteket kiváltó fák lecserélése. Ez alapján a lakótelepi nyárfák helyett folyamatosan az egészséget nem veszélyeztető növényeket telepítenek. A balesetveszélyessé vált lombkoronásokat az ezért felelős szakcég azonnal eltávolítja.-ptr-A zene mindenkié Mindig közelebb áll szívünkhöz, ha gyerekeket látunk színpadon. Persze benne rejlik a lehetőség, hogy kicsit ügyetlenebbek, esetlenebbek, mint a felnőtt színészek. A Balogh Antal katolikus iskola estjén telt ház előtt játszó gyerekeken azonban egy csepp megilletődöttség sem látszott. Különösen két fiatal keltette fel az érdeklődésemet a Cseke Ellára tanárnő által rendezett Dzsungel könyve előadáson. A Mauglit alakító László Péter, a pécsi Kodály Zoltán Gimnázium ének-zenei tagozatának tizedik osztályos tanulója, és a TUna szerepét játszó Vörös Kata, aki musicalszínésznői pálya felé kacsingat. Péter vonzódása a zenéhez már kiskorában kialakult, hiszen szülői és bátyja is nagyon szeretnek énekelni. A Balogh Antal iskolában kezdte tanulmányait, ahol Cseke Klára a szárnyai alá vette, majd felkészítette a pécsi felvételire. Szabadidejében főként zenét hallgat, csavarog a barátokkal vagy éppen a családdal tölti a hétvégét. Kata még a katolikus iskola tizedikes növendéke, s - mint az elárulta - a zene a mindene. Bár korábban aktívan röplabdázott, a térde miatt feladni kényszerült a sportot. A zeneiskolában énekelni tanul és rengeteg musicalt hallgat. Mikor meghallotta, hogy az iskolában musical szakkör indul, rögtön jelentkezett. Azóta aktív tagja a csapatnak, mely már három éve működik. A gyerekek a tanárnővel közösen választják ki a darabokat, együtt döntik el a szereposztást. így került színpadra elsőként a Hair című musical „zanzásított” változata, majd tavaly az István a király néhány részlete. Az est folyamán láthattuk még Arany János: Bajusz című történetét Molnárné Fodor Andrea, valamint két Karinthy-művet Vida Ibolya rendezésében. A rendezvényen befolyt összegből Budapestre szeretnék vinni a gyerekeket, hogy lássák, hogyan csinálják a nagyok. sete Annyi érték van ebben a könyvben, amit a gyerekek felé lehet közvetíteni hogy érdemes felnőttként is újra kézbe venni Jantyik Margit NAGY KÖNYVE Gárdonyi Géza: Egri Csillagok Mikor olvastam, annyi idős voltam, mint a főhős. Sokat segített abban, hogy a mindenki számára nehéz kamaszkart átvészeljem. Kovács Antal NAGY KÖNYVE Fekete Istv án: Téli berek
