Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-09-23 / 12. szám

MOZAIK 9 Új fejezet a paksi zeneoktatásban Szervezett zeneoktatás 1969- től van, míg önálló zeneiskola 1974 óta működik Pakson. Kezdetben a Dózsa György úti épületben folyt az okta­tás, majd 1984-ben átköltö­zött jelenlegi helyére az in­tézmény. Azóta már ezt az épületegyüttest is kinó'tte az iskola. Egyes vélemények szerint megoldást jelentett volna a kilencvenes évek ele­jén a volt Erzsébet szálló át­alakítása művészeti cent­rummá, ahol nemcsak a zenei tagozat, hanem az akkoriban indult balett-tagozat, a már ott működó' képtár és mellet­te a képzőművészeti oktatás is helyet kapott volna. Egy koncertterem terve szintén felmerült. Ez a terv az asz­talíiókba került, most viszont megkezdődött az iskola ve­szélyessé vált épületének fel­újítása, bővítése. A beruhá­zási szerződést Paks város Önkormányzata és a kivitele­ző, Strabag Rt. képviselője szeptember 15-én írta alá. A több mint nyolc hónapig tar­tó munkát a múlt héten meg­kezdték az épületen. Az át­építésről Hartmann József, a művészeti iskola igazgatója tájékoztatta lapunkat. Az egykori Bum-ház, azaz a jelenlegi művészeti iskola a múlt század elején, 1902-ben épült. A főépület külső jelle­ge az elmúlt több mint száz év alatt nem változott. Ezt egy 1904-es képeslappal ösz­­szevetve magunk is láthat­juk. Két kisebb jellegű átala­kítástól eltekintve az épület­hez elkészülte óta gyakorla­tilag nem nyúltak, így tény­szerű, hogy az eredetileg be­épített sárgerendák a beázás miatt elkorhadtak, az épület tetőszerkezete életveszé­lyessé vált. Ez utóbbit egy 2001-ben történt szakértői vizsgálat állapította meg. A már több éve húzódó problé­ma végére most került pont, azzal, hogy a szerződést alá­írta a megbízó és kivitelező. A munkaterület átadása megtörtént. Hartmann Jó­zsef elmondta, hogy a kivite­lezővel együtt szigoró szabá­lyok szerint, körültekintően kijelölték a közlekedő uta­kat, biztosították a tanter­mek biztonságos megközelí­tését, valamint a Deák Fe­renc • utca közlekedésének zavartalanságát. Az épületet a főfalak kivé­telével teljesen elbontják. A belső teret átalakítják, a je­lenlegi épület és a Pongráez ház közé egy új épületszár­nyat húznak fel, beépítik a tetőteret, itt kapnak helyet a zenei oktatótermek mellett a képzőművészeti tantermek, balett-termek, öltözők, iro­dák, korszerű stúdió, vala­mint a könyvtár. A beruhá­zás 416 millió forintba kerül. Az igazgató szerint ez a kí­vülálló számára hatalmas összegnek tűnhet, de ha fi­gyelembe vesszük a szakmai előírásokat, amelyek szigo­rúan be kell tartani, akkor reális. - Gonduljunk arra, hogy a tantermeknek hang­­szigeteltnek kell lenniük, a balett-terem padlózatának is különleges előírásoknak kell megfelelnie, és még folytat­hatnánk a sort. A tervek a szakmai igényeknek maxi­málisan megfelelnek, s, ha megvalósulnak, az új művé­szeti iskoláról bátran mond­hatjuk majd, hogy európai színvonalú - mondja Hart­mann József. Molnár Gyula Művészet „nem középiskolás fokon” A világon egyedülálló módon Dániában hoztak létre művé­szeti népfőiskolát, ahol paksi fiatalok is tanulhatnak majd annak köszönhetően, hogy Hefner Erika, a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság Pakson élő elnöke is bábáskodott az iskola létrejötténél. A projektet három évvel ezelőtt két dán drámatanár, Allan Agerbo és Lars Hum álmodta meg. A silkeborgi papírgyárban indították a művészeti népfőis­kolát, melyre rögtön nemzetközi pályázatot adtak be. Új­donság, hogy három művészeti ágat - zene, dráma, tánc - közelítenek egymáshoz, valamint különböző országok taná­rai és diákjai vesznek részt a munkában, ami a kultúrák ta­lálkozása szempontjából is igen érdekesnek ígérkezik. Két év előkészítő munka után, amit holland, magyar és a fran­cia partnerek végeztek, idén szeptemberben megkezdődött a fiatalok kiválasztása a képzésre. Hefner Erika elmondta, hogy szeptember 23-án választják ki azokat a fiatalokat a 18 és 28 év közötti jelentkezőkből, akik a kísérleti egy hó­napra Dániába utazhatnak. - A válogatón figyelik a hozzá­állást, emberi magatartásukat, türelmet és toleranciát. Tu­lajdonképpen nem a szakmai felkészültség a legfontosabb, hanem a nyitottság - mondta el a társaság elnöke. Viszont az angol nyelvtudás elengedhetetlen, mivel az oktatás an­golul folyik. Az egyhónapos próbaiskolát 2006. januárjában tartják, ahová Gaál Mariann tánctanár és Párniczky And­rás zenetanár kíséri az ifjakat. Az igazi nagy projekt jövő év szeptemberében lesz, ahol 19-36 hetes kurzuson vehet­nek részt a művészetkedvelők. A nem iskolarendszerű ok­tatás végén diplomát kapnak, melyet hazánkban is egyre több helyen elfogadnak, különösen, mert nemzetközi gya­korlat van a hátterében. A megyei népfőiskolái társaság el­nöke szerint a fiatalok munkavállalása vagy tanulmánya so­rán rengeteg pluszt jelent, ha valaki elvégzi ezt a rendkívü­li művészeti népfőiskolát. sete Fotó: Molnár Gyula és Wiener Hajmann

Next

/
Thumbnails
Contents