Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-12-16 / 18. szám
IDŐSZERŰ 9 • • Ünnepi népszokásaink A karácsonyi oldalakról nem hiányozhat egy csokorra való az ünnephez kötődó' népszokásainkból. Ezek összegyűjtésében Ónodi Gyöngyi néprajzmuzeológus, a Városi Múzeum munkatársa volt segítségünkre. December 24- e Ádám-Éva napja, melyhez több hiedelem, szokás kapcsolódik. Ilyenkor kölcsönadni és kérni tilos, mert az elviszi a gazda hasznát. Nem szabad erdőnmezőn dolgozni, csak a ház körül tennivenni, és nem tanácsos varrni, fonni, foltozni sem. December 25-e karácsony napja, a téli napforduló ősi ünnepe, a kereszténységben Jézus Krisztus születésének emléknapja. Régen ez a nap munkatilalommal járt, csak a legszükségesebbeket végezték el. Ez a betlehemezés ideje. Ekkor mutatta meg eredményét több jósló cselekmény. December 26-án, karácsony másodnapján zabot és sót szenteltetett a falu népe, és regősök járták a házakat. A karácsonykor fogyasztott ételeknek mágikus jelentése volt. A bab, a borsó, a mák bőséget biztosított, a fokhagyma védte az egészséget. A diót használták rontás elhárítására, illetve megjósolták belőle, hogy ki lesz beteg a következő esztendőben. A méz édessé tette az életet, az alma pedig az egységet, egészséget, szépséget, szerelmet szimbolizálta. A magyar hagyomány szei-int a halpénz, halpikkely sok pénzt jelent. A karácsonyi lakomából az állatoknak is adtak, az összegyűjtött morzsából szórtak a szőlőbe is a jó termés reményében. Az asztal alá tárgyakat helyeztek, legáltalánosabb a gabona, a terménymagok, a szalma és a széna volt. A magvak biztosították a jó termést, a széna és a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztette az embereket. Az ünnep után az állatok alá tették, vagy megetették velük, hogy egészségesek és szaporák legyenek. A karácsonyi abroszhoz kötődő szokások is tartogatnak érdekességeket. Színe többnyire tiszta fehér, ritkán piros a díszítés. Leginkább a karácsonyi ünnepek harmadik napjáig maradt az asztalon, általában jótékony erejűnek hitték, mágikus tárgyként használták. Általános volt a gyógyerejébe vetett hit. Faddon, a 19. század végén a megfelelő hosszúságúra szabott abroszt a koporsóra is ráterítették a kikíséréskor. Használták még vetőabroszként, elsősorban kenyérgabonának. Volt, ahol egyet elzárva tartottak egész évben, hogy fogva tartsák a házban a szerencsét. -gyöngy-A betlehemezés A betlehemezők Jézus születésének történetét mondják el. A magyarországi változatok közül a dunántúlit az jellemzi, hogy a pásztorok jelenete áll a középpontban. A dramatikus játékot eredetileg templomokban vagy azok előtt adták elő, idővel számos változatban népszokásként élt tovább. Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, és sorra járták a házakat. A betlehem formái: templom alakú, ház a tetején kereszttel, barlang-templom, illetve belül a születés jelenetének kellékei, színes szentképek, gyertya. Sorstársak találkoztak A fogyatékkal élők világnapja alkalmából hívta találkozóra a sorstársakat a Támogató Szolgálat a polgármesteri hivatal kistermébe, a rendezvényt idén összekötötték a vakok és gyengén látók hagyományos karácsonyi ünnepségével. A vendégek tájékoztatást halhattak a szervezetről is, ahol elérhető például információs, illetve személyi segítő szolgálat, van lehetőség úszásra, lovaglásra, labdajátékokra, valamint klubot is működtetnek. A délutánt műsorral folytatták, ahol versekkel, tánccal, köszöntővel ajándékozták meg egymást a sorstársak. -kgy-Lapunk 15. számában helytelenüljelent meg a Tehetséges Gyermekeinkért Egyesület hirdetése. A helyes szöveg: A TEHETSÉGES GYERMEKEINKÉRT EGYESÜLET 2004-ben, a magánszemélyek által felajánlott 1%-ból 210515 Ft összegben részesült, melyet a Bölcskei Zeneiskolások operaházi látogatására, valamint a működő citera és furulyazenekarok hangszerállományának bővítésére költöttünk. Ezúton mondok köszönetét mindazoknak,akik Egyesületünket ebben segítették! PADOS FERENCNÉ ELNÖK Fotók: Szaftenauer Ferenc
