Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-02-15 / 7. szám
XIII. évfolyam 7. szám 6. oldal Atomerőmű: múlt ús jövő Mint arról a Paksi Hírnök hasábjain korábban már többször is tudósítottunk, január elsején ünnepelte alapításának negyedszázados évfordulóját hazánk egyetlen nukleáris alapú villamosenergia-termelő erőműve. A paksi atomerőmű a tizennyolc éves üzemidő alatt folyamatosan termelte és szolgáltatta a villamos energiát, összesen mintegy 212 milliárd kilowattórát. Tavaly pedig - a cég történetének második legeredményesebb évében - több mint 14.1 milliárd kilowattórát (csupán negyven percen múlt az 1996-os év csúcstermelés megdöntése). Összességében elmondható, hogy a hazai villamosenergia-termelés 38-40 százalékát biztosító magyar erőmű által előállított energia továbbra is a legolcsóbbnak számít. A Paksi Atomerőmű Vállalatot az 1975. október 31-i alapkőletételt követően, 1976. január 1-jén alapították. Az első blokk 1982. december 28-án indult el, amelyet 1987- íg még további három követett. (A hármas és a négyes blokk már a PAV beruházásában készült el.) — A korai cégalapításnak többek közt például az volt az oka, hogy fel kellett készülni az üzemeltetésre, személyzetet kellett felvenni, akik aztán hazai és külföldi képzéseken vettek részt — idézte fel a huszonöt évvel ezelőtti indulást Kováts Balázs, az atomerőmű kommunikációs vezetője. Hozzátette: az erőmű eddigi, huszonöt éves történetét elnézve számtalanszor felmerült a szovjet típusú erőmű biztonságosságának a kérdése. Ezzel kapcsolatban Kováts Balázs megjegyezte: aggodalomra nincs ok, hiszen az erőmű szakemberei elsődleges és legfontosabb szempontként mindannyiszor a biztonság kérdését szerepeltetik. Többek között ennek köszönhető, hogy az erőmű nem szerepel állandó támadások kereszttüzében. (Az 1996-ban megkezdett, és az akkori költségvetésben mintegy hatvanmilhárd forintos összköltségű biztonságnövelő beruházás lassan a végéhez közeledik.) Hazánk legnagyobb ipari beruházása tehát nemcsak a társadalom részéről felmerülő elvárásokat elégíti ki, hanem a nemzetközi normáknak is megfelel. — Az erőmű folyamatosan lépést tart a fejlődéssel, amit az is mutat, hogy munkánk során igyekszünk mindannyiszor a legújabb technológiát alkalmazni. Reményeink szerint két év múlva mind a négy blokkon a legkorszerűbb reaktorvédelmi rendszert tudjuk majd üzembe helyezni — mondta Kováts Balázs. A létesítmény főbb berendezéseiről szólva pedig aláhúzta: a számítás-, és irányítástechnikai, valamint védelmi rendszer üzemeltetéséhez szükséges berendezéseket kivéve — amelyeket rendszeres időközönként cserélnek — időtáOóak, tehát nem kell attól tartani, hogy elhasználódnak. Egyes lokozatú rendellenesség az erőműben Az atomerőmű által kiadott sajtóközlemény szerint mivel a PA Rt. felügyeleti hatósága és az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) által novemberben tett észrevételét az erőmű figyelmen kívül hagyta, nem hangolták össze az üzemeltetési szabályzattal, a hivatal a történteket 1. fokozatú rendellenességként értékelte. Az atomerőműben a biztonsági rendszerek üzemképességéről a hat hetente végrehajtott próbákkal győződ— címmel jelent meg a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság jövőképét tartalmazó kiadvány. A jól ismert szlogen („Életünk része, korunk energiája”) az új stratégiának megfelelően kisség megváltozott formában köszön viszsza: „Életünk része, jövőnk energiája”. A kiadvány hat részből áll: fordulópont, élettartam gazdálkodás, teljesítmény-növelés, árampiaci stratégia, a vezetés, munkaszervezés, illetve az ember és környezet. A dr. Mészáros György elnök és Baji Csaba vezérigazgató kézjegyével ellátott isnek meg. Ritkán, de előfordul, hogy a próbák időpontja műszaki, karbantartási, szervezési okok miatt néhány mertető leszögezi: a nyugodt és békés lefolyású átvezető folyamat nem befolyásolja a cég biztonságos működését és meglévő feltételrendszerét. A kölcsönös előnyökön és okos kompromisszumokon alapuló együttélés továbbra is az erőmű és a régió alapvető érdeke marad — olvasható a kiadványban. Az erőmű vezetése azt reméli, hogy a színes kiadvány hozzájárul a jövőkép jobb elfogadtatásához, s az érdeklődők ezáltal is bepillantást nyerhetnek az elképzelésekbe, a jövőt érintő tervekbe. nappal előre, vagy hátra csúszik. Ezt a gyakorlatot a világon mindenhol, így Pakson is alkalmazzák 1998 óta. Az OAH NBI novemberben jelezte, hogy nem ért egyet az egy-két napos csúszással, s mivel az erőműben nem változtattak az előírásokon, a szabályzat megsértése címén elmarasztalták az erőművet. (A próbák ciklusidejét az erőmű legmagasabb szintű biztonsági dokumentuma, az üzemeltetési szabályzat rögzíti, a tényleges végrehajtásra megengedett időeltérést pedig a ciklikus próbák végrehajtását szabályozó egyik alacsonyabb rendű eljárásrend tartalmazza.) A közelmúltban történt újabb próba-átütemezés során a hatóság döntött az 1. fokozatú besorolásról. Az eset biztonsági jelentősége csekély. mm m m ■ ab * A kővetkező 25 ev A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 80 70 92 131 Foktő 72 102 99 105 Úszód 72 93 86 102 Dsztbenedek 70 82 98 111 Géderlak 79 84 86 115 Ordas — — 122 Bátya— 117 Kiskőrös 60 — — _ Dunaföldvár78 — — — Paks 60 69* — 74 Gerjen-75*-78 Fadd — 91* — 85 Tengehc 62 76-87 Pusztah.-84* — 89 Dsztgyörgy 66 82-83 Szekszárd 59-64(ANTSZtetó) -Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **f;al jelzett értékek a polgármesten hivatalok udvarterében elheyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamerési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/1) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitáskoncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (1(>9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű ádag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...) j
