Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-12-20 / 51-52. szám
6. oldal I Paksi Hírnök Paid város is a környék lapja XIII. évfolyam 51-52. szám Illés Zoltán a megújuló energiát pártolja A kormány az évtized végére 3.6 százalékról hat százalékra szándékozik emelni a megújuló energiák részarányát az energiatermelés során. Ugyanakkor az Európai Unióban az évtized végére a villamos energiatermelés céljára összességében mintegy 22 százalékban a megújuló energiákat alkalmazzák majd - derült ki a parlamentben megtartott energetikai szakmai napon, amelyen a Paksi Hírnök is képviseltette magát. Gábor Dénes-díj az atomerőmű üzemviteli igazgatójának Paksi kitüntetettje is volt az idei, tizenharmadik Gábor Dénes-díjkiosztó ünnepségnek. A műszaki, szellemi alkotások széleskörű elterjesztése területén, az innováció folyamatában alkotó módon tevékenykedő 43 felterjesztett közül idén heten vehették át a rangos elismerést, köztük a Paksi Atomerőmű Rt. üzemviteli igazgatója, Hetzmann Albert is. A kitüntetéseket Matolcsy György gazdasági, Páünkás József oktatási, Fónagy János közlekedési és vízügyi miniszter, valamint Boda Ilona, a környezetvédelmi tárca államtitkára adta át. Illés Zoltán, az országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke ezúttal sem hagyta szó nélkül a témát, s - szokásához híven - nem mulasztotta el felemlegetni a paksi atomerőművet. Mint mondta, bízik abban, hogy húsz év múlva a megújuló energiából előállított villamos energiával ki lehet majd váltani a paksi atomerőművet. Tény, hogy Nyugat- Európa országaiban — mint ahogy két héttel ezelőtti lapszámunkban már foglalkoztunk vele — nagyobb a megújuló energiák aránya az energiafelhasználásában, de nagyobb állami támogatást kapnak azok a cégek, melyek ilyen berendezéseket gyártanak és állítanak üzembe. Az EU tagországok pénzügyi alapot is létrehoztak, melyből a közeljövőben 15.000 MW teljesítményű szélerőmú létesítését kívánják finanszírozni. Dániában például a felhasznált villamos energia mintegy tizenkét százalékát már szélerőművek állítják elő. Ugyanakkor hazánkban csak mintegy 350 millió forint keretösszegből (vissza nem térítendő állami támogatásból) részesültek a megújuló energiák előállítását célzó beruházások. Ilyen támogatást kaptak az inotai, a kulcsi szélerőművek beruházói is. Magánszemélyek kétszázötvenezer forintot kaphatnak ilyen célú beruházásuk finanszírozására. Pécsett például egy 44 lakásos társasház tetejére — valamivel több mint három és fél millió forintos beruházással, ebből egymillió forint állami támogatás — 84 négyzetméternyi napkollektort szereltek, mellyel a társasház melegvízét állítják elő. A közös képviselő szerint a jelenlegi árakat figyelembe véve egy háromnégyfős család ennek révén — éves szinten — több mint húszezer forintot képes megtakarítani. Igaz, az önrész lakásonként elérte a hatvanezer forintot. Ez a kísérletnek is mondható beruházás egyedülálló Magyarországon, szélesebb körű elterjedésének egyik akadálya a berendezések magas ára: egy négyzetméternyi napkollektor a járulékos költségekkel együtt mintegy 100-150 ezer forintba kerül (a kétszázötvenezer forint tehát körülbelül egy-másfél négyzetméter napkollektor árát fedezi). Nem véletlen, hogy míg a szomszédos Ausztriában például kétmillió négyzetméternyi napkollektort szereltek már fel, addig hazánkban összességében negyvenezer négyzetméternyit lehet belőle találni. Vass Zoltán, az Energia Klub szakértője szerint a megújuló energiák szélesebb körű alkalmazásával csökkenthető lenne hazánk energiafüggősége, pedig az ilyen berendezéseket gyártó cégek révén számos munkahely is létrejönne, javítva a foglalkoztatási arányt. Matolcsy György gazdasági miniszter ünnepi beszédében arra kérte a kitüntetetteket, segítsenek abban, hogy a magyar gazdaság a tudomány jeles eredményeit hasznosítani tudja. Pálinkás József oktatási miniszter szerint a társadalom jelentős része értékeli a díjazottak munkáját, Fónagy János, a közlekedési tárca vezetője pedig úgy vélte, a hazánk legtekintélyesebb elismerései közé tartozó kitüntetés értékét nemcsak a holográfia feltalálójának nevét viselő díj névadója, hagyományai, hanem korábbi kitüntetettjei határozzák meg. A Novofer Alapítvány díjában idén Csikai Miklós kertészmérnök, címzetes egyetemi docens, a Magyar Agrárkamara elnöke, Darvas Ferenc vegyészmérnök, kutató, feltaláló, kandidátus, a ComGenex Kutató és Fejlesztő Rt. elnök-vezérigazgatója részesült. Kitüntették Hetzmann Albert villamosmérnök feltalálót, a Paksi Atomerőmű Rt. üzemviteli igazgatóját, Lajtha György villamosmérnököt, tervezőt, a műszaki tudományok doktorát, a Ma táv Rt. Távközlésfejlesztési Intézetének tanácsadóját, Mersich Iván matematika-fizika szakos tanárt, meteorológust, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét, Páczelt István gépészmérnök kutatót, tanszékvezető egyetemi tanárt, akadémikust, a Miskolci Egyetem általános rektor-helyettesét és Szatmári Sándor fizikus feltalálót, a fizikai tudomány doktorát, a Szegedi Egyetem kísérleti fizikai tanszék egyetemi tanárát. Füstbe ment energia Napi egy kiló szemetet termelünk A Marokkóban tartott környezetvédelmi konferencián felvetődött az a probléma is, hogy az olajkutak fúrótornyai a mintegy „melléktermékeként” felszínre törő földgázt egyszerűen elégetik. Ez a mennyiség például megközelítőleg fedezné Franciaország és Olaszország együttes egyévi földgázfelhasználását, azaz 110 milliárd köbmétert. HéMjat kapón Hajdú János Az atomerőmű vezetése hagyományos, év végi értékelő összejövetelén került sor a vezérigazgató által idén alapított Héliosz-díj átadására. A kitüntetést dr. Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, dr. Marx György akadémikus, és Hajdú János, az önkormányzat képviselőtestületének tagja, a gazdasági bizottság elnöke vehette át. Légbe eregetett energiák hazánkban is előfordulnak — derült ki Rózsa Gyula, az Aquincum Alapítvány képviselőjének előadásából. Számítások szerint az ország minden egyes lakója naponta egy kilogramm kommunális hulladékot „termel”, melynek fűtőértéke mintegy 1800-2000 kg/kalóriára tehető. Ez a mennyiség a kommunális szemét eltemetésével, ártalmadanításával veszendőbe megy. Egyes becslések szerint a szeméttelepeken mintegy négyszázmillió köbméter kommunális hulladék gyűlt össze, ezeknek égetőművekben történő elégetése révén például Budapest hőigényének egyötödét lehetne a hulladékokból előállítani. Nem mellékes szempont ugyanakkor, hogy ezzel a megoldással a lerakott hulladék mennyisége is csökkenne. Külföldi példaként említette az előadó, hogy Münchenben az egyetem hőigényét hulladékégető erőműben állítják elő. Hazánkban jelenleg hatvan-hetven — a közelmúltban létesített — égetőmű áll kihasználadanul. Ennek oka, hogy nem megfelelő füstgáztisztító berendezést helyeztek el benne, pedig idehaza is léteznek megoldások a füstgázok tisztítására. Az előadó szerint a hazai városainkban egy vagy több 20, 25 tonna/nap kapacitású égetőművet kellene létesíteni, mely azon túl, hogy hasznosítható hőt termel, segítene megoldani a hulladéklerakókkal küszködő önkormányzatok gondjait, egyúttal mintegy húszhuszonöt főnek biztosítana állandó munkahelyet. Mármarosi Miklós A paksi atomerőmű érdekelt a közéletben, a lakossági kapcsolatok kezelésében, így a kitüntetést olyan személyek vehetik át, akik aktívan elősegítik a nukleáris technológia békés célú felhasználásának ismertté tételét, s öregbítetik a paksi atomerőmű jó hírét, hozzájárulnak az erőmű munkájához. Mint ismeretes, Hajdú János az elmúlt hónapok tárgyalás-sorozatába bekapcsolódva konstruktívan hozzájárult az erőmű és az önkormányzat közötti megállapodás előkészítésében, annak létrejöttében. Paks NET Paks város közérdekű-, kulturális-, üzleti- és turisztikai információi az Interneten. Vállaljuk WEB oldalak készítését, azok karbantartását és fenntartását. Honlapunk elérhető: www.paksnet.hu vagy www.paks.info.hu e-mail: info@paks.info.hu Érdeklődni: 20/4344-665
